Az irodalom és a film kapcsolata

Édes Anna filmen

Keletkezés, rendezés

A film egy önálló műalkotás, nem pedig az irodalmi mű szolgai átültetése.
A film "írója " a rendező.
Az Édes Anna Kosztolányi 1926-os regényének az adaptációja.
A filmet Fábri Zoltán rendezte 1958-ban. Fábri Zoltán képzőművészként indult, majd színházi szakemberből lett filmes; háromszoros Kossuth-díjas rendező.

1955. Körhinta 
1956. Hannibál tanár úr (Móra Ferenc); Pál utcai fiúk
1969. Isten hozta őrnagyúr (Örkény Tóték c. művéből)

Bacsó Péter és Fábri írta a forgatókönyvet. A film 84 perces.

Ránki György - zeneszerző
Törőcsik Mari - Édes Anna
Mezey Mária - Vizyné
Gobbi Hilda - Etel

Sokáig kellett várni az első adaptációra, ugyanis Kosztolányi nyitott polgári értékrendje nehezen volt beilleszthető a kommunizmus eszmekörébe. Az '50-es évek végén azonban nőtt az alkotók mozgástere.
Fábri többször foglalkozik a kiszolgáltatottság témájával.


A regény és film 

A rendező a regény lélektani motivációja mellett nagy hangsúlyt helyez a társadalmi-politikai közeg brutalitásának a bemutatására pl.: Anna robotolását montázzsal oldja meg , közben a budapesti utcán masírozó katonák lépkednek.


Szereplők


Vizyné, a filmben nem derül ki lányának elvesztése, férjével való rossz házassága, ami itt menthetné magatartását. A filmben ridegebb, érzéketlenebb és többször halljuk érdes, kellemetlen parancsolgatását.

Moviszternek kevesebb a szerepe a filmben, míg a regényben ő a szócső. Egy egyszerű kedves emberként van jelen. A végén sem kap kiemelt szerepet, a bíróság helyett egy félreeső folyosón mondja el véleményét, rokonszenvét Anna iránt.

János (Jancsi), a regényben a negatív jellevonásai sokkal jobban előjönnek, mint a filmben, ott nem annyira ellenszenves, mintha Annával való kapcsolatának csak a társadalmi különbség szabna határt.

A filmben Annát nem sokat beszélteti, gondolatait, lelkivilágát, szituációkkal, tárgyakkal érzékelteti pl. trombita, bagoly, csirke.

A filmben hiányzik Vizyné Anna iránti lelkesedése. Alig van szó Anna-legendáról. A végén letartóztatják, kimarad belőle a bírósági tárgyalás.
Mintha a rendező nem akarná, hogy csökkenjen az ellentét a kiszolgáltatott lány és a körülötte lévő társadalmi- politikai környezet brutalitása között. Kimarad a gyilkosság ábrázolása. A nézőre bízza , hogy mit képzel bele a gyilkosságba. Sokkal kiemeltebb a lázálma Annának, mert sok kép utal (montázs) a megölt magzatra pl. üres hinta, égő szalmaszekér, kő lavina.
A filmben több előjele van a készülő gyilkosságnak (kés motívuma, fel veszi, leteszi), csirke evés az estélyen, bagoly, többszöri szerepeltetése, Bandika nem ismeri fel.

A filmben Anna akkor szembesül Jancsi céljával, mikor a magzat elhajtás után bőröndjeit cipelve elmegy a fiúhoz, Jancsi azonban szenvtelen  marad vele szemben Anna jutalma egy kis pénz, gesztenye.Jancsi becsapja az orra előtt az ajtót innentől kezdve felgyorsul Anna kirekesztődésének folyamata pl.a mulatozókat a csukott konyhaajtó résén figyelheti. A regényben viszont az estélyen omlik össze, de nem írja túl ezt sem Kosztolányi: " a lámpák valami kancsal fénnyel föllobogtak" .

A kéményseprő és Jancsi úrfi is előbb jeleneik meg ,mint a regényben, talán így a kéményseprő képében hamarabb megadja az esélyt a lánynak a szabadulásra. A regényben Vizyné érzelmileg zsarolja a lányt, hogy ne engedje el a lányt.
Anna is csak később jelenik meg a regényben, a filmben sokkal hamarabb.


A film jellegzetessége, eszközei

• montázs: képek sorozatos gyors egymásutánisága
• a film expresszionista felfogásban készült (feszültség, érzelem kifejezés), átélhetővé, személyessé teszi a történetet, az erőteljes zenei- és hanghatások, a zajok, zörejek drámaisága, a csöpögő csap monotonitása,az egymás után pörgő képek,  feszültséget teremtenek
• tárgyak szimbolikája, motívumok: többször megjelenített (ajtó, bagoly, csirke, galamb, kés)
• kamera beállítások: közeli, premier plan, kis totál, nagy totál, /Ficsor lakását felülről veszi, a gyilkosság előtt éjszakán Anna agyában feltolódott emlékeket rézsutosan mutatja, a mű elején Vizy még elvtársnak szólítja Ficsort, de már felső kamera állásból veszi, amely Ficsor alacsonyabb rendűségűt jellemzi
• Fekete fehér film, a célja a történetre összpontosítás és ad a filmnek bizonyos dokumentum jelleget, amitől hitelesebbnek érezhető. 

A film és a regény közötti különbség, a nyelv megnevez,fogalmakkal dolgozik, a film pedig megmutat, konkrét valóságot ábrázol.

Szempontok


látvány elemek
helyszín
díszlet
ruha, jelmez
kellékek
operatőri munka (világítás, fény-árnyék hatások, képi beállítások, kamera mozgás)
hangok, zene
színészi játék, mimika, beszéd

Márai Sándor

1900-ban Kassán született, San Diego 1989-ben öngyilkos lett.
Író, költő, publicista, a magyar polgárság irodalmi képviselője.
A '30-as években a legismertebb írók közé tartozott.
1948-ban elhagyta Magyarországot, tartott a közelgő változástól (szovjet befolyás, Rákosi-diktatúra).
Az életműsorozatának kiadása halála után indult el 1990-ben, posztumusz Kossuth-díjat is kapott.
Szász polgári családból származik, szülei jogtudósok voltak, nyugodt, művelt otthoni légkör vette körül, nevelésére nagy gondot fordítottak.
Először házitanítóhoz jár, majd gimnáziumba kerül Kassa, Pest (katolikus), Eperjesen érettségizett le.
Már fiatalon napilapokban publikált.
1918. csatlakozott a kommunistákhoz, a tanácsköztársasághoz is.
Tanácsköztársaság bukása után Lipcse, Berlin, Frankfurtba költöztek.
Több lapnak lett a munkatársa, sokat olvasott és utazott.
1923-ban Párizsba utaznak feleségével (6 évre ott is maradnak), 1928. Budapestre visszaköltöznek.
1930-42 közti korszaka a legtermékenyebb.
Tagja a közéletnek, a Magyar Írói Klubnak, felolvasásokat tart a rádióban.
1934. Egy polgár vallomásai c. műve.
Pesti Hírlap munkatársa lesz, Kisfaludy Társaság és MTA tagja.
A II. Világháború kitörését elkeseredetten fogadta, a háborút több művében is firtatta.
1940. Szinbád hazamegy, Krúdy Gyulának állít emléket vele.
Budapest ostromát Leányfalun vészelte át.
A háború alatt a versekbe menekül, a háború után külföldre tartva az új "rendtől". 1948. itt hagyják Magyarországot, Svájc, Olaszország.
Sosem érezte jól magát külföldön, keserűsége, kilátástalan életérzése egyre erősödött.
1951. Halotti beszéd c. verse, amely első emigrációs vers. Az emigrációban feladatának látta a magyar nyelv megőrzését és megmentését.
1952. New Yorkba költözött, ki akart szakadni az emigráns létből, de nagyon hiányzott neki az európai kultúra.

"Új hazát nem lehet keresni csak pénzt lehet keresni, s a pénz birtokában tartózkodási helyet."

1956-ot figyelemmel kíséri, Mennyből az angyal c. verse. 

1957. amerikai állampolgárságot kapott.

'60 -as években sokat utazott.

'67 Olaszország.

'80 USA

'85-től érik a sorozatos tragédiák

'87-ben mély depresszióban él, magányosan

'89-ben öngyilkos lesz, a Csendes-óceánba szórják a hamvait.

1997-ben Márai hagyaték kerül a Petőfi Irodalmi Múzeumba. 

Művészi értékét azok is elismerik, akik nem kedvelték. 

Jellemző az előkelő modor, választékos nyelvezet, gondolatgazdagság. 

Világlátását a liberalizmus és a demokrácia jellemzi.

Költői stílusában Kosztolányihoz áll legközelebb, de Ny-Európa is hatással volt rá. Példaképe : Krúdy Gyula.



Halotti beszéd

http://sfkornyek.szabadsagharcos.org/marai_halotti_beszed.html

A versnek a keretét a szövegemlékből meríti. Felsorolja a nemzeti és az egyéni veszteségeket, szembesíti magát a szellemi halállal.
Téma: emigráns lét
Hangulata: csalódott, cinikus, fájdalmas
Felidézi a XII. századi szövegemléket és Kosztolányi Halotti beszédét.
Emlékei közt kutat a költő, nehéz összerakni a régi teljességet. A biztonságot adó világ már csak álomszerű villanásokban létezik.
Megadja a vers alaphelyzetét, a teljesség hiányát, a személyiség szétesését, amely az idegenbe szakadás, az elszigeteltség következménye (Margit-sziget).
Elmúlást jelentő szavakkal írja le a nyelvhalált. A költő szerint nincs más haza csak az anyanyelv.
Kosztolányi csodájából, egyéniségéből számadat lett (a neve számadat), tényszerű, tragikus, megfellebbezhetetlen tény ez.
Kosztolányi 10 legszebb magyar szavai közül párat felsorol: pillangó,  gyöngy, szív.
A nyelv ugyan már foszlóban, de a szívverés, a szíved mindig magyar marad.
Megidézi Aranyt a Toldival (evokáció).
Előjönnek a világ emigránsai (magyar emigráltak). Kontinensnyi távolságok választják el a magyarokat egymástól, de a kultúra az ami összeköti őket (Krúdy, Babits).
A Szózat evokációjával folyatja, amire aztán lemondóan legyint, megtörténhet a legrosszabb.
Megszűnőben a kommunikációs csatornák, írás. Az emberek jeltelen sírba kerülnek. A félelem az amely visszafogja a kezeket, nem a feledés. A kérdések számon kérőek, tükrözik a költő lelkiállapotát.
"Maradj nyugodt, lehet." ez egy cinikus válasz a kérdésekre.
A nagyhatalmak érdektelenségéről ír,  a térképek határait nem az emberi szívek húzzák meg. A szellemi gyökértelenség után a halott testét idegen tájak fogadják be, de ott sincs nyugalma.
Ír a magyar helyzetekről, összetartás hiányáról, besúgók, kémek figyelik az otthon maradottak minden mozdulatát. A messzeségből panasz, nyögés, hörgés hallatszik, vagyis a visszatérés értelmetlen.
A cinikus kérdésekből reménytelenség árad, a helyét kereső ember kérdéseire nincs válasz, az ember származása " rossz" oldalon való állása, rossz helyre születése úgy  tűnik elég indok a rossz sorsra. A nemzethalál víziója jelenik meg, amit az azték és avar példával igazol.
Az utolsó egységben emberi tartását összeszedve írja önbiztató sorait. Istent is hibáztatja, hogy tűrheti ezt el.
Költői eszközei: felszólító mondatok, ellentétek, igék a mondatok elejére kerülnek.
A személyes élmények számbavételével fejeződik be a költemény, ami kapaszkodót jelentenek ebben az eszelős világban.
A vers elsősorban gondolataival, mondanivalójával hat.
Az olvasóhoz és a többi emigránshoz szól.
A még-> már , itt-> ott ellentét szövi át a verset.