2012. február 4., szombat

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)

A felvilágosodás korának legnagyobb magyar költője. Debrecenben született 1773. nov. 17-én. Apja CSokonai József borbély és seborvos volt, korán meghalt, így az özvegynek két fiával együtt el kellett hagyni addigi otthonukat. Anyja csak kosztos diákok tartásával tudta megélhetésüket biztosítani. Tanulmányait a debreceni kollégiumban kezdte, ő alakította az első önképzőkört. Már diákkorában megismerkedett a felvilágosodás néhány nagy alkotásával. Rendkívüli tudása felkeltette tanárai figyelmét és 1794-ben rábízták egy alsóbb osztály tanítását. CSapongó, szabad szelleme azonban nem fért össze az iskola katonás fegyelmével. Fegyelmezetlensége és haladó nézetei miatt egy évvel később kizárták a kollégiumból 1788-ban a főiskolai tanfolyamra iratkozott be. 1790 körül diáktársaival olvasótársaságot, “önképzőkört” szervezett. Ő az olasz nyelvet választotta, de tudott latinul, franciául, németül, görögül, ismerkedett az angollal, a héberrel, és a perzsával. 1794-ben a gimnáziumi poéta osztály vezetésével bízzák meg. 1792-től Kazinczyval levelezett.

Ezekben az években született Az estve, Az álom, Konstancinápoly. 1795-ben kizárták a kollégiumból. Debrecenből jogot tanulni ment Sárospatakra. 1796 őszén abbahagyta tanulmányait. Rövid pataki jogászkodás után a pozsonyi országgyűlésen keresett mecénást, s Diétai Magyar Múzsa címmel (1796) verses újságot adott ki, amely a nemesek érdektelensége miatt a 11. szám után megszűnt. 1795 után Árpádiász címen eposzt kezdett írni. 1794 tavaszán Komáromba ment a franciák ellen készülő nemesi bandériumok zászlóavató ünnepségére. Verses folyóirat kiadását tervezte Nyájas Múzsa címmel. Komáromban ismerkedett meg Vajda Júliannával – Lillával – egy jómódú kereskedő lányával. Házasság alapjaként megpróbált állást szerezni, de eközben a lányt szülei férjhez adták. Néhány évig a Dunántúlon bolyongott. Sárközy alispán juttatta be 1799. május 26-tól 1800. február 21-ig helyettes tanárnak a CSurgói gimnáziumba, majd visszatért szülővárosába, Debrecenbe. Ebben az időben jegyzeteket készített tanítványai részére (A magyar verscsinálásról közönségesen, a Cultura, Az özvegy Karnyóné s két szeleburdiak).

Ezek után nehezen, szűkösen élt, utolsó éveiben emberkerülés jellemezte. 1804-ben Váradon verses búcsúztatót mondott Rhédey Lajosné temetésén, ahol meghűlt, öröklött tüdőbaja súlyosabbá vált, és 1805. január 28-án halt meg Debrecenben. Életében mindössze két kötete jelent meg: A tavasz (1802) és Dorottya (1804).

Munkássága:

Költészetét 3 részre oszthatjuk fel:

1. Az első korszaka a debreceni diákévekhez kapcsolódik, a Francia felvilágosodás híve, nagy verse az Estve, kemény hangú kemány bírálat, költői kifejező kincse nagy költőt mutat (a költői képek, a versformája páros rímű 12-es, tehát még az ősi magyar versformát használja. Drámája a Tempefői, ahol kimondja: “az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon”.
2. Második korszaka a pozsonyi és a komáromi évek, Lilla dalok, az öröm, majd a magányosság érzése cseng ki a versekből, Pillantó szemek, a boldogsághoz, a Tihanyi Ekhóhoz és a Reményhez. Itt megjelenik a rococcó, erre jellemző kedves játék forma, zeneiség, stílusötletek. Itt megtaláljuk a szpondeuszt, troheuszt és a keresztrímeket. Klasszikus versforma.
3. Harmadik korszaka a dunántúli és az utolsó debreceni évei. Ebben a korszakában a klasszikus verselés mellett megtaláljuk a népköltészetet és a vaskor diák humort. Szegény Zsuzsi a táborozáskor, Jövendölás az első iskoláról, Szerelemdal. CSurgó-Dorottya, komikus éposz, farsangi mulatságot ír le, ahol a költő nem lehet jelen, de fentről szemléli a történéseket. A mű érdekessége, hogy a tréfás sokszor pajzán diáknyelv mellett a finom rococcó és a népi nyelv is megtalálható. Sok az idegen szó benne. Filozófiai tárgyi verse “A Lélek halhatatlansága”. Az álom testvére a halál- mondja a versben, a halott teste anyagi elemeire bomlik, s az anyag visszatér a természetbe. A lét és a nemlét gondolatát elemzi.


Klasszicista mű, sentecia+pictura

A pictura (=tájak, emberek leírása) és a sententia ( =elmélkedés erkölcsi tételről) vegyítéséből nőtt ki CSokonai nagy filozófiai lírája.
Szemléletében a racionalizmus és empirizmus lényeges vonásai egyaránat megtalálhatók. A racionalizmus jegyében bírálja a vallásos vakbuzgóságot, a babonásságot. A természettörvények uralma fogjak megvalósítani az emberek és népek testvériségét. Átveszi Rousseau-tól magántulajdon kritikáját, és eszményíti az ember ősi, természetes állapotának harmóniáját. A felvilágosodott gondolkodás következménye a népiesség megjelenése, a művészi és érzelmi szabadság gondolata, a nemzeti múlt iránti érdeklődés, az idő objektív és történeti jellegének fejlődését és hanyatlását is hozó dinamikájának felismerése.


http://erettsegi.com/irodalom/csokonai-vitez-mihaly-1773-1805-munkassaga/

Balassi Bálint (1554-1594)



1554-ben Zólyom várában született, főúri családban, nevelője Bornemissza Péter.
Külföldön is tanult, és élete során horvát, német, latin, olasz, román és szlovák nyelveken is tanult.
1569-ben apját összeesküvés vádjával letartóztatják, a család Lengyelországba menekült. Rudolf császár később megkegyelmez a családnak, és Balassi főajtónálló lesz udvarában.
Az Erdélyi Fejedelemség ellen hadba vonuló Balassi - miután foglyul ejtették ,de barátként fogadták - átállt Báthori Istvánhoz.
A vallás és a szerelem mellett a vitézi élet költészetének fő ihletője.
Hat évnyi reménytelen szerelem után (Losonczy Anna iránt, az Anna-versek ihletője ) feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. A hozománynak tekintett Sárospatakot elfoglalja, ám hamar el is veszíti. Újabb perek után házasságát érvénytelenítik, nagybátyja (Balassi András) teljesen kiforgatja vagyonából.
1586-ban katolikus hitre tér.
1587-88 a már özvegy Losonczy Anna ismét kikosarazta (Júlia-versek).
1594-ben Esztergom ostromában ágyúgolyó találja el a lábát, belehal sérülésébe.

Juhász Gyula (1883-1937)



A Nyugat első nemzedékének egyik jelentős tagja.

  • Szeged: szülővárosa, ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. Pályája vissza-visszakanyarodott Szegedre.
  • Budapest (1902-1906): A pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. A fővárosi egyetemi ifjúság lelkes vezetője. Itt barátkozott össze Kosztolányival és Babitscsal.
  • Máramarossziget (Románia)(1906), Szakolca (1911), Léva (Szlovákia), Makó : Vidéki tartózkodásának színhelyei. 1916-1921-ig pedagógusként dolgozott.
  • Nagyvárad (1908): ide is tanárként került, A Holnap antológiának és a Holnap Társaság-nak a fő szervezője, itt ismeri meg Sárvári Annát, élete nagy szerelmét.
  • 1918-20: az egyetemi évek után második, egyben utolsó aktív, termékeny korszaka. Egymás után 4 verseskötete is megjelenik.

Kötetei:
  • Juhász Gyula versei 1907
  • Új versek 1915
  • Késő szüret 1918
  • Ez az én vérem 1919
  • Nefelejcs 1920-21
  • Testamentom 1925
  • Hárfa 1929
  • Fiatalok még itt vagytok 1935


Lírájának jellemzője: impresszionista hangulatlíra

Milyen hatások érték eszmevilágát? A legkülönbözőbb gondolat rendszerek hatottak rá. Legjobban Nietzsche és a keresztény vallásosság, de hatott a marxizmus is.

Mi jellemzi költészetét? Az impresszionista líra egyik legjobb hazai képviselője. Legfőbb témája az emberi részvét, melyet változatos versformákban fejezett ki. A nosztalgia költészetének döntő fontosságú meghatározója. Minden élményt azonnal múlttá, elérhetetlenné távolít. A pillanatnyi benyomások, hangulatok visszaadására törekszik.

Tájversei:
  • Magyar nyár 1918
  • Tiszai csönd 1910
  • Tápai lagzi 1923
Anna-versek:
  • Milyen volt 1912
  • Anna örök 1926
Impresszionizmus /impresszió= benyomás/
Elsősorban festészeti irányzat. Az irányzat első képviselői:
Manet (mané)
Monet (moné)
Renoir (rönoár)
Degas (dögá)
újításuk a festészetben: természethű ábrázolás elve, a pillanatnyi látvány kifejezése

Szokás beszélni irodalmi impresszionizmusról is.

Sajátosságai:
  • pillanatnyi benyomásokat rögzítő hangulatképek
  • erős hangulati hatásra törekvő leírások
  • nyelvi jellemzői: névszókat, főleg színes jelzős szerkezeteket alkalmaz, főnevek, szinesztézia



Tiszai csönd: impresszinoista, tájleíró vers, amelyben a költő saját érzelmeit vetíti ki a tájra. 1-4. versszak az első egység, 5-6 versszak a második. A tájleírás hatásos költői eszközökkel idézi meg a táj elemeit, mozgás helyett hangok és színek teszik élővé a tájat és elmélyítik a csöndet és a sötétséget. Égi róna, égi tanya- metafora. Ballag már, tüzeket raknak- megszemélyesítés, hallgatják halkan- alliteráció. 5-6. vsz. a költő kerül a középpontba, a hajóhoz hasonlítja magát, a magányos tiszai hajók társává válik, de reménykedik, hogy a magány, a veszteglés időleges (a mát 2-szer i s megismétli. Mélabú jellemzi.


Milyen volt... : Témája egy nosztalgikus visszaemlékezés szerelmére. Megidézi Annát a haja szőkeségével, szeme kékjével és hangja selymével és ezeket természeti képekkel kapcsolja össze, a különböző évszakokból vett képekkel. (szőke-sárguló búza, szeme kékje-ég, hangja-sóhajtó rét) A vers bővelkedik szóképekben (hangja selyme -szinesztézia).

Anna örök: (múlt idő) látszólag nyugalomban számba veszi az emlékek elmosódását, viszont a mondatok áthajlása nyugtalanságról árulkodik. Jelen, bizonyítani akarja, hogy Annát elfelejtette, közönyt áraszt, a mondatok fegyelmezettebbé válnak, de aztán a szakasz végén tiltakozásba kezd. Jövő, az emlékek feledhetetlenségét hirdeti, feloldódik az erőltetett nyugalom (és-felsorolás), Anna véglegesen kiszabadul, a költő lelkén szinte szentként jelenik meg, imaként zárul a vers.


Tápai lagzi: a cím és a tartalom közözz ellentét van, a lagzira 2 sor utal csak. A vers alaphangulatát a "brummog a bőgő" sor ismétlődése adja meg. 1. vsz. negatív hanghatások teremtik meg a vers hangulatát, sötét színek a meghatározóak. 2. vsz. a komor paraszti élet bemutatása, nyári munka. 3. vsz. tél, nem csinálnak semmit az emberek. 4.vsz. a lagzi vége az élet vége, vízióvá válik, látja a halált, halotti tor válik a lagziból.