Kosztolányi: A szegény kisgyermek panaszai

Versfüzérekből áll, címük nincsen illetve a versek első sora adja.

A versek darabjai nem kronológiai vagy epikus rend szerint követik egymást. A szereplíra sajátos megvalósulása történik itt, Kosztolányi egy vidéki kisgyerek helyzetébe képzeli bele magát. A történetek mögött ott sejlenek gyermekkori élmények, de nem minden róla szól.

Érdekes látószög a tiszta, naiv gyermeki szemmel nézni a körülöttünk lévő világot és rácsodálkozni a velünk történt eseményekre, hiszen kérdés, hogy a már felnőtt férfi tudja e úgy látni a világot, mint annak idején gyermekkorában.

A kötet kezdő darabja "Mint aki sínek közé esett...", a halál előtti pillanatot ragadja meg. A halál előtti pillanatban lepereg élete filmje, ebben a helyzetben megragadja a számára értékes dolgokat, boldog perceket, a lényeget, a neki felejthetetlen pillanatokat. Ez az impresszionista felfogás, a fogalmak pl.: lepke, álom, rémes, édes, ezek illanó képek, megfoghatatlan dolgok, mégis az örök szóhoz fűződnek, hiszen ezek adják egy emberi élet lényegét.

Ezzel a verssel teremti meg az újfajta gyermeki látószöget, nézőpontot, hogy aztán a további versekben képeket, hangulatokat, pillanatokat tudjon kiemelni gyermekkorából.

Kosztolányi a gyermekkort olyan teljességnek, gazdagságnak fogja fel, amelyhez képest a felnőtt kor lelki elszegényedést, fokozatos beszűkülést jelent.

"Azon az éjjel" a nagyapa haláláról szól, ismétléssel adja meg a vers ritmikáját. Van epikus vonulata, de ebből is csak részleteket emel ki.

"Mostan színes tintákról álmodom. "

A versben az elbeszélő kijelenti semmit sem indokolva, hogy színes tintákról álmodik és a legszebb a sárga. Ezt követően türelmetlenül sorolja a színek árnyalatait. Türelmetlenségére utal a szavak ismétlése, fokozások és előjön a szinesztézia (bor-színű, tréfás-lila, szomorú-viola) az impresszionizmus kedvelt szóképe. Feltételes módú igék a gyermek vágyakozását fejezik ki. A versben meghatározó szín van, kezdetben a sárga szín ami a vers végére arannyá változik, és a kék. Mindkét színhez családtagjait társítja, húgát és az édesanyját. A műben megjelenő színes világ vágya az utolsó sor miatt kissé fájdalmassá válik, hiszen az elbeszélő szürkének érzi életét, ezért vágyik a színekre.

"A rút varangyot véresen megöltük."

Szinte naturalista, kegyetlen leírás az állatkínzásról, amit csatának fog fel, mindezt egy anyabékán végzik el. A vers végén már nem a gyermek, hanem a felnőtt szólal meg, aki visszanézve törpe gyilkosoknak nevezi egykori önmagukat.

"Már néha gondolok a szerelemre "

A címmel ellentétben nem a szerelemről beszél, hanem inkább a szeretetről, a törődésről, olyan mintha a gondoskodó édesanya jelenne meg a versben, aki elhozza a harmóniát, a nyugalmat az arra vágyó kisgyereknek.

"Lánc, lánc,eszterlánc"

A mű megidézi a gyermekkori játékokat és mondókákat, a felnőttkorban azonban ezek megváltoznak, a tánc pokoltánccá változik, a játékban szereplő lánc a felnőttség, a rabság láncává válik. A gyermekkori idillt a teljesség világát egy elidegenedett felnőtt lét követi, amiből visszavágyik gyermekkorába.

"Menj kisgyerek"

A kötet legutolsó verse, a lírai én megszólítja gyermekkori önmagát és elbúcsúzik életének e szakaszától, hogy aztán majd a felnőtt kor, a vénség következzék.

A kötet darabjainak hangvétele: bús, nosztalgikus, szomorú, ez teremti meg a kötete egységét, gyakori motívuma a halál és a búcsúzás. Több stílusjegy is megjelenik a versekben pl. impresszionizmus, szimbolizmus, naturalizmus, expresszionizmus.

Csáth Géza (1888-1919)

Eredeti neve Brenner József, Kosztolányi unokatestvére.

Szabadkán született, anyja korán meghalt tüdőbetegségben.

Már gyerekkorától fogva fest, zenél. Budapesten orvosi diplomát szerez.

Pestre kerülésével egy időben kezdte novelláit és kritikai írásait közölni a Budapesti Napló, majd a Nyugat.

Egy ideggyógyászati klinikán tanársegédként dolgozott, itt szokott rá a kábítószerre, morfiumra.

A világháborúban orvosként vett részt. Hazatérve különböző helyeken volt körorvos, fürdőorvos.

1919 januárjában összeomlott, júliusban feleségét fejbe lövi, majd később megmérgezi magát.

Anyagyilkosság

Cím: a világ legszörnyűbb gyilkosságára utal, bűntényre utal, amit a két fiú követ el

Tér, Idő: megnevezetlen város, 2 emeletes bérház és környéke, fontos a padlás, feltételez több lakót, de sosem találkozunk senkivel (tetszhalott), nincsenek emberi kapcsolatok, nem figyel senki a fiúkra, az udvarban egyetlen élő dolog az ecetfa. Pontos időpontot nem tudunk, de megjelöl időpontokat, évek telnek el, hónapok: november, szeptember, május. Kiemelt fontosságú az éjfél: bagoly kínzás, álom, és a gyilkosság. Délben a prostival találkozik, mintha egy ilyen kozmikus kört írna le az idő.

Téma: két serdülőkorú fiú az élet titkait keresve bűntudat nélkül megölik anyjukat, hogy ékszereit elvihessék a korábban megismert prostinak.

Szereplők: Witmann fiúk, anya, prosti

Egymáson kívül nincsenek kapcsolataik, se a család, se az iskola nem fontos számukra. Az apjuk meghalt, az anyjuk nem foglalkozik velük. A törődés, a szeretet hiányzik az ő életükből, amit az anyjuktól kellett volna megkapniuk.

Az anyjuk is magának való, önző, távolságtartó, nem csak a fiaihoz hanem a volt férjéhez is közömbös volt. A ház többi tagja méltányolja a nőt. Minimális szülői kötelezettségeit ellátta. Hogy az időt eltöltse német romantikus regényeket olvas, későn kel így múlatja az időt, mintha elvonulna a valóságtól, az alvásba és az olvasásba. A fiúk épp fordítva, ők saját igényükhöz használják, úgy kutatják a valóság rejtelmeit.

Prosti, az öröm forrása, az egyik amit adni tud, csak testi kötődés jön létre közöttük. A kíváncsiságuknak az újabb lépése, eszköz a szemükben, hogy tudásvágyukat kielégítsék.

A gyilkosság

A mű tetőpontja az anyának a megölése, az anya a fiúk szemében egy akadály, ami hátráltatja őket vágyaik megvalósításában. Hidegvérrel ölik meg az anyjukat, ő birtokolja a vágy teljesítésének eszközeit (karperec). A műben nem derül ki a gyilkosság, a bűn sokkal fontosabb, bűntudatot pedig nem éreznek a gyerekek.

Szimbolikus jelentéstartalmak

Az éjfél és az erdő a titkok, a káosz, a bűn szimbóluma, amely elrejti a bűnöket. Többször előfordul a fény, a lámpa, talán az utat, a kíváncsiságot jelképezi. Ezekkel a többször előforduló szimbólumokkal légkört, atmoszférát teremt a novellának. Ajtó, ablak szintén titkokat rejtenek a zárt belső terek és kíváncsiságuk új színtereit jelzik.

A freudi tanokra vezethető vissza két álom, az éjszaka megjelenő asszonyok a szexuális vágyukat mutatják, a lovak tombolása pedig az agresszivitásukat a pusztításukat, a pusztítás vágyát. Freud elmélete szerint az álmok vágyteljesítések, amelyben tudatalattink, ösztöneink, rejtett vágyaink fejeződnek ki.

Mért válnak gyilkossá?

Az író nem válaszolja meg , nem ad indokot. Nincsen szeretet körülöttük. Nem emel ki konkrét okot, a szeretet és az emberi kapcsolatok nélküli világ vezethet ide, a fiúkat szenvedélyes vágy fűti, hogy pótolják a hiányokat valóságos érzelmekhez, élményekhez jussanak.

Hangneme

szenvtelen, hihetetlenül objektív ez a hang, tárgyilagos stílus, közömbös, feszültséget teremt az olvasóban, a jeges döbbenetet, érzelmeket nem a szereplők élik meg, hanem az olvasó

A kis Emma

Bűntény novella

cím: az áldozat neve

Fontosabb csomópontok

• szereplők bemutatása, kezdő kép alsó tagozatos diákok, az elbeszélőnek megtetszik Emma, aki a húgának a barátnője
• iskola, Szladek és Zöldi a diák, vágatás. Itt találkozik hősünk az agresszivitással, erre a parasztfiúra szinte irigykedve, csodálattal néz fel.
• Hősünk szerelme nem teljesedhet be, mer a húga áll az útjában, ezek után ellenérzéssel gondol a húgára, de igyekszik még dühét elfojtani.
• iskola, Zöldit vesszőzik meg. A korábban átélt magasztos példakép megtörik. Testileg és lelkileg megtörik, belázasodik.
• Iskolaváltás, a verések miatt más iskolába kerül, nem láthatja Emmát.
• újsághír az akasztásról, az első kegyetlenkedés a kutyán
• padlás, kezdőkép, Emma felakasztása. Zöldi megvesszőzése után a hős példakép nélkül marad és ő veszi át ezután Zöldi szerepét, (agresszor), bár az akasztást nem ő kezdeményezi, részt vesz benne és morbid módon most eléri szerelmének tárgyát (ölelés-elengedés) Emmát.

Általános jellemzők

Írásait jellemzi a realizmus, naturalizmus és a szimbolizmus.

Elbeszélői modorára az objektív, tárgyilagos hangnem a jellemző s a szerkezet mesteri módon való megmunkáltsága pl. A kis Emma zenei műre emlékeztet.

Hőseit nem célok vezérlik, hanem elfojtott indulatok, vágyak.

Meghatározó élményforrása a gyermekkor világa.

Nem csak felnőtt hősei, hanem ártatlannak tűnő gyermekhősök is szadista gyilkosságokra vetemednek. Az ő szemében a világ darabokra törött és ez eltorzítja a személyiség fejlődését.

Gyakran foglalkoztatja a bűn, a brutalitás, arra a felismerésre jut, hogy a világ trónján a Sátán ül.

Nézeteire jelentős hatással volt gyermekkori traumája, hiszen hiányoztak az anyával kapcsolatos pozitív érzések, emlékek.

A nők iránti súlyos ambivalenciája a novelláiban is érezhető.

A novellákon kívül 8 dráma, 1 regény született. Mikszáthról és Jókairól írt értékelései kiváló elemzőképességről árulkodnak, zenekritikusként pedig már korán Bartókra, Kodályra irányította a figyelmet.

Móricz Zsigmond: Árvácska

1940-ben jelent meg folytatásokban a Kelet Népében és 1941-ben könyv alakban.

A főhősnővel 1936-ban ismerkedett meg (Littkey Erzsébet, aki éppen öngyilkosságra készült).

A később Csibének nevezett lány évekig meséli Móricznak élete történetét és az átélt kínzásokat, Móricz örökbe fogadja a lányt. A hiteles történetekből születtek az ún. Csibe novellák és ez a kisregény. A mű megjelenését döbbent csend fogadta, hiszen olyan témát feszegetett az író, amiről inkább hallgatni illett.

Műfaja: kisregény, 7 zsoltárra van tagolva -> istenhez szóló könyörgő imaműfaj

Tér, idő: 1920-as évek, Kecskemét felé

Téma: Egy árva lány kegyetlen sorsának bemutatása.

Szenvedés stációi:

1. Dudásék- szegény tanyasi parasztcsalád, nagycsalád

2. Szennyesék- jómódú nagygazdák

3. Verőék- a férj a malom gépésze, sváb család, fatér és mutér, "művelt" környezet

1. Dudásék (1-4 zsoltár)

Szegény család sok gyerekkel, a három hely közül itt érezte a legjobban magát Árvácska. A nő is kegyetlenül bánik vele, nem ad rá ruhát, nem iskoláztatja, de a Dudás büntetése után gyógyítgatja (parazsat tesz a kezébe a dinnye lopás miatt), Kadarcs szörnyű tette után is (megerőszakolta a kislányt), megdicséri mikor felmázolja a padlót és elmosogat. Dudás is molesztálja a kislányt, és veri feleségét.A gyerekek sokasága miatt jól érzi magát köztük, jólesett neki az összebújás, az együtt alvás a gyerekekkel, a körülményekhez képest még mondhatni boldog is. Csöre, az Erzsébet becézése. Másik kapcsolata Borissal a tehénnel történik. A család nem járatja iskolába, emiatt viszik el a családtól. Pár éves mikor elkerül innen, de szeretetét mutatja Árvácskának,hogy visszaszökött.

2. Szennyesék (5-6 zsoltár)

Kb. 2 évet tölt el itt, jól élnek , jómódúak. Első rossz élménye, hogy legyet etetnek vele. Ennek a családnak még szolgálója is van. Pöszének csúfolják a kislányt, mert pöszén beszél. Itt sem járatták iskolába, de azért több ennivalót kapott. Zsabamári férje jól bánt vele (Szennyes Feri), sokszor megvédi felesége örült kegyetlenkedéseitől. A családhoz tartozik az öreg bácsi, akit a földjéért tartanak, az istállóban lakik. Húsvétkor Árvácska az öreggel megy a templomba, s visszafelé beszélgetnek a csendőrökkel, akiknek elmondják Dudás beteges játékait. Zsabamári azt hitte róla árulkodnak, ezért meg akarja mérgezni az öreget és a kislányt. A kislány mivel nem szerette a tejet a csecsemő szájába akarta önteni akkor Zsabamári őrjöngeni kezdett, Szennyes Feri ekkor úgy dönt, hogy visszaadja a gyereket. (Lefizeti a sonkával a Gyermekvédő Liga munkatársát, csakúgy mint a tanítót.)

3. Verőék (7. zsoltár)

A lelki szenvedése erősebb, mint a testi, sokkal fogékonyabb már a lelke, hogy ezeket a sérelmeket megélje. Itt is megverik ld. poroló, de a legnagyobb szenvedést a nagylány Diti okozza számára. Álomvilágot teremt magának, aminek központi eleme az anyavárás, talán jelképes, hogy épp karácsony előtt erősödik ez benne, amikor Jézus születésére készülünk. Ekkor érkezik a később öngyilkosságba menekülő pár. A haláluk azt jelentheti, hogy Árvácska sorsa biztosan nem fordul jobbra, hiszen akár ők örökbe is fogadhatták volna. Pozitív szereplő segít neki a borcipelésben. A kislány a regény végén egy véletlenül égve hagyott gyertya miatt felgyújtja a házat szenteste, a tűzvész utáni hamut hó fedi el, ami a megtisztulás jelképe. A tisztítótűz a főhős szempontjából azt jelenti, hogy ezen a földön számára nincs szeretet, boldogság. Megváltást hoz Jézus születés neki. A rossz elpusztul, meglakolnak a szörnyű felnőttek az elkövetett bűnökért.

A tűz motívumként van jelen: parázs. disznóperzselés, tűzrakás

Elbeszélői módszer

• leképezi az élő beszédet
• az író nem kommentál, nem ítél, szenvtelenül a háttérben marad
• a dolgokat a gyermek szemszögéből látjuk
• a pokoli szenvedések sokkal jobban megérintik az olvasót, mint magát a kislányt, aki sokszor nem is érti mi történik vele

A regényben Árvácska sorsa ugyanaz, kiszolgáltatott és megalázott, csak a körülötte lévő személyek változnak.

A mű hátterében egy szörnyű világ áll, borzasztó hogy ilyen megtörténhet.

Móricz: Barbárok c. novella

Kései novellái egyike, egyik legnagyobb hatású művének tartják.

Téma: Bodri juhász és fiának meggyilkolása és a bűnösök leleplezése.

A rideg pásztorok életének bemutatása.

Szerkezeti felépítése: 3 részből áll

1. A gyilkosság

2. A keresés

3. Az ítélet (A bíróságon)

1. A gyilkosság

Expozíció: megérkeznek Bodri juhászhoz az idegenek

Bonyodalom: az idegenek meg akarják szerezni a juhász (ürügy) szíját (ok- 300 juh)

Tetőpont: a brutális, kíméletlen gyilkosság

Megoldás: eltemetik a holttesteket és felette vacsoráznak

Párbeszédekből építi fel az író a művet, feleleveníti a régies nyelvet, tájszólást. Pár óra leforgása alatt történik ez.

2. A keresés

Expozíció: a feleség családja keresésére indul

Bonyodalom: nem találja őket

Tetőpont: megtalálja az elásott szeretteit

Megoldás: elmegy Szegedre,hogy bejelentse a gyilkosságot

Elbeszélésre és párbeszédre épít. A nő vándorlása a népmesei hősökre jellemző motívum.

1 év alatt zajlik le kb.

3. A bíróságon

Expozíció: a vallatáson vagyunk

Bonyodalom: nem akarja a tettét bevallani a veres

Kibontakozás: tagad, a bíró folyton próbálja bűnösségét rá bizonyítani

Tetőpont: meglátja a szíjat és bevallja bűnét

Megoldás: büntetés és a bíró véleménye

Cím értelmezése: Utal a kíméletlen, erőszakos cselekedetre és utal ezekre az emberekre a kultúra alatti , civilizálatlan, babonákkal átszőtt világára.

A bíró utolsó szava "barbárok" érzelemmentes, tényszerű megállapítás, ezzel a juhászokra kirótt ítélettel nem változtatja meg az egész rendszert, minden marad a régiben.

Jelképes tárgy a szíj.

1. részben ürügy és a gyilkosság egyik segédeszköze.

2. részben az azonosítás eszköze.

3. részben a meggyőzés eszköze.

Körtefa, ott ettek alatta az első részben, az asszony alatta pihen le a második részben, népmesei motívum.

Balladai vonások: a szaggatott tömör párbeszédek, színkontraszt a nő alakjánál, fekete-fehér.

Ebben a világban sem romlott mindenki, pl. Bodri juhász.

Az elbeszélő kívülállóként van jelen, az olvasóra bízza az ítélkezést.

Móricz: Tragédia

Expozíció: megismerjük a helyet, az időt és a főszereplőt Kis Jánost, nyár van, aratás ideje. A kezdő kép elég vidám, a felhőtlen életről árulkodik. Az aratók közül Kis Jánosra fókuszál az író. Közeleg a gazda lányának lakodalma is. Kis János egy lusta, mogorva embernek tűnik, aki álmában is ételről álmodozik, már a neve is jelentéktelenséget sugall.

Bonyodalom: a Sarudy gazda meghívja a lakodalomba az embereit. Végre "célt" kap Kis János élete, ezt a kisszerű célt ő hatalmas feladatként éli még.

Kibontakozás: készülés a nagy "vállalkozásra" ,hogy kiegye a Sarudy gazdát a vagyonából. Fantáziálgat az ételről, koplal, hogy tudja majd teljesíteni a tervét. Közben még inkább megismerjük Kis Jánost, akinek életének minden mozzanata az evés körül forog. Feleségét veri, apja halálakor jót nevet, a fiának nem hagy egy falat ennivalót sem. Egy állati szintre süllyedt primitív ember, akinek a családtagjaihoz sincsen kötődése.

Tetőpont: főhősünk rájön arra, hogy nem tudja küldetését teljesíteni. Szinte erőszakot okoz magának, s eközben egy rágatlan húsdarab megakad a torkán.

Megoldás: megfullad, Kis János meghal.

Halála ugyan olyan értelmetlen, mint amilyen az élete volt. Senki sem vette észre, nem kelt igazán részvétet az író az olvasóban. Kis János halálának leírása a naturalizmus jegyeit mutatja, a fuldoklásának, vergődésének leírása már túlhajt a realizmuson. Ugyanakkor maga Kis János alakja, fuldoklása groteszk, amely a tragikum és a komikum keveredése.

Cím értelmezése:

• ironikus, hiszen éppenhogy nem történt tragédia, egy felesleges ember meghalt
• tragédia az, hogy ilyen körülmények között élnek emberek, Móricz felhívja a figyelmet arra is, hogy figyelni kell ezekre az ösztönlényekre, mert erejük, agressziójuk bármikor előtörhet és mások ellen fordulhat

Az elbeszélő nem ítélkezik,csak leírja az eseményeket. Talán egyetlen dolog, ami mentheti Kis Jánost, hogy rossz körülmények közt nőtt föl és most is abban él.

Kis János nem egyedi ember, hanem egy a sok közül, többen vannak akik még ilyenre vetemednének.

Ady : Csinszka versek (Szerelmi költészet)

1911-ben Csinszka (Boncza Berta) kereste meg levéllel Adyt , a Vér és Arany kötet olvasása után. Először egy svájci nevelőintézetből írt, majd Csucsáról (Erdély). 1915-ben házasodtak össze, először Csucsán éltek, majd Pestre kellett költözniük Ady betegsége miatt.

A Csinszka versekben megjelenő nő már igazi társként van jelen. Ezekből a versekből hiányzik a tűz , a szenvedély, a diszharmónia, ennél a nőnél nyugalmat, menedéket, békességet keres és talál Ady. A Léda versekhez képest egyszerű a versek képi világa, nem szeretőhöz, hanem szerető hitveshez szólnak ezek a költemények. Csinszka éltető, megtartó erőként van jelen, Ady betegségében és a világháború vad dúlása közepedte.

Őrizem a szemed (1916)

Egy őszinte vallomás hitveséhez, a kéz és a szem motívuma kiemeli az összetartozás vágyát, amely azért is indokolt, mert Ady menedéket keres a körülötte zajló világpusztulásban. Az utolsó vsz. véglegesen megerősíti az összetartozás tudatát, hiszen haláláig tartó hűségről biztosítja feleségét. A pusztító szenvedély helyére a szeretet kerül.

Ady publicistaként is jelentős volt, olykor cikkeivel is nagy vihart kavart. A legkiválóbb újságírók egyike. A modern magyar líra megteremtője, aki teljes szemléleti fordulatot hozott az irodalomba, megalapította a vallásos lírát, büszkén vállalta magyarságát, de a nemzet hibáit is kíméletlenül felfedte. A szimbolizmus és a szecesszió inkább a pályája elejét jellemzi, később egyszerűsödnek, letisztulna versei.

Ady: Léda versek

A Léda szerelem története.

1903-1912 között tart ez a románc. Ady nyíltan vállalta ezt a kapcsolatot, mely másokat megbotránkoztatott. Léda egy érzékeny, művelt, pénzes zsidó származású asszony, akiben társra lelt Ady. A kapcsolatnak Ady vet véget az Elbocsátó szép üzenet c. költeményt írta Lédának. Adyra felszabadítóan hatott ez a kapcsolat, viszont tele volt ellentmondással (diszharmónia), az ellentétes érzelmek együttes megélése vagyis a boldogság mellett ott van párhuzamban a boldogtalanság, az őszinte szeretet mellett a társsal való vetélkedés. Talán mindketten túl sokat akartak ettől a kapcsolattól, azért is válhatott diszharmónikussá.

Újdonság ebben a költészetben, hogy Ady belevonja az érzékiséget, erotikát a verseibe, nyíltan vall érzéseiről, ezért kezdetben erkölcstelenséggel is vádolták.

(Lédával való megismerkedése előtt írta Az én menyasszonyom c. költeményt.)

Meg akarlak tartani (1904)

Az újfajta szerelmi érzés jellemző erre a költeményre. A lírai én attól fél, hogy a nő iránt érzett beteljesült szerelem az idő során elszürkül, megszokottá válik és így elhamvad a lírai énben tomboló szenvedély, vágy. Hogy ezt az örök vágyakozást fenn tudja tartani eltávolítja magától messzire az áhított nőt.

Héja-nász az avaron (1905)

Az avar az őszi elmúlást juttatja eszünkbe, a héja-nász a ragadozó madár szerelmi együttlétére utal. Az első versszakban egy egyszerű kijelentéssel kezdődik, megadja az út célját is, ez az ősz, nagybetűvel kiemeli, szimbólummá teszi. A lírai én és párja "két lankadt szárnyú héja madár"-ként jelenik meg. A határozói igenevek kellemetlen érzéseket keltenek a hanghatásaikkal.

Második versszak középpontjában az új szerelmesek állnak, a héja szimbólummal illeti őket és akiknek szerelmi együttlétüket ütközetnek tekintik.

Ady más szerelmét is harcnak fogja fel, csak úgy mint a sajátjukat.

3. vsz. a lírai én ismét saját "utazásukat" teszi középpontba. Megérkezünk a nyárból az őszbe.

4. vsz. az utolsó nász, fájdalmas, kíméletlen, "egymás húsába beletépünk", a nász vége az aláhullás, amit az őszi avar még kifejezőbbé tesz.

A három soros versszakok és a rímtelen sorok is a diszharmóniát erősítik.

zenésítve: http://www.youtube.com/watch?v=RhGTKggNDNY

Héja-nász az avaron

Útra kelünk. Megyünk az Őszbe,
Vijjogva, sírva, kergetőzve,
Két lankadt szárnyú héja-madár.

Új rablói vannak a Nyárnak,
Csattognak az új héja-szárnyak,
Dúlnak a csókos ütközetek.

Szállunk a Nyárból, űzve szállunk,
Valahol az Őszben megállunk,
Fölborzolt tollal, szerelmesen.

Ez az utolsó nászunk nékünk:
Egymás husába beletépünk
S lehullunk az őszi avaron.

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/ady/heja.htm

Lédával a bálban (1907)

A cím egy vidám báli hangulatot sejtet.

1 vsz. harsány vészjósló igével kezdődik, hanghatásokkal,színekkel mutatja be a fülledt levegőjű bálterem hangulatát. Szecessziós képek ezek, amelyek érzékletesen idézik meg a boldog párok táncát. A negyedik sor váratlan meglepetést hoz, megjelenik a "fekete pár".

A 2. vsz. kérdéssel kezdődik, amely a bálterem táncosaiból tör ki "Kik ezek?" .A zenét felváltja a "bús csönd" (metafora), a rózsaszínt a fekete váltja.

A 3. vsz. a sikoltó zenét elhaló zene váltja fel, a víg termet a téli szél zúgása, és a teljes sötétség. A lírai pár ebben a közegben táncba kezd, s ennek hatására a boldog párok szétrebbennek. A boldogságnak nyoma sincs, a haláltánc, a vég tánca a sötétségben , csendben bontakozik ki.

Modern lélektani ballada, amely a szerelem tragikumát érzékelteti.

A Léda szerelem vége

Elbocsátó szép üzenet (1912)

Egy kíméletlen, kegyetlen vallomás, amelyben a gőgös Ady szólal meg, aki fölébe nőtt az öregedő Lédának. A vers szinte megtagadja Lédát és korábbi szerelmüket.

Madách : Az ember tragédiája fogalmazás

Az ember tragédiája az emberiség múltját, jelenét és jövőjét vázolja le. Keresi az élet nagy kérdéseire a választ, ezeket Ádámon keresztül tapasztaljuk meg. Lucifer alakja pedig az örök kételkedés szimbóluma, ami a mai emberekben is megtalálható.

Az élet értelme mindenkinek más, de az oda vezető út nem. Lucifer szerepe azért is érdekes, mert Istennel együtt teremtették a világot, de mégis ki akarta hagyni Isten belőle. Lucifer azonnali lázadása érthető, mivel úgy igazságos, ha mindenki megkapja azt ami neki jár, akár jó, akár rossz. Lucifer célja miután megkapja részét, a két fát, a teremtet világ megdöntése és ezzel asz Úré is. Lucifer törekszik arra, hogy céljához minél közelebb jusson. Ádám célja az élet értelmének megtalálása, hogy van-e értelme egyáltalán élni. A két fa csak közelebb sodorja őt a tudáshoz. Nem gondol bele viszont a következményekbe, ez egy nagyon jellemző emberi hiba, mivel az emberek cselekedeteik előtt nem gondolkodnak. A tudásszomj és a válaszok hatalma egyfajta kapzsi emberi szokás.

A történelmi színeken keresztül értjük meg a mű egyik fő gondolatát, azt amit sokak keresnek és mégsem találnak: az élet értelmét.
Egyiptomban a dicsőség, elvakult hatalomvágy uralja Ádámot. A nő, Éva segítségével döbben rá hibájára, s így felszabadítja fáraói uralma alól a rabszolgákat. A milliók egyért elv csődöt mondott. Nem akarja, hogy a sokaság miatta szenvedjen el egy ősi ideológiát. A z uralkodó eszme helyett az egy a milliókért szabadság elvet választja, így kerül Athénba.

Megadatik a szabadság joga és az emberek nem tudnak vele élni. A "szabadnak" nevezett nép pénzen megvehető jogai, eladják saját magukat, talán még a lelküket is. Miltiádész ellen fordul az úgynevezett "szabad" nép, s halálra ítélik. Ádám mégis felvállalja a jogtalan vádakat és ítéletet, s ezzel meghajol a köz akarata előtt. De szerencsére Lucifer tovább viszi őt Rómába, ahol a bornak, mámornak, kéjnek, élvezeteknek élnek az emberek. A semmittevés és eme lesújtó képek kiábrándítóan hatnak Ádámra, s új eszmét keres: szeretet és testvériség.

Elvakult, hitüktől eltorzult kereszteslovagok hirdetik kard által Isten igéjét. Micsoda képmutatás. Szeretet? Testvériség? Vér ontatik, de mért? Talán, hogy jót tegyenek? Miféle ideológia az, mely Isten szavát hirdeti és közben milliókat öl? Hamis élet, még igaz szerelem sincs. Ádámnak ez is egy újabb kiábrándulás.

Prága tudományok, felfedezések színtere. Ádám Kepler bőrében, csekély pénzért kénytelen a cár utasítására horoszkópokat készíteni. Úgy érzi elkótyavetyélte tudását, ő csillagász és nem holmi kuruzsló. A feleség is félre megy tőle, de megérti a nőt. Az álom Párizsban segít neki értelmezni az embereket. A forradalom eszméi: szabadság, egyenlőség, testvériség érzete nem tűnik rossznak, de mert mindig van csavar az életben. Dantonék eltávolítják azokat, akik a forradalommal szemben állnak, s Ádám belátja elvakultság vezeti a népet. Mikor álmából felébred rádöbben, hogy feleségét a korszak tette ilyen csalóvá, undorítóvá, s ő ha nem ebben a korban élne talán másképpen viselkedne. Tehát a kor hatással van az emberre!

London a hamisság, nyomor és gyilkosok helye,nem tűnik ez sem tökéletes otthonnak. Pénzéhes emberek, szívtelen asszonyok, igazi boldogság itt sincs.

A falanszter túlszabályozott, monoton egységre törekvése kiábrándítóan öli az egyéniséget. Az igazi értékeket már csak múzeumokban láthatják az emberek, ezzel ölik meg a különleges dolgokat az életben. Személytelen ez a világ, mindenkinek rossz, mert egy olyan ideológia lett rájuk erőltetve ami alól folyamatosan szabadulni akarnak. A legdurvább dolog, hogy a legszorosabb emberi köteléket ami megadatott anya és fia közt, még azt is képesek széjjel szakítani. E világokból Ádám menekül, menekül az Űrbe. Az ideológiák sikertelen sora elől, el akar szakadni a Földtől, talán nem ok nélkül. Lucifer ki végigkísérte ekkor érzi diadalmaskodását az ember felett. A Föld nem hagyja elmenni szüleöttét, mert

Mikszáth Kálmán: Az a fekete folt

A Tót atyafiaknak az egyik története ez a mű.

Cím: az felgyújtott akol helyére utal

Olej Tamás lelkén esett foltra, lelkifurdalásra utal

Szerkezete

Bevezetés: bemutatja a színhelyet, szereplőket

Olej, bárányok, Anika

A természet és az ember között közvetlen a kapcsolat.

A Felvidéken járunk, szinte mesebeli tájon.

Bonyodalom: megjelenik a (talári herceg) vadászként, megtetszett neki Anika.

Kibontakozása: a herceg látogatási, a bacsának egyre ellenszenvesebb, kiderül, hogy a hercegé minden

Isten, vármegye, herceg -> ezt ismerte el Olej maga felett

Anika várja a herceget, Matyi szerelmét nem viszonozza

Tetőpont: A talári herceg felajánlja Olejnek Anikáért cserébe az akolt az összes juhval.

Olej meginog, majdnem kísértésbe esik és ezt a herceg észreveszi, aztán mégis nemet mond, tisztessége felülkerekedik birtoklási vágyán. A herceg taktikát változtat, arra kéri Olejt hunyjon szemet a dolog felett és a herceg úgy tesz, mintha megszöktetné Anikát. Olej rábólint erre, de abban a pillanatban meg is bánja tettét. Bűntudata gyötri tovább, képzelt betegség, széttöri a tükröt, nem tud magával szembenézni. A természet is vádolja Olejt "aklot cserélt becsületért".

Megoldás: a herceg elviszi a lányt, Olej nem tud megbékélni

Önmagával és elkeseredésében felgyújtja az akolt.

Mikszáth: Bede Anna tartozása

A jó palócok kötetben található novella.

Cím: Egy olyan nőre utal, aki meg sem jelenik a történetben, csak említés esik róla.

Szerkezete

Előkészítés: rövid, megtudjuk a helyszínt, tárgyalóterem, hideg tél van, fáradt bírók
Bonyodalom: Bede Erzsi megjelenik, azt hisszük ő Anna, de sem az olvasó sem a bírák ezt nem tudják, hogy ő csak a húga.
Kibontakozás: a bírák és a lány beszélgetése
Tetőpont: Kiderül, hogy ő nem Anna.
Megoldás: a bírák hazaküldik Erzsit, egy kegyes hazugsággal, miszerint Anna ártatlan volt.


Erzsi jelleme: félénk, csöndes, szerette Annát, önfeláldozó, becsületes, naiv, kedves, szende, mindenkire hatással van, ez ellentét a téllel odakinn, bírók zordsága-> feldobja őket

Téma: Bede Erzsi át akarja vállalni halott testvérének büntetését

Elbeszélői közlés: többségében párbeszédekből bontakozik ki a cselekmény, a leírás és az elbeszélés viszonylag rövid

Szereplők: Bede Erzsi és a bírák

Mondanivalója: tisztesség, becsület, önfeláldozás, testvériség és szeretet

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Élete
A Nógrád-megyei Szklabonyán született, paraszt családból származik. Szülőfalujában élt 10 éves koráig, amelyet a Felvidéket, a Tótországot, palócokat több művében megjelenítette.
Rimaszombatra, majd Selmecbányára kerül, Pesten 4 évig jogot tanul, de diplomát nem szerez.
Balassagyarmatra kerül Mauks Mátyás főszolgabíró mellé, ügyvédsegédnek.
Mauks Ilona lett a felesége, majd Pestre költöztek, újságszerkesztő lesz. Anyag és megélhetési problémák miatt elválnak.
Szegedi Napló munkatársa lesz és írói pályája beindul.
1881 Pesti Hírlap, megjelenik elbeszélés kötete a Tót atyafiak címmel (4 hosszú elbeszélés).
1882 A jó palócok (15 rövid elbeszélés). Országosan ismertté vált.
Újra összeházasodtak Ilonával.
Több irodalmi társaság tagja lesz, Kisfaludy, Akadémia, sőt o.gy.-i képviselő is.
1910 tüdőgyulladásban meghal.

Több prózai műfajban alkotott: novellák, karcolatok (o.gy.-ről írt novellák, a korabeli közéletet mutatja be), kisregények, regények.

Pl: Beszterce ostroma
Szent Péter esernyője
Noszty-fiú esete Tóth Marival
Különös házasság
Fekete város
Beszélő köntös
Gavallérok

Kedvelt figurái a falusi emberek, dzsentrik, parasztok.

Határozza meg Mikszáth helyét a magyar irodalomban!

Mikszáth életműve kapocs a XIX. századi és a XX. századi elbeszélő irodalom között. Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust folytatja. Jókai regényírói művészete, a romantika alapvetően meghatározza a század második felének prózaművészetét. Jókai árnyékában nehéz volt az elbeszélő íróknak észrevétetni tehetségüket. Mikszáth volt az a kivétel, akinek hosszú, nehéz írói küzdelemben sikerült kiemelkednie, s bizonyos fokig elszakadnia a romantikus ábrázolásmódtól. Így lett Jókai mellet az egyik legolvasottabb XIX. századi író.

Műveiben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túlzott idealizálás háttérbe szorul, és átadja helyét az élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek. Történetmondására jellemző, hogy mindent közölni akar, az érdekességeknek, a különösnek nem tud ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést hiába keressük. Írásaiban bírálat és részvét; romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, költészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme.

Mennyiben újszerű Mikszáth elbeszélésművészete? Mutassa be a két novelláskötet jellemző vonásait!

Az író rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát választ, mint Jókai vagy kortársai. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosszat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól; s jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik el tehát Jókai-féle romantikától.A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről lát az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkükben ellentétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek.

Mikszáth nemcsak másfajta témát választ, de másfajta hangon ír, másfajta ábrázolást követ. Petőfi és Arany népies hangvételétől bátorítást kap: "A néptől tanulja a nyelvet az író kétségkívül - írta később önmagáról Mikszáth -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, ... Az aroma rajta legyen, de a rög,a penész és békanyál nem."

Mikszáth írásai a természetes beszéd, a köznyelv, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk nekünk mesélné el a történteket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód -teszi élvezetessé írásait.

Ezekben a novellákban még fellelhetők romantikus motívumok, pl. különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, a valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázolása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utal. Romantika sé realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth műveiben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műveknek, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is.

Mikszáth elbeszéléseiben a természet időnként "főszereplővé" válik. A táj cselekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit. Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal.

Madách Imre: Az ember tragédiája

Keletkezése: 1859-1860

Arany János először gyenge Faust utánzatnak vélte és félretette, később mind koncepcióban és kompozícióban jeles alkotásnak minősítette. Madách életében két kiadás jelent meg, a színpadi bemutatót már nem élte meg.

Szereplők:

angyalok

az Úr

Gábor főangyal

Mihály főangyal

Ráfael főangyal

Lucifer

Éva

Ádám

kerub

a Föld szelleme

rabszolga

Kimón

első a népből

második a népből

harmadik a népből

első demagóg

második demagóg

a nép

szolgálók

Kariszok

első polgár

második polgár

Kriszposz

Therszitész

Catulus

Hippia

Cluvia

Péter apostol

első polgár

második polgár

harmadik polgár

negyedik polgár

pátriárka

barátok

egy agg eretnek

egy barát

eretnekek

keresztesek

Heléne

csontváz

boszorkányok

első udvaronc

második udvaronc

Rudolf

harmadik udvaronc

negyedik udvaronc

néptömeg

tiszt

egy sansculotte

márki

Saint-Just

Robespierre

tanítvány

kar

bábjátékos

kisleány

egy anya

egy leány

egy ékszerárus

első polgárlány

második polgárlány

korcsmáros

első munkás

második munkás

harmadik munkás

első koldus

második koldus

katona

első mesterlegény

második mesterlegény

egy kéjhölgy

zenész

első árus

második árus

ifjú

anya

cigányasszony

első tanuló

második tanuló

harmadik tanuló

negyedik tanuló

első gyáros

második gyáros

nyegle

tömeg

Lovel

elítélt

tudós

aggastyán

Luther

Cassius

Plátó

Michelangelo

eszkimó

Történet:

Első szín - a mennyekben

A teremtés befejeződött, az Úr elégedetten ül trónján. Körülötte a négy főangyal áll, mindenfelől az angyalok kara hallatszik, akik szüntelenül Istent dicsérik. Gábor, Mihály és Ráfael az Úr színe elé járul, mindannyian hódolatukat fejezik ki. Egyedül Lucifer marad távol. Isten ezt számonkéri tőle, de ő megatagadja, hogy leboruljon előtte. Szerinte a világ az Úr kicsinyes játékszere, melyet csak saját dicsőségének hirdetésére alkotott. Ezt hallva Isten száműzi őt színe elől, de távozása előtt Lucifer még részét követeli a teremtésből, melyet meg is kap, két paradicsomi fa alakjában. A bukott angyal megígéri, mindennel azon lesz, hogy megdöntse ezt az idilli világot. 

Hat a női hiúságra Lucifer, mivel Ádám eszére nem sikerült.

Második szín - a paradicsomban

Ádám és Éva boldogan sétálnak a paradicsomban. Ádám kéri Évát, szakítson neki egy gyümölcsöt, mire megjelenik az Úr, s figyelmezteti őket, minden fa terméséből ehetnek, csak a kert közepén álló kettőéből nem. Ők először nem értik az egészet, de beletörődnek, s leheverednek a fűbe. Kedves enyelgésüket Lucifer zavarja meg, aki elárulja, hogy a két fa a tudás és a halhatatlanság fája. Arra biztatja őket, vegyenek gyümölcséből, így véget vethetnek Istentől való függésüknek, és saját maguk urai lehetnek. Éva vállalkozik először, majd Ádám is csatlakozik hozzá, s esznek a tudás fájáról. A halhatatlanság azonban már nem lehet az övék, mert az utat elállja egy lángoló kardú kerub. Az Úr hangja hallatszik, aki közli az emberekkel, hogy tettükből kifolyólag el kell hagyniuk a paradicsomot.

Harmadik szín - a paradicsomon kívül

Mivel Isten elhagyta őket, Ádám és Éva magukra maradtak. Ádám kis kalyibát épít, Éva pedig lugast készít. Lucifer a család és a magántulajdon megszületéséről beszél. Ádám kéri, mutasson neki még az emberiség történelméből képeket. Az angyal türelemre inti, majd mindkettőjüket bevezeti az épületbe, álmot bocsájt rájuk, s kezdetét veszi egy hosszú utazás.
Jól cselekedett-e mikor a szabadságot választotta? 

Negyedik szín - Egyiptomban

Ádám mint fiatal fáraó, Lucifer pedig mint az ő minisztere a trónteremben beszélgetnek. A háttérben rabszolgák egy csoportja egy piramis építésén fáradozik. Ádám elmondása szerint boldogtalan, de örül, hogy megtalálta az utat a dicsőséghez és a halhatatlansághoz. Egyszercsak egy halálra vert rabszolga fut a terembe, Lucifer el akarja vitetni, de Ádám megakadályozza. Időközben megérkezik Éva, a munkás felesége is. A férfi feleslegesnek érzi további életét, értelmetlen más dicsőségéért fáradoznia, s belehal sérüléseibe. Éva keservesen siratja. Ádám meg akarja vigasztalni, maga mellé veszi, de Éva még a trónon ülve is csak a szolgák jajszavát hallja. Ádám ezt látva megvilágosodik, elrendeli a munkások szabadon bocsájtását. Lucifert pedig arra kéri, vigye egy ennél demokratikusabb világba.

Milliók egy miatt. A nő segítségével a fáraó ráeszmél hibáira, felszabadítja a rabszolgákat.

Ötödik szín - Athénban

Éva mint Lucia, Miltiádész hadvezér felesége és fia, Kimón szolgáik kíséretében áldozatot bemutatni mennek a templomba. Közben a téren egy demagóg a nagy hadvezér ellen izgatja a népet. Azok pedig hálátlanul távollétében halálra ítélik egykori megmentőjüket. Lucifer hírnökként érkezik, és hirdeti, Miltiádész már a város közelében jár, jött megtorolni az aljas rágalmakat. Ezt hallva a népet rémület fogja el. Később megjön Ádám, azaz Miltiádész is, sebesülten. Mit sem sejtve elbocsátja kíséretét, s feleségéhez siet. A nép újból felbátorodik, és halálát követeli. Bár a templomban biztonságban lenne, Ádám mégis meghajol a köz akarata előtt, s vállalja a jogtalan ítéletet. Mielőtt azonban azt végrehajtanák, Lucifer továbbviszi őket egy gondtalanabb helyre.

Nincs eszme, fényűzés van, nincsenek erkölcsök. Egy a milliókért.

Hatodik szín - Rómában

Három pár: Ádám (Sergiolus) és Éva (Júlia), Lucifer (Miló) és Hippia, valamint Catulus és Cluvia élvezik a felhőtlennek tűnő életet. Ádám egy gladiátorjátékon fogad Catulusszal, tétnek Évát teszi fel, s nyer. Lucifer kéri a nőket, hogy énekeljenek, akik a bor és a testi örömök mámoros boldogságáról dalolnak, a pillanatnyi kábulatot a múlt nagy értékei fölé helyezve. Az idillt végül jajszó zavarja meg. Kiderül, a háttérben akasztás folyik, pusztít a döghalál, és a várost barbárok támadták meg. Közben halottas menet érkezik. Hippia Lucifer biztatására megcsókolja a halottat. Péter apostol riasztja vissza a fertőzésveszélyt említve, de már késő. A haldokló Hippiát megkereszteli, majd a lány jobb létre szenderül. Ádámban és Évában felébred a vágyakozás egy jobb, erkölcsösebb világ után, melyet Ádám elképzelése szerint a lovagkorban és a női ideálban fognak megtalálni.

Nincs éltető eszme az emberek az öncélú gyönyöröknek élnek.

Hetedik szín - Konstantinápolyban

Ádám mint Tankréd, egy kisebb, keresztesekből álló sereg vezére, Lucifer pedig mint fegyverhordozója érkezik. Ádám meglepődve tapasztalja, hogy a helyiek nem kínálnak nekik szállást, sőt, egyenesen menekülnek előlük, ti. félnek a fosztogatástól. A néhány előmerészkedő lakos arról érdeklődik, Ádám a homousionban vagy a homoiusionban hisz. Az elcsigázott hadvezér az időközben kíséretével feltűnő pátriárka segítségét kéri, de annak más, fontosabb elfoglaltsága van: eretnekeket megy égetni. Éva, azaz Izóra és szolgálója, Heléne tűnik fel, amint éppen négy lovag elől menekülnek, akik meg akarták becsteleníteni őket. Ádám elzavarja a kereszteseket, majd szerelemre lobban Éva iránt, akit azonban köt az apai eskü, zárdába kell vonulnia. Ádámot boszorkányok és egy csontváz szakítja el Évától, ezért fájdalmas búcsút vesznek, s Lucifer továbbrepíti védencét az időben.

Nyolcadik szín - Prágában

Ádám mint Kepler Rudolf császár udvarában munkálkodik. Éva, azaz Borbála a felesége, Lucifer pedig a famulusa. Beszélgetésük során az uralkodó és több udvaronc is horoszkópkészítéssel bízza meg a világhírű csillagászt. Mikor hazaérkezik, a kéréseket továbbítja Lucifer felé. Ezután megjön Éva is, aki szegénységére panaszkodik, de Ádám nem érti elégedetlenségét. Ő mindent megtesz érte, áruba bocsátja tudását, hamis időjóslásokat és horoszkópokat készít gazdag nemeseknek. Éva látszólag meghatódik, de gyorsan távozik, ugyanis titkos szerelmi légyottra igyekszik. Ádám erről nem tud, bort kér Lucifertől, hogy felejtsen. Iszik, majd az erkélyre lép, ahol szemére álom borul, s egy jobb kor képei tűnnek fel előtte.

Kilencedik szín - Párizsban

A Grčve téren vagyunk. Egy alkalmilag felállított guillotine mellett Ádám mint Danton szónokol. A háttérben Lucifer egy bakó alakjában figyeli. Rongyos újonchad jelenik meg. Egy tiszt követeli, hogy Ádám léptesse elő. Ő ezt megtagadja, ezért a katona főbe lövi magát. A tömeg elvonul, hogy kitombolja magát a börtönökben. Közben néhány sansculotte egy márkit és annak testvérét, Évát hozza. Ádám szimpatizál velük, meg akarja menteni őket, de ők nem adják fel elveiket, nyíltan vállalják a halált. Ezalatt visszaérkezik a nép véres fegyvereket hordozva. Közülük hirtelen előlép Éva szegény parasztlány alakjában, s Ádámot követeli magának, mondván, megmentette egy áruló bosszújától. Ádám elutasítja, mert tudja, neki ezen árulón kívül is rengeteg ellensége van még. Két konventtag, Saint-Just és Robespierre tűnik fel, s meggyanúsítják Ádámot, hogy zsarnok uralomra tör. A nép hallgat szavukra, s elítéli eddigi vezetőjét, aki végül önként hajtja fejét a nyaktiló alá.

Tizedik szín - Prágában

Lucifer ébreszti Ádámot, újból mint Keplert, s közli, a kivégzés ezúttal elmarad. Ádám lelkesülten beszél az álmában látottakról. Éva érkezik csalódottan, az udvaronc durván megsértette. Lucifer felhívja Ádám figyelmét, ideje lenne foglalkoznia tanítványaival is egy kicsit. Ő végül fogadja is egyiküket, s elmondja neki, hogy szerinte a tudomány csak a jövő költészete, így jobban teszi, ha elégeti a múlt korok tanait, mert azok csak hátráltatják a jelen előrehaladását.

Tizenegyedik szín - Londonban

A Tower és a Temze közti vásárt Ádám és Lucifer a Tower tornyának tetejéről vizsgálja. Ádám boldog, hogy végre talált egy olyan világot, melyben a közjólét uralkodik, de Lucifer kénytelen elkedvetleníteni, hogy ez sem az. Ezt bizonyítandó elhatározza, hogy lekíséri védencét az emberek közé egyszerű munkásnak öltözve. Lent Ádám valóban úgy találja, hogy egyetlen dolognak van csak értéke: a pénznek. A kocsmáros hamisítja borát, a munkások arra panaszkodnak, hogy a gépek elveszik előlük a kenyeret, a koldusok egymás helyéért veszekednek, a zenész sem saját kedvéért, csak a részegek mulatozására játszik. Ekkor jelenik meg Éva anyjával a templomból jövet. Hirtelen hozzájuk lép egy ifjú és egy mézeskalács szívet ad át a lánynak. Egy cigányasszony Évának boldog, Ádámnak szomorú jövőt jósol. Ádám megpróbálja elhódítani Évát, de annak anyja szegényes külsejére tekintve gyorsan elzavarja. Tanulók jönnek fiatalos lelkesedéssel. Ádám bennük bízik, hogy ők jobbak, mint a felnőttek, de Lucifer megmutatja, hogy a társaikból lett gyárosok is hasonlóan szenvtelenek és igazságtalanok, mint mindenki. Ádám Éváért esedezik, Lucifer megígéri, megszerzi neki a lányt. Ehhez nem kell mást tennie, csak fennhangon mylordnak szólítja útitársát, s a cigányasszony rögtön felhívja Éváék figyelmét a férfire. Ezalatt egy elítéltet hoznak, aki megölte munkaadója fiát, mert az elcsábította a feleségét. Ádámék időközben távoznak, s a befejezést immár újból a Tower tornyából nézik. A vásártér közepén egy sír nyílik, melybe egyenként beleugrik mindenki, egyedül Éva lépi át diadallal az árkot.

Tizenkettedik szín - egy falanszterben

A következő helyszín U alakra épült falanszter. Lucifer tájékoztatja Ádámot, hogy a haza fogalma nincs többé, egy célért dolgozik az emberiség, s ehhez eszközül a tudományt választották. A Nap ugyanis 4000 év múlva kihúny, s az embereknek addig kell megtanulni pótolni éltető sugarait. Ádámék falanszteri egyenruhát vesznek fel, s meglátogatnak egy vegyszerekkel kísérletező tudóst, aki bemutatja nekik a múzeumot. Megtalálható itt minden haszontalan: régen kihalt állatok, növények, elfogyott ércek, ósdi használati tárgyak, műalkotások. Csengetés hallatszik, a dolgozók a központi teremben gyűlnek össze. Itt a kollektívához alkalmazkodni nem tudó egyéniségeket (Luthert, Cassiust, Plátót és Michelangelót) megbüntetik. Ezután Éva és egy másik nő érkezik gyermekével, akiknek sorsát fejvizsgálat után határozzák meg. Éva görcsösen ragaszkodik fiához, Ádám segíteni próbál neki, de Lucifer megakadályozza, s végül elveszik tőle. Az ismét felszabaduló nőknek új párt keresnek. Éváért Ádám jelentkezik, de a körülállók meglátják a szerelem csíráit szemükben, így elutasítanák ezt a választást. Végül Lucifer menti ki védencét, s továbbutaznak más tájak felé.

Tizenharmadik szín - az űrben

Ádám és Lucifer az űrben repülnek. A Föld egyre távolodik tőlük, végül kis ponttá lesz. Ádám ijedten kérdezi kísérőjét, hová tartanak, mire az közli, hogy egy magasabbrendű világba. A Föld szellemének hangja állítja meg őket, s közli, ha Ádám kilép hatásköréből, megsemmisül. Ádám nem foglalkozik vele, folytatja útját. Nem sokkal később Ádám egy sikoly kíséretében hirtelen megmerevül. Lucifer győztesen kacag fel, de a szellem szavára Ádám újból ébredez, s arra kéri az angyalt, térjenek vissza a Földre küzdeni. Lucifer kénytelen-kelletlen engedelmeskedik neki.

Tizennegyedik szín - hóval és jéggel borított, kietlen vidéken

Ádám és Lucifer havas-jeges, kopár tájon érnek földet. Lucifer közli, a tudomány elbukott, a Nap kialudt, s a földi hőmérséklet drasztikusan csökkent. Ádám csalódott, azt hiszi, már az emberiség is kihalt. Ekkor azonban egy iglura bukkannak, melyből egy vadászatra induló eszkimó lép ki. Ádám elszörnyed, látva, mivé lett késői utóda. Az eszkimó isteneknek hiszi őket, s megígéri, az első fókát nekik áldozza, csak tegyék, hogy ezután kevesebb ember és több fóka lakjon a vidéken. Lucifer benyit a kunyhóba, ahol az eszkimó feleségében Ádám Évára ismer. Rémülten próbál menekülni öleléséből, s ekkor ér véget hosszú és tartalmas álma.

Tizenötödik szín - a paradicsomon kívül

Ádám álomittasan lép ki a kis kalyibából. Kétségek gyötrik, kiábrándult az emberiség jövőjét látva. Hiszi, hogy minden tőle függ, dacolni kíván Istennel, meg akarja ölni magát. Lucifer már-már győztesként érez, mikor Éva férje után ered, s közli vele, hogy áldott állapotban van. Ezt hallva Ádám térdre borul Isten nagysága előtt. Ekkor jelenik meg az Úr dicsőségtől övezve. Ádám azon kérdésére, hogy van-e az emberiségnek jövője, sikerül-e egyszer erkölcsileg megnagyobbodniuk, Isten nem ad választ. Ennek ellenére biztatja, s küzdésre szólítja fel teremtményeit, mert az élet célja nem a halál, hanem értelmessé, jobbá tenni azt, ami előtte van.

A tragédia fő kérdései:

Élet értelme?

Tudomány szerepe

Nő és a férfi viszonya

Szabad-e az akarat és mit lehet kezdeni vele

Egyén és a tömeg viszonya

Az eszmék sorsa és szerepe a történelemben

Fő alakok

Bibliai színekben az Úr és Lucifer, angyalok, alsó szinten Ádám és Éva.

Arany János: Szondi két apródja

Keletkezés: 1856

Cím: A két apródot állítja a középpontba, ebben a történelmi helyzetben ugyanis az ő magatartásuk a vállalható (hűség a hazához), a fegyveres harcnak nincs itt az ideje.

Téma: történelmi ballada, Nagykőrös

1552 Drégely várának ostroma

Arany előtt már Tinódi L. Sebestyén feldolgozta ezt a témát.

A balladához kutató munkákat végzett, történeti krónikák.

Szerkezet szerint: többszólamú, előre haladó, 5. vsz-től páratlan apródok és Ali követének páros

1-2 vsz.:Történet helyszíne, pillanatnyi tájleírás, apródok megjelölése,

idő, hely, szereplők megjelölése, lenn a győztes törökök ->erkölcsi magasságok,

fenn a vár két apródja

Fenn a 2 magyar személy<----->lennt török sokaság

Csendesség<----->Zsibongás

Imádság<----->ünnep-győzelem

3-4 vsz.: Ali és követének beszélgetése a két apródot Ali szeretné, hogy csatlakozzon a győztes sereghez és őt ünnepelné, jellemző török szavak:

"Bülbül-szavu"

"huri"

"gyaur-basa"

"mennyei bokra"

"gyöngypár." -modorosságra utalnak.

6.vsz.: nyájasan viselkedik, Ali követe próbál hízelegni,olyan akár egy kígyó, ajánlkozik vigalommal, mézízű sörbettel.

8.vsz.: felsorolja mi jókat kaphatnának,továbbra is csábít,felsorolás

10.vsz.: Szállást ígér, az éj bekövetkezte előtt, felszólít Ali dicséretére, kéri meg az apródokat, türelmetlen, hiányos mondatok jellemzik.

14.vsz.: Ali óvásáról, jóságáról beszél

16.vsz.: Szondit dicsőíti, megváltozik a követ hangja, de aztán észbe kap, hogy ezt neki nem kéne.

18.vsz.: elfutja a méreg, börtönt ígér a Szondit dícsérő apródoknak

fenyeget ---->börtön miatt akarja őket elvinni

Az apródok időrendben mondják el a vár ostromának történetét, Ali követére ügyet sem vetnek. A versszakokban érezhető az a hatalmas szeretet és tisztelet, amit az apródok Szondi iránt éreznek. Az utolsó versszakban megátkozzák Szondi gyilkosait.

A várostrom és a harc leírásakor dinamikus képeket használ, hanghatások jellemzőek, felkiáltó mondatok, ismétlések, hangutánzó szavak.

A hűség és a hősiesség balladájának nevezik.

Arany János: Ágnes asszony

Keletkezés: 1853 Nagykőrös

Téma: lélektani ballada

Szerkezet: egyszólamú, körkörös

Forrás: újságcikk

Szerkezete

1-4 falu, ház

5-19 börtön, bíróság

20-26 újra otthon, patak

1-4 vsz. a lepedő mosása köti össze, párbeszédekre épít. Helyzetképpel indul, Ágnes asszony a patakban mos, a véres jelző a bekövetkezett tragédiára utal. A következő versszakokban Ágnes asszony és a kíváncsiskodó falubeliek párbeszédét olvashatjuk. Az, hogy valami rendkívüli dolog történt, utal az odagyűl, illetve összefutnak igék is. A hajdú cselekvése jön, már határozottabb. Ágnes asszony terel, tagad, de a hajdú mégis elviszi. A történést nem beszéli el részletesen, de kikövetkeztethető (balladai homály).

5-8 a börtön képeit olvashatjuk

9-19 a bíróságon

5-8 vsz. a börtönt jellemzi a fény hiánya, a rémekkel teli sötétség, a börtönbe beszűrődő fénysugár az életet, a megtartó erőt jelenti számára, reményt ad. A 8 vsz. bíróságra indul.

9-19 vsz. azt a látszatot próbálja kelteni, hogy épeszű, rendbe hozza öltözetét úgy áll a bíróság elé. A 10. vsz-ban a bírákat együtt érző bölcs embereknek mutatja be, az előkészíti majd a bírák emberies döntését. Látják, hogy megőrült. "Párbeszéd" a bírák és Ágnes asszony közt, a szánakozó bírák közvetlen megszólítással /'Fiam, Ágnes..."/ próbálják szóra bírni. Kiderül, hogy a gyilkosságot a szerető követte el, akit felakasztanak. Ágnes asszony büntetése az életfogytiglani börtön. 16-17 vsz. a bolond elméje egyértelmű, figyeli saját magát és próbálja titkolni őrült, megbomlott elméjét. A bírósághoz intézett szavaiból egyértelműen kiderült, hogy beleőrült a bűntudatba. S egész életén át cipeli majd a lelki terhét. A szerző is szánalommal van hőse iránt, érzékletes metaforával írja le sűrű zokogását.

"Liliomról pergő harmat,

Hulló vízgyöngy hattyu tollán." metafora

A bíróság előtt világos lesz, hogy ez a nő megkapta büntetését Istentől. A bírák sajnálattal eresztik útjára.

20-26 vsz. visszatérünk a kezdő képhez, mossa a leplet, de már tiszta, tébolyban él. Az őrült asszony tudatában csak a gyilkosság éjszakája szerepel, bár az idő folyamatosan telik.

" Virradattól késő estig"

"Holdvilágos éjjelenkint"

"És ez így megy évrül-évre."

Ágnes asszony megöregszik ősz és ráncos lesz, a lepelből rongy, foszlány lesz.

Minden versszak végén refrén található, amely a megtörtént bűnre és az irgalom kérésre vonatkozik.

Arany balladák

Két korszak: -Nagykőrösi évek balladái '50-es évek

-Őszikék ciklus '70-es évek

Ballada műfaja: az olasz ballare táncolni szóból származik, eredetileg a refrénes lírai táncdalt nevezték balladának.

"A ballada tragédia dalban elbeszélve." -> Greguss Ágost

Minden műnem sajátosságait tartalmazza. Epika-elbeszél, líra- dal, dráma- tragédia.

A balladával műfajként foglalkozunk, de a ballada versformát is jelent, amit Villon francia kzépkori költő tette népszerűvé. 3 versszak és egy ajánlásból állt.

Arany balladáinak forrásai: -népballadák (skót, székely, magyar)

-műballada (romantika korában válik népszerűvé)

-újságcikkek

-történelem

Balladák csoportosítása:

1. Keletkezés

• Nagyszalonta
• Nagykőrös
• Őszikék

2. Téma

• történelmi balladák (Walesi bárdok)
• lélektani (Ágnes asszony)
• népi ihletésű (Tengeri hántás)
• romantikus (Tetemre hívás)
• nagyvárosi (Hídavatás)

3. Szerkezet

• egyszólamú, előre haladó balladák (Walesi bárdok)
• egyszólamú, de körkörös felépítési ballada (Ágnes asszony)
• többszólamú, előre haladó (Szondi két apródja)

A balladaírás Shakespeare-jének nevezzük.

A balladák alap ötletét széles körből merítette, személyes élmény, néphagyomány, újságcikkek, történetírók munkái alapján.

Balladái valószerűek és hitelesek, gyakori motívum a bűn és a bűnhődés, de nem maga a bűn érdekli, hanem a bűnnek a következményei.

Petőfi: Nemzeti dal

Keletkezés: 1848

A forradalom indulója lett, de nem erre készült. Eredetileg az Ellenzéki kör egyik gyűlésén akarta elszavalni. A Szabad Sajtó első nyomtatott példánya

. (12 pont is.)

Műfaja: programadó, kiáltványszerű dal

Szerkezet

1vsz: Összefoglalja a költemény egészét, döntéshozatalra sarkal. Költői kérdést tesz fel, hiszen a szabadság kivívásáért szónokol, tettre buzdítja a tömeget. Elindul a költő és a tömeg párbeszéde (refrén). A költő tettre való hangulatát, indulatát a mondatok változó modalitása mutatja.

2-3vsz: A második vsz. a múlt felé nyúl, az ősök szabadok voltak, de most szolgaföldben nyugszanak. Jelen rabság ellentét, őseinkre szégyent hoztunk a szolgaságunk elviselésével. 3vsz. elutasítja magától azokat az embereket, akiknek nem a haza sorsa a legfontosabb.

"Sehonnai, bitang ember" -negatív jelzők

4-5 vsz: Cselekvésre ösztönöz, a felszólító mondatokkal. Indulatot, a lelkesedést mutatja. T/1 személyben beszél. Lánc és kard jelkép (metafora), szimbólummá válik (harcé és rabságé). A jövőbe tekint ki, bizonyos a szebb jövő eljövetelében, erre ösztönöz minket, a régi dicső történelmünk is.

6.vsz: Jövőkép, dicső megnyugvás, szabadság képe. Hangneme lecsendesedik, szelíd, meghatott érzések. A harcban elesetteknek jutalma, hogy az utónemzedékek megemlékeznek majd róluk, hogy nagyra becsülik azt, amit a szabadságért tettek.

Kölcsey pályaképe, A Himnusz elemzése

Élete

1790-ben született Sződemeteren (Románia), közép nemesi családból származott. Korán árvaságra jut. Gyermekkori betegsége, következtében elveszítette szemét. Magába forduló, borongásra hajlamos ifjú vált belőle. A könyvekhez menekült.

Tanulmányai: Debreceni református kollégiumban tanul, majd Pesten folytat joggyakorlatot.

Ezek után hazatér Sződemeterre, majd Álmosdon gazdálkodik.

1815 Szatmárcsekére költözik, a magányt és az elszigeteltséget azonban egyre nehezebben bírja. Ebből a helyzetből Szemere Pál mozdítja ki, Pestre megy, a politikába bekapcsolódik. Szatmár-megyei tisztviselő lesz, majd a megye főjegyzője és országgyűlési követe.

1832-36 rendi országgyűlés kiemelkedő alakja, aki képviselte a jobbágyok ügyét, szót emelt a magyar nyelv érdekében, szólásszabadság, színjátszás ügyében. Mandátumáról önként mondott le, amikor nézeteivel ellentétes utasítást kapott a megyétől.

Visszatér Szatmárcsekére, neveli unokaöccsét Kölcsey Kálmánt. Sokat alkotott, a halál is munka közben éri Wesselényi Miklós védőiratán dolgozott.

Himnusz

1823. január 22 keletkezett, a magyar kultúra napja is egyben ez a nap.

Szerkezete: A B A (könyörög, indokol, könyörög) keretversszak

1vsz.: Megszólítással kezd, áldást kér a magyarokra, jobb sorsot kér. Rövid indoklást ad: "megbűnhődte" a nép a múltat, ideje már a jobb időknek. A felszólítás módú igék a verssorok elején hangsúlyosakká válnak. E/2 személyben szól az Úrhoz.

2-3 vsz: Az érték gazdag, nagyszerű múltat mutatja be. Honfoglalás, Mátyás török ellenes háborúi. A jót a múltban Istennek köszönheti. Földrajzi nevekkel díszíti, megidézi Magyarországot: "Duna, Kárpát, Tisza, Kunság... ". A pozitív tartalmú ünnepélyes szavak (szent, hős, büszke, nektár) emelkedetté teszi a két versszakot.

4-6vsz: A sor eleji "Hajh" sóhajtás és az ellentétes kötőszó "de" mutatja, hogy váltás történik a képekben. Váltás történik, az eddigi jóságos Isten haragos, pusztítóvá válik bűneink miatt, ezért sorscsapásokat zúdít a magyarokra "tatár, török". Az igék és az erőteljes jelentésű főnevek által dinamikussá válik a versszak, Isten haragja miatt a nemzet égboltját vihar, fellegek, villámok uralják.

(4vsz) A versszak egy ismert érzékletes metaforával a rabigával zárul.

(5vsz) Az értékpusztulás még rettenetesebbé válik ebben a versszakban, hiszen a törökpusztítás a vsz-második része a magyarokra utal, akik egymással háborúznak és tönkreteszik a hazát. A rettenet érzetét alliterációval nyomatékosítja ("magzatod miatt magzatod hamvedre") és nagyon kifejező a hamveder metafora is. A költő indulatát mutatja a két felkiáltó mondat. Kifejező metaforája a "csonthalom".

(6vsz) A versszak a veszélyezettség érzését a szenvedések nagyságát érzékelteti, az ember nem talál védelmet sehol sem, bármerre megy "nem lelé honját a hazában" (paradoxon: látszólagos ellentét). "Vérözön lábánál, s lángtenger felette", kifejező metaforák, kifejezetten romantikus képek. Meghatározó ellentétek a fent és a lent, "bércre hág, völgybe száll" .

7 vsz: A jelent mutatja, "most" időhatározó szó mutatja ezt.

Ellentétek: vár-kőhalom

kedv,öröm- halálhörgés, siralom

állott-fekszik (kőhalomra gondol)

röpkedtek- zajlik

A jelen siralmas, mert hiányzik a tettre kész emberek serege, akik cselekedni tudnak, ez a múltban megvolt, de odaveszett velük együtt.

8vsz: Szánalomért könyörög, a zárlat módosul az első vsz-hoz képest. Az ige kerül nyomatékos helyre, a verssor elejére. A kellemes kifejezések helyett a tragikum érzetét fokozza (" vészek, tenger kín"), nem véletlen ez a módosulás, hiszen a költő a versben részletesen bemutatja a tragikus múltat és a jelent. Erre hivatkozva esedezik szánalomért.

Az utolsó 4 sor szó szerinti ismétlés, talán reményt ad, okot a jobb jövőre nézve, hisz az átélt szenvedések miatt megérdemelné a magyarság.

Cím

Megjelöli a műfajt, ez a műfaj az antik és a középkori irodalomban nagyon kedvelt volt. A romantika korában ismét népszerűvé válik az Istenhez való fohászkodás. A régi korból megőrizte az ünnepélyes hangot, jellegzetes versszerkezet (A,B,A), de újdonság a romantikus, metaforikus képalkotás és az ellentétes érzelmek (remény, csalódás) hullámzása.

Verselése

Egyszerre ritmizáló, időmértékes és ütemhangsúlyos is ,bár ez utóbbi nem vihető végig a versen. Trocheus és Spondeus a jellemző versláb.

Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.

1848. augusztus 20-án hivatalosan csendül fel.

Petőfi: Forradalmi látomás költészet

Petőfi a forradalom jeles képviselője, mert szívén viselte a haza sorsát. A néppel együtt cselekedett, kiállt az emberek elé és szónokolt, igazi hazafi. A Pilvax kávéházban gyűjtötte költő társait és híveit. A forradalom elindításában is szerepet vállalt, a 12 pont és a Nemzeti dal című költeménye bizonyítja, 1848.március 15-én. E költői korszakba tartoznak a következő versek:

• Egy gondolat bánt engemet...
• A XIX. század költői
• Az ítélet
• Az apostol
• Nemzeti dal

Az Egy gondolat bánt engemet című rapszódia, már a címéből ítélve is gondterhelt és borús. Felcseréli a lassú, csendes halált a tettre kész hősi halállal. Kiemelkedő helyen áll a versben a világszabadság. Petőfi látomásai élénkek, színesek (piros a harc színe, fekete a halálé). Határozott karakterisztikája van, ismétlésekkel nyomatékosít.

"Ott essem el én,

A harc mezején,

Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,"

A nyomorgó rabszolganép elindul a világszabadságért, a költői hősi halál képe is megjelenik. Innen látszik, hogy Petőfi pozitív és nyitott személyiség, nem veszi semmibe a népet.

"Ha majd minden rabszolga-nép

Jármát megunva síkra lép"

Petőfi próbálja felébreszteni a szunnyadó népet, akik még nem eszméltek az elnyomásra. A költőnek a dicsősége a jövőjében rejlik, mert akkor majd visszaemlékeznek rá, mint egy hősre, s így magasztosan felemelkedik.

Petőfi következő verse talán a leglényegesebb: A XIX. század költői. A vers egy erkölcsi buzdítás, minden költőnek utat próbál mutatni, példával akar szolgálni. Tisztában van, hogy nehéz feladat ebben a forradalmi helyzetben utat mutatni, pont ezért is tiltja a könnyelmű írást. A forradalom lángoszlopai a költők, mert rájuk hallgat a nép. Az ígéret földjében a szabadság párhuzama jelenik meg, hisz Egyiptomból kijövet a zsidók is a fáraó uralmától szabadultak meg. A hamis próféták valótlan dolgokat állítanak, meg akarják akadályozni a haladást. Utópisztikus gondolatokat ültet az emberekbe, hogy reménnyel forduljanak a jövő felé. Küzdeni kell a célért , a szabadságért és nem szabad feladni soha a küzdelmeket.

A Nemzeti dal megszólítja a magyarokat, felszólítja őket az egyértelmű küzdelemre. Amennyiben a küzdelem nem veszi kezdetét vagy azt majd leverik a rabsággal kell számolni.

"Talpra magyar, hí a haza!

Itt az idő, most vagy soha!

Rabok legyünk vagy szabadok?"

A mű refrénje egyértelműen mutatja, hogy mi a célja a forradalomnak. A nemzet többé ne legyen másnak a rabszolgája, hanem törjön ki ebből a szolgasorból.

"A magyarok istenére

Esküszünk,

Esküszünk, hogy rabok tovább

Nem leszünk!"

Petőfi nem nézi szívesen, hogy az őseink hagyatéka semmibe vész. A mai ember nem képes tenni a hazáért, de még önmagáért sem. Ez bizonyítja:

"Sehonnai, bitang ember,

Ki most, ha kell, halni nem mer,

Kinek drágább rongy élete,

Mint a haza becsülete."

Petőfi azt szeretné, hogy dicsőséggel nézzenek vissza az utód nemzedékek a forradalomra, mert ilyenkor érezhetnénk azt, hogy tettünk valami hasznosat is, nem csak a saját önző érdekeinkért.

Az Apostol csupán annyiban e téma része, amennyiben Petőfi és Szilveszter alakja közt párhuzam van. Szilveszter a parasztokat gondolkodni tanítja, valamint a jogaikra próbálja felhívni a figyelmüket. A valós életben is az emberek nem figyelnek ezekre a dolgokra, manipulálhatóak és hiszékenyek, mert buták.

A szőlőszem hasonlat : a világot egy szőlőszemhez hasonlítja, ahogy a szőlőszemnek , a földnek is időre van szüksége, hogy beérjen, de míg a szőlőt a Nap sugarai érlelik a Földet az emberi nagy lelkek, cselekvések.

A két ember közt a forradalmárság párhuzama ismerhető fel, de míg Szilveszter alakja egyedül nem képes kitörni, Petőfi támogatókra lel forradalma elindításához.

Petőfi költészete ég, szenvedéllyel küzd a céljaiért. Példát akar mutatni a nemzetnek, a költőtársainak, hogy merjenek véleményt alkotni és kiállni amellett. A nép itta szavait, s így forradalma sikeres volt, bár ez lett a veszte is Segesvárnál.

Berzsenyi Dániel ("Niklai remete")

1776-ban Hetyén született, régi középbirtokos család egyetlen gyermeke.

13 éves koráig alig tanult, 1788. őszén a soproni evangélikus líceumba került, ahol hét évig nevelkedett.

1793. megszökik Sopronból és katonának áll.

1795. megszakítja tanulmányait, apjával megromlik kapcsolata.

1799. feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát, Sömjénben telepedtek le.

1804. Niklára költöznek, jómódú birtokosként élt.

1810. Kazinczyval találkozik, Kölcseynek nem volt szimpatikus Berzsenyi. (Észrevételek Kölcsey reszenciájára címmel válaszolt.)1836. februárjában hosszas betegeskedés után meghalt.

Kölcsey kemény hangon bírálja, nyelvben gazdag, gondolatban szegény költőnek nevezi. Nem ismeri fel benne ugyanis az újszerű, romantikus vonásokat.

Műfajai: óda, elégia, episztola (verses levél)

A Magyarokhoz (Óda)

1. vsz. : hatásos célratörő kezdés jellemzi az első versszakot. Kimondja a vers tételét. A jelen magyarsága megváltozott, rossz irányba. Felkiáltással és számon kérő kérdéssel indít. Indulatos, ostorozó hangnemben. Az "indult" szó azonban reményt is jelent , talán nem végleges ez az állapot.

2.vsz: A múltra emlékezik, ez tartja össze a verset. A múlt képei mellett azonban a jelen is megjelenik a 3.vsz-ban. Megjelenik a hősi múlt, Buda a helytállás jelképévé válik, a torony még áll. A belső viszályok ellenére képes volt fennmaradni.

3.vsz: Megjelenik a jelen negatív előképpel, lehangoló kép. Az országban viszályt szító embereket "vipera-fajzatoknak" (metafora) nevezi.

4-6.vsz: a múlt jellemzésére a magyar történelem eseményeit említi, külső és belső ellenségeket egyaránt. Ennek ismeretében még borzasztóbbnak tűnik a jelen. 4-5vsz. kezdete :

"Nem ronthatott el..."

"Nem fojthatott meg..."

megerősíti a versszak tartalmát, még inkább bizonyossá teszi. A 6-vsz-ban megadja a választ a múlt győzelmeinek okára, az erkölcsi nagyság és a fizikai erő, bátorság jellemezte a népet.

7-8.vsz: A "most" időhatározó mutatja, hogy idősíkváltozás történt, a jelenre térünk át. Nyomatékosítja a pusztulást "lassu" szóval. A nemzet pusztulását a tölgyfa hasonlattal érzékelteti. Az erős tölgyet belülről férgek teszik tönkre, mint az országot is elpusztítják a belső viszályok, a hazafiatlan magyarok. Egy ország talpköve, alapja a "tiszta erkölcs", ha nincsen akkor hatalmas birodalmak is összeomolhatnak.

9-10.vsz: Megtagadják saját múltjukat a magyarok. Berzsenyi keményen fogalmaz, ostorozza szavaival a magyarokat. Ez a nép nem törődik magyarságával, a nemzeti szellemmel, harc helyett inkább heverészik.

11-12.vsz: A költő visszasírja a dicső múltat, felhozza Attilát, Hunyadit, Árpád vezért. A sivár jelen érzékeltetése így még inkább hangsúlyossá válik.

13-14.vsz: Megváltozik a hangulata a költeménynek, a vádak után fájó, kiábrándult hanggal ecseteli a pesszimista jövőt,mintha hirtelen belenyugodna a végzetbe. Megjelenik a nemzet-halál víziója, történelmi példákat is hoz erre. Kissé ellentmondásos ,hogy a bekövetkező tragédiáért eddig a magyarságot hibáztatta, most pedig a "forgó viszontagságra" és a "tündér szerencsére" utal, vagyis fölöttünk álló általunk befolyásolhatatlan törvényekre. A záró elégikus hang ellenére mégis az ostorozást, a nemzetféltést érezzük erőteljesebbnek.

A Magyarokhoz II. (óda)

Keletkezési körülmények: Napóleoni háborúk ideje

Alaphelyzete: a világban zűrzavar van, általános forrongás, romlás, fenyegetettség érzése uralkodik

Hangulata: lendületes, energikus, áramlanak a képek (vér festi, zivatar borítja, dőlnek, kötelek szakadnak). A használt szavak dinamikussá teszik a verset, halmozza az igéket. Az említett képek megelevenednek előttünk.

Üzenete: buzdítás, öntudatébresztés

1-3.vsz: általános világhanyatlás bemutatása, versföldrajzot olvasunk, ezáltal kitolja a tér korlátait. Tudatosan használja a helyszínek régies , ókori latin neveit. Nagyon kedvelte az antik kultúrát.

4. vsz: az állam bölcs kormányzásának képe jelenik meg. Egy ismert toposzt a hajó metaforát használja. (Horatius is kedvelte ezt.) A hajó ami megáll a habok közt, ezért kormányozni kell.

5-6.vsz: Azt a magatartás formát fogalmazza meg, amit választani kell ebben a veszélyeztetett helyzetben. A lélek megerősítése, a felelősség, a nemzeti érzést, öntudatot felerősíteni kell evvel, ellen lehet állni a gonosznak.

Az ódára jellemző fennköltség jellemzi a költeményt.

Romantikus vonása maga a téma, a nemzet.

A költőnek a küldetés tudata, a képgazdagsága és a pátosz.

Klasszicista jellemzője az antik strófaszerkezet, az oktató szándék és az antik képkincs.

Berzsenyi helye a magyar irodalomban

Versei számát tekintve terméketlen költő, de jelentősége mégis nagy a magyar irodalomban.

A klasszicizmus összegzőjének és a romantika elindítójának tekintjük.

Klasszicista vonás ódáinak tanító célzata, az antik képkincs és a versszakok használata, verseinek tudatos, átgondolt szerkezete.

A római költők közül Horatius volt az ideálja.

Romantikus vonása műveinek erőteljes képalkotása, metaforái, látomásai (tölgy-, hajó-toposz) ilyen jellemző még a magyarság témája (A magyarokhoz). Az elégikus életérzése, hangulata romantikus vonás.

Állandó belső feszültség gyötörte, mindig sóvárgott valami után, tervei és vágyai voltak mégis mindig a magány , a reménytelenség jutott neki.

Biblia

A Biblia

A Biblia szó jelentése: könyvek. A többes szám jelzi, hogy nem egy mű, hanem különböző korokban keletkezett írások gyűjteménye. A legrégebbiek a Kr. e. XII. században keletkeztek, a legkésőbbiek a Kr. u. I. században. A Biblia két fő része a Krisztus előtti korban keletkezett Ószövetség és a Krisztus után keletkezett Újszövetség. A keresztények mindkét részt szent iratnak tekintik, míg a zsidóság csak az Ószövetséget.

Ószövetség

Héber nyelven íródott a Kr. e. XII-II. században. Az első öt könyv (Mózes öt könyve) a kezdetekről, az emberiség és a zsidó nép eredetéről beszél, s a legfontosabb törvényeket foglalja össze. Zsidó elnevezés szerint: Tóra.

Mózes öt könyve

A Biblia a teremtés történetével kezdődik: hogyan hozta létre Isten a világot. Egyetlen Istenről beszél, aki maga a leírhatatlan, csak önmagához hasonlítható Úr. Isten a semmiből teremti meg a világot, puszta akaratával.

A Teremtés könyve számol be az ősatyák életéről is, Ádámtól, Józsefig, a Kivonulás könyve pedig azt mondja el, hogyan szabadultak fel a zsidók a fáraók uralma alól, elmenekülve Egyiptomból. A másik három könyvben gyűjtötték egybe az ősi törvényhozók a mindennapok és a vallási élet, a higiénia és a táplálkozás, az emberi együttélés szabályait. Az aprólékos, szigorú törvénykezés a kor történelmi lenyomata. Örök érvényű szabálygyűjtemény viszont a Tízparancsolat, amely megfogalmazza az emberi erkölcs alapkérdéseit.

Történeti és bölcsességi könyvek

Józsue könyve a zsidó honfoglalást írja le: hogyan vezeti el Mózes utóda népét Kánaánba, az ígéret földjére.

A bölcsességek könyve a bibliai századok filozófiájának foglalatát jelenti. A világ „hiúságok hiúsága”: az ember veszendő dolgok után lohol, ezért eleve csalódásra van ítélve. Az Ószövetség legnagyobb bölcse: Salamon király.

Próféták

A próféták Isten küldöttei, hírnökei, akik az Úr üzenetét közvetítik az emberek számára. Négy nagypróféta van: Ézsaiás, Jeremiás, Ezékiel és Dániel, továbbá van tizenkét kispróféta.

A zsoltárok. Az Énekek éneke

A zsoltárok Istenhez szóló, énekelhető, verses imádságok. Ezen csodálatos költeményeknek alapeleme a gondolatritmus. A gondolatritmus azt jelenti, hogy egyes mondatok, mondatrészek, gondolatok szabályosan váltakozva ismétlődnek.

Csodálatos szépségű, sokszor érzékien e világi szerelmi vallomás ez. A szerelem allegorikusan értendő benne: Isten és a választott nép, Krisztus és az egyház hűségét, egymáshoz való ragaszkodást jeleníti meg.

Újszövetség

Az ószövetségi könyvek azzal bíztatják a hívőket, hogy el fog jönni a Megváltó, aki megszabadítja őket szenvedéseiktől. Ezekre a jövendölésekre hivatkozva nevezte magát az Augusztus korában fellépő Názáreti Jézus Messiásnak, Fölkentnek. Az ő születésével kezdődik időszámításunk, s az ő tanításait állítja középpontjába az Újszövetség. Fia által köt az Isten új szövetséget az emberekkel, minden néppel.

Az evangéliumok

Négy evangélista: Máté, Márk, Lukács, János írásaik az örömhírről (görögül: euangelion), vagyis Jézus tanításairól, csodás tetteiről számolnak be. Közülük az első három hasonló módon beszéli el a témáját, ezért ezeket szinoptikus (együttlátó) evangéliumoknak nevezzük. Mind a négy hangsúlyozza Jézus központi gondolatát: a szeretet főparancsát. Kereszthalála által személyesen törli el az emberiség bűneit, s teszi ezzel lehetővé az örök üdvösséget.

Apostolok Cselekedetei. Apostoli levelek

Jézus halála után küldöttei, apostolai vitték tovább tanítását a világba. Leveleikben a krisztusi tanokat értelmezik, s egyben eligazítást adnak az ősegyház alakuló közösségei számára. Feltételezések szerint János apostol írta a Jelenések könyvét is. A végítélet eljövetelét jövendöli meg: hogyan tér majd vissza, s választja szét a jókat és a rosszakat Krisztus.

Bibliafordítások

Az Ószövetséget hetven tudós fordította először görögre, ezért hetvenes fordításnak, Septuagintának nevezik. Az Ó- és Újszövetség első összekapcsolója és latinra fordítója Szent Jeromos volt, 400 körül. Latin nyelvű fordításának neve: Vulgata.

Bábel tornya

A Teremtés könyvében található. A Biblia szerint az emberiség kezdetben egy közös nyelvet beszélt. Noénak a vízözönt túlélő leszármazottai Bábel néven várost alapítottak, s ennek közepén akkora torony építésébe fogtak, amely – terveik szerint – az égig ért volna. Isten azért zavarta össze a beszédüket, mert megharagudott ezért a hiú próbálkozásért, nagyravágyásért, és így akarta lehetetlenné tenni a közös munkálkodást. Akarata valósággá lett: az emberek többé nem tudták megértetni magukat egymással, s a torony sosem készült el.

Ha az ember nagyravágyó, túlságosan is sokat képzel magáról, azt az istenek nem tűrik. A vakmerő remények, a gőg önmagát sodorja pusztulásba.

József története

A ószövetségi József Ábrahám dédunokája volt, Izsák unokája, Jákob fia. Tíz testvére valósággal gyűlölte őt, mert tudták, hogy Jákob kedvence. Titokban eladták hát idegen kereskedőknek a fiút, apjuknak pedig azt mondták, hogy vadállat tépte szét. Egyiptomban József előbb börtönbe került, mert egy főember felesége, Putifárné – igazságtalanul – azzal vádolta, hogy el akarta őt csábítani. Utóbb azonban, mikor kiderült róla, hogy remekül ért az álomfejtéshez, a fáraó bizalmasává vált.

A világ minden táján éhínség pusztított, csak a fáraó népe rendelkezett hatalmas készletekkel. Amikor József testvérei idezarándokoltak, hogy gabonát vegyenek, öccsük rögtön felismerte őket. Tőrbe csalta, megleckéztette bátyjait, s csak akkor bocsátotta el őket, amikor megbánták gonosztettüket. Ekkor egész népükkel Józsefhez költöztek, ettől kezdve a zsidók Egyiptomban laktak.

Történelmi tény, hogy Kr.e. II. évezred elejétől kezdve zsidók is éltek Egyiptomban. Egyiptomi forrásokban fönnmaradt a Putifárné-féle férficsábítás története. A történelmi feljegyzések is beszélnek egy Janhamu nevű zsidóról, aki a magtárak felügyelőjeként nagyon fényes pályát futott be a fáraó országában.

Tóbiás története

Tóbiást vak édesapja küldi egy távoli városba, ahol Sára él. Az apát vaksága teszi szerencsétlenné – Sárát egy gonosz démon, aki a vőlegényeit sorra megöli, akárhányszor is talál jövendőbelit magának. Egy folyóban áztatja lábait, mikor megjelenik egy hal. Kifogja a vízből, feldarabolja és megeszi. Rafael arkangyal tanácsára azonban az epéjét, máját és szívét elteszi. A máj és az epe elégetésével elűzi Sárától a démont, és boldog vőlegénye, majd férje lesz. Apja szemét pedig a hal szívével gyógyítja meg, aki így visszanyeri a látását.

Vallási, erkölcsi utalások: Tobit kegyes életet él Ninivében, Tóbiást az Úr akarata segíti, angyalán keresztül.

Dávid király

Dávid 77 zsoltárt írt, amelyet az összesen 150 műből az ő nevéhez kapcsol a Biblia. A műfaj elnevezése a görög pszaltérion szóból ered, ami húros hangszert jelent: ezzel kísérték az énekek előadását. Istent dicsérő himnusz, hozzá forduló egyéni vagy kollektív könyörgés, hálaadás.

Az Ószövetség hatása a művészetekre

Az 55. zsoltár sajátos átiratát, parafázisát a XVI. századi protestáns énekszerző, Kecskeméti Vég Mihály írta. Ennek szövegére komponálta híres Psalmus Hungaricusát Kodály Zoltán. Képzőművészetben: Michelangelo – Mózes, Dávid, Sixtusi kápolna.

Zenei feldolgozások: Haydn – A teremtés (oratórium), Sztravinszkij – Bábel (kantáta), Durkó Zsolt – Mózes (opera), Szokolay Sándor – Sámson (opera).

A magyar irodalomban a prófétai hang elsősorban Adyra hatott, bár a Jónás könyve révén az elsők közt említendő Babi8ts Mihály is.

Az Újszövetség

Jézus születése

Jézus születésének időpontja időszámításunk kezdetét jelenti. Az adatok azonban nem egyértelműek, így egy-két évvel előtte vagy utána születhetett csak Jézus. Ha csakugyan Heródes idejében született, akkor ennek meg kellett történnie legkésőbb Kr. u. 4-ben, hisz ebben az évben a király meghalt. Ha a Lukács által említett népszámláláskor született, akkor ez Kr. u. 5-ben történt.

A názáreti Mária szűzen szülte Jézust: apja a kinyilatkoztatás szerint maga az Isten. Mária férje, József odaadó nevelőapaként gondoskodott róla. Jézus születésének körülményei jelképes értelmet hordoznak:

Otthontalanul, szállást hiába keresve egy istállóban hozta őt világra Szűz Mária, s ebben már itt megmutatkozik, hogy Jézus a szegények, nyomorultak és üldözöttek isteneként jött a földre. Napkeleti királyok jönnek köszönteni a kis koldust, a rongyos istállóban fényes uralkodók borulnak a csecsemő elé.

Tanítása és csodatételei

Jézus uralkodni tudott a természeti erőkön, sőt halottakat támasztott fel. Ezek a csodák azonban csupán tanításait kellett, hogy hitelesítsék, hisz működésének értelme az emberek erkölcsének átformálása volt.

Kijelentéseiben új értelmet nyernek az élet eddig egyértelműnek hitt jelenségei, mert az Isteni Rend fényébe helyezi őket. Leghíresebb paradoxonait a Hegyi Beszédben mondja el:

„Boldogok a szegények, mert övék a mennyek országa.

Boldogok a szomorúak, mert majd megvigasztalják őket.

Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld.

Boldogok, akik éhezik és szomjúhozzák az igazságot, mert majd eltelnek vele.

Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak.

Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent…”

(Mt. 5,3-8)

Az evangéliumok másik alapvető műfaja a példabeszéd (parabola).

Tékozló fiú története: aki örökségét kikérve elhagyja az apja házát, és elvesztegeti vagyonát, majd koldusként tér haza. Az Isten megbocsátó szeretetét jelképezi, hogy az apa nemcak megbocsátja fia vétkét, hanem túláradó örömmel fogadja, és lakomát rendez a tiszteletére, mert hisz „halott volt és életre kelt, elveszett és megkerült”.

Halála és feltámadása

Jézust és követőit a hivatalos zsidó egyház szakadároknak tekintette, mert bár Jézus gyakran hangsúlyozta, hogy az ősi vallásra támaszkodik, s azt nem elvetni akarja, hanem beteljesíteni, mégiscsak alapvetően új eszméket hirdet. A legfelháborítóbbak a személye körüli állítások lehettek, hisz Isten fiának, Istennel egylényegűnek mondta magát.

A zsidó főpap elhatározta, hogy leszámol vele, ezért az áruló júdást felhasználva feljelentette a római helytartónál, Poncius Pilátusnál. A vád a császár elleni lázítás volt, s bár Pilátus világosan átlátta, hogy Jézus tanítása nem politikai jellegű, csakugyan kivégeztette őt, keresztre feszítve. Ő azonban harmadnapra feltámadott, hisz Isten volt.

A feltámadás a legékesebb jele, bizonysága az öröklétnek. Ennek az eseménynek az ünnepe a húsvét, a tavaszi újjászületés, az élet győzelmének ünnepe. (Mint ahogy a karácsony a téli napfordulóval esik egybe, s ez megint csak a fény győzelmét jelképezi a sötétség felett.)

A keresztény rítus nagycsütörtökön emlékezik az utolsó vacsorára, nagypénteken a kivégzésre, majd nagyszombaton a feltámadásra. A pünkösd: a Szentlélek eljövetele. Jézus ugyanis halála után tanítványaira bízta tanításai továbbvitelét, s az ő támogatásukra elküldte a harmadik isteni személyt, a Szentlelket. Az isteni fénytől támogatott apostolok szavait nyelvi korlátok nélkül minden nép fiai megértették.

Az Újszövetség hatása a művészetekre

Irodalom: Mihail Bulgakov – A Mester és Margarita, Szent Pál-idézetek bukkannak fel Ottlik Géza és Esterházy Péter műveiben, Mészöly Miklós – Saulus.

Zeneművek: Bach – Máté-passió, Liszt Ferenc – Krisztus-oratórium, Berlioz – Krisztus gyermekkora, Haydn – Krisztus hét szava a keresztfán.

Képzőművészet: Michelangelo Pieta, Leonardo da Vinci – Utolsó vacsora.