Ady Endre

http://www.literatura.hu/irok/xxszazad/eulira/ady.htm

1877. nov. 22-én született Érmindszenten. Apja, Ady Lőrinc "hétszilvafás" nemes, édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja.

Elemi iskola: Érmindszent

Alsó 4 osztály: a nagykárolyi piarista gimnázium

Gimnázium: Zilah, Wesselényi Miklós református kollégium

Debrecenben jogásznak indul szülei miatt, végül újságíró lett.

1901 Nagyváradi Napló -Léda /Diósy Ödönné Brüll Adél/

1904 Párizsba érkezett /Baudlaire/

1905 Pestre jött már , Budapesti Napló

1906 február Új versek c. kötet, június Párizsba menekül versei támadása miatt

1908 jan. 1 Nyugat /Illés szekerén/

1912 Lédával szakítanak /Elbocsátó szép üzenet/

1915 márc. 27 Bp. Boncza Bertát veszi feleségül /Csinszka/

1919 jan.27 tüdőgyulladásban meghalt

Költészete a szimbolizmus és szecesszió jegyében telik kezdetben.

1910 után költészete kissé megváltozik, megjelennek a magyarság, kuruc versek, a nemzet kerül középpontba. Az első világháború idején egyszerűsödik le költészete, tartalmi és formai oldalról egyaránt. Az utolsó évek verseiben megjelennek a szürrealizmus és az expresszionizmus képei is.

Köteteit hihetetlen pontossággal tervezte meg, valószínű Baudelaire: A romlás virágai mintára találta ki őket. A ciklus címét egy jelentős, kiemelt verséről nevezte el, amit általában a ciklus közepére helyezett, kedveli a három szóból álló vers és ciklus címeket.

Ady Endre

Élete

1877. november 22-én született Érmindszenten (ma Románia).

Édesapja, Ady Lőrinc hétszilvafás nemes. Édesanyja Pásztor Mária, papok és tanítók leszármazottja.

Elemi iskoláit Érmindszenten járta ki, később tanult a nagykárolyi piarista gimnáziumban is.

Zilahon is tanult, érettségi után szülei óhajára jogásznak indult. Végül újságíró lett belőle. A debreceni lapoknál dolgozott, majd a Nagyváradi Napló munkatársa lett.

A Nagyváradi Napló bejegyzéseit olvasva jutott el Diósy Ödönné Brüll Adéllal való kapcsolatához. A nő kivitte Adyt Párizsba, s segítette mindenben, mikor haza jött Ady a Budapesti Naplónál kezdett dolgozni.

Mikor megjelent első kötete Új versek címmel, hatalmas támadások érték, menekült Párizsba és a Bakonyba. Bánatát az 1908-ban induló Nyugat folyóirat enyhítette.

1912-ben Lédával megszakadt kapcsolatuk, de ekkor nők százai ostromolták leveleikkel Adyt, köztük Boncza Berta is, aki 1915. március 27-én Budapesten felesége lett.

Ady közben követte a harci eseményeket, s már a lapok sem merték közölni írásait, verseit, köteteit.

Egészségi állapota megromlott, 1919. január 27-én tüdőgyulladásban meghalt.

A Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokában temették el.

Vajda János (1827-1897)

Élete

Pesten született, majd a Fejér megyei Vaálra költöztek. Az apja uradalmi főerdész volt.
Tanult Székesfehérváron, majd Pesten egy ideig gimnáziumban, majd vándorszínésznek áll, de csalódottan tér vissza. Tisztviselő lesz Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői közé.
Részt vett a 1848-as forradalomban és szabadságharcban, amelynek leverése után bujdosnia kellett.
Élete végéig újságokból és lapszerkesztésből él.
Az '50-es években szeret bele Kratochwill Georginába (Gina versek) reménytelen, plátói szerelem.
Vajda és Gina között rövid ideig tartott a valódi kapcsolat, mégis a költő egész életére, műveire kihatott. Ginát feleségül is kéri, de a nő inkább gróf Eszterházyhoz megy , aki gazdag arisztokrata.
Később feleségül ment egy cirkusz igazgatójához és Oroszi Véghelyi Georgina néven mint műlovarnő lépett fel, járta a világot, sikert aratott.
1880-ban megnősül Bartos Rózát veszi feleségül, de 4 év múlva elválnak.
Elszigetelve, magányosan, szegényen hal meg.

www.enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm





Jelleme

Különc, magának való, magányosságra hajló ember. Nem tudott igazodni környezetéhez. Olyan erős egyéniség aki semmiféle szabálynak, elvárásnak nem tudott és nem is akart eleget tenni.


Pályája

Ígéretesen indul Arany nyomdokain haladva, epikát ír. Rövidesen azonban elfordult a nép-nemzeti irányzattól. Idegennek érezte magától az útmutató népvezér költő szerepét. Elszigeteltsége, nem nyugvó szerelmi szenvedélye, sorsa iránt elkeseredettsége a líra felé viszi tovább.
Költészetével a modern magyar lírát készíti elő, ami Nyugat nagy korszaka. Ady nagy tisztelettel beszél róla. Költészete a romantikus és realista hagyományoktól, a modern szimbolista és impresszionista líra irányába mutat.


Tájversei

Míg Petőfi tájverseiben a táj bemutatására teszi a hangsúlyt, Vajda költészetében a táj csak közvetítő elem arra, hogy kivetítse gondolatait, érzéseit. Tehát a belső lelki táj sokkal fontosabb nála, a tájelemek túlmutatnak önmagukon.

A Nádas a tavon c. versben összekapcsolódik a valóság, látomás és filozófia, hiszen a konkrét tájelemektől az élet nagy kérdéseit érintő problémakörig jutunk el.
Van-e értelme az életnek? Létezik-e az embertől független külvilág?

Üstökös c. verse allegorikus hangnemben telik. A költ saját sorsát azonosítja az üstökössel, az utolsó versszakban megfejti a metaforát.


Ginaversek

A szerelmi költészetében is újdonságot hozott. Míg Vörösmarty és Petőfi a hitvesről írt, addig a század második felében újfajta nőtípus jelenik meg : a gyönyörű szerető, a szabadabb erkölcsű nő, a kitartott asszony.
A szerelem már nem lelki harmóniát jelent, hanem pusztító, gyötrő testi szenvedélyt. A nő már nem hitves, hanem partner, olykor ellenfél is.
Gina emléke egész költészetén végigmegy. Évtizedeken át írja hozzá szerelmes verseit. Idővel a szerelem jelképévé válik, az eltűnt boldogságot, fiatalságot jelenti a költő számára.
Az 1860 után írt verseiben elcsitul eme szenvedély, helyére tűnődő emlékezés lép.

Mikszáth Kálmán (1847-1910)

Élete
A Nógrád-megyei Szklabonyán született, paraszt családból származik. Szülőfalujában élt 10 éves koráig, amelyet a Felvidéket, a Tótországot, palócokat több művében megjelenítette.
Rimaszombatra, majd Selmecbányára kerül, Pesten 4 évig jogot tanul, de diplomát nem szerez.
Balassagyarmatra kerül Mauks Mátyás főszolgabíró mellé, ügyvédsegédnek.
Mauks Ilona lett a felesége, majd Pestre költöztek, újságszerkesztő lesz. Anyag és megélhetési problémák miatt elválnak.
Szegedi Napló munkatársa lesz és írói pályája beindul.
1881 Pesti Hírlap, megjelenik elbeszélés kötete a Tót atyafiak címmel (4 hosszú elbeszélés).
1882 A jó palócok (15 rövid elbeszélés). Országosan ismertté vált.
Újra összeházasodtak Ilonával.
Több irodalmi társaság tagja lesz, Kisfaludy, Akadémia, sőt o.gy.-i képviselő is.
1910 tüdőgyulladásban meghal.

Több prózai műfajban alkotott: novellák, karcolatok (o.gy.-ről írt novellák, a korabeli közéletet mutatja be), kisregények, regények.

Pl: Beszterce ostroma
Szent Péter esernyője
Noszty-fiú esete Tóth Marival
Különös házasság
Fekete város
Beszélő köntös
Gavallérok

Kedvelt figurái a falusi emberek, dzsentrik, parasztok.

Határozza meg Mikszáth helyét a magyar irodalomban!

Mikszáth életműve kapocs a XIX. századi és a XX. századi elbeszélő irodalom között. Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust folytatja. Jókai regényírói művészete, a romantika alapvetően meghatározza a század második felének prózaművészetét. Jókai árnyékában nehéz volt az elbeszélő íróknak észrevétetni tehetségüket. Mikszáth volt az a kivétel, akinek hosszú, nehéz írói küzdelemben sikerült kiemelkednie, s bizonyos fokig elszakadnia a romantikus ábrázolásmódtól. Így lett Jókai mellet az egyik legolvasottabb XIX. századi író.

Műveiben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túlzott idealizálás háttérbe szorul, és átadja helyét az élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek. Történetmondására jellemző, hogy mindent közölni akar, az érdekességeknek, a különösnek nem tud ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést hiába keressük. Írásaiban bírálat és részvét; romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, költészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme.

Mennyiben újszerű Mikszáth elbeszélésművészete? Mutassa be a két novelláskötet jellemző vonásait!

Az író rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát választ, mint Jókai vagy kortársai. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosszat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól; s jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik el tehát Jókai-féle romantikától.A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről lát az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkükben ellentétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek.

Mikszáth nemcsak másfajta témát választ, de másfajta hangon ír, másfajta ábrázolást követ. Petőfi és Arany népies hangvételétől bátorítást kap: "A néptől tanulja a nyelvet az író kétségkívül - írta később önmagáról Mikszáth -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, ... Az aroma rajta legyen, de a rög,a penész és békanyál nem."

Mikszáth írásai a természetes beszéd, a köznyelv, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk nekünk mesélné el a történteket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód -teszi élvezetessé írásait.

Ezekben a novellákban még fellelhetők romantikus motívumok, pl. különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, a valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázolása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utal. Romantika sé realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth műveiben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műveknek, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is.

Mikszáth elbeszéléseiben a természet időnként "főszereplővé" válik. A táj cselekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit. Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal.

Madách Imre

• 1823 január 21 született Alsósztregován (Szlovákia).
• édesanyja Majthényi Anna, apja Madách Imre

Tanulmányai

• magánúton végezte, a
• vizsgákat a váci piarista gimnáziumban tette le
• pesti egyetem 1837
• filozófiai tanfolyam, majd jogi kar (reformkor, szellemi élet)
• Lantvirágok 1840 egyetlen verseskötete
• Fráter Pál mellett aljegyző
• Pesti Hírlapban jelennek meg cikkei

Fráter Erzsébet 1845 felesége lett Csécsén, ellenezték ezt a nőt. Az 1848-49-es szabadságharc megviselte a családot, sokan meghaltak.

Madách védte a hazáért küzdőket, 1852 aug. 20-án letartóztatták és vasra verve Pozsonyba vitték, majd Pestre.

Birtokait és vagyonát lefoglalták, később bizonyítékok hiánya miatt elengedték. Megromlott emiatt házassága, elváltak.

1859 február- 1860 március Az ember tragédiája .

1864. október 5 meghal Alsósztregován.

Jókai Mór életrajz

1825 február 18-án született Komáromban.
Ásvay Jókay József ügyvéd (1781-1837) és banai Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született. Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett. A családnak ő volt az ötödik gyermeke (de két bátyja még csecsemőként meghalt). Eredetileg Ásvai Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték.

Iskoláit Komáromban és a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítására szülei küldték. majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.

Bár Kecskeméten jogot végzett, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett.
1846 első regényének a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét.

1846 a Tízek Társaságának tagja lett, kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztette.
Az 1848-49 forradalom és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt.

1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk Bán című előadást. Itt lépett fel Gertrúd királyné szerepében Laborfalvi Róza, aki Jókai mellére kokárdát tűzött. A találkozásból szerelem lett és augusztus 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakította meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. A szabadságharc után bujkálnia kellett. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. Felesége közbenjárására kegyelmet kapott.

Az MTA tagja lett, valamint a Kisfaludy Társaságé is.

1861 Siklós városának a képviselője lett (politikai pálya)

Közben különböző hírlapokat indított: 1856ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. A Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig a névleges főszerkesztője.

1886. novermber 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt.
Viszonyuk megromlott, mert az idős író 1899.szeptember 16-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Ezt a házasságot sok támadás érte, de nem érdekelte őket, ekkor írt sok regényt Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten, A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.

Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott.1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: ,,Aludni akarok,,. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.


Főbb művei:
Szegény gazdagok
A kőszívű ember fiai
Szeretve mind a vérpadig
Török világ Magyarországon
Erdély aranykora
Az arany ember

Arany János

Élete

1817-ben Nagyszalontán született, elszegényedett hajdúcsaládba. Apja Arany György, anyja Megyeri Sára.

Tanulmányai:

• nagyszalontai elemi iskola (1823-32) algimnázium
• debreceni református kollégium (1833)
• Kisújszállás ->ideiglenes tanítói állás
• Debrecen: szobrászkodik, fest, zenét szerez-> próbálkozik
• színésznek szegődik, közben anyja meghal, apja időlegesen megvakul

A nagyszalontai gimnáziumban segédtanító 1839-ben.

1840: aljegyző Nagyszalontán, Ercsey Júliát feleségül vette (Juliska és László)

1847: Toldival megnyerte a Kisfaludy Társaság pályázatát /Petőfi barátsága/

1848 a Kisfaludy Társaság tagja lett, és a Nép Barátja szerkesztője

A szabadságharc után elveszti állását, lakását, bujkálni kényszerül.

1850: Nagykőrösön tanár, balladái itt születnek

1859: Akadémia tagja lett

1860: A Koszorú és a Szépirodalmi Figyelő szerkesztője

1865: MTA titkára, Juliska meghal

Margit-sziget: Kapcsos könyvébe írogat (Gyulai Pál), Őszikék ciklusa ekkor születik

1882: meghal

Művei:

• Toldi-trilógia (Toldi estéje, Toldi szerelme)
• Buda halála
• Az elveszett alkotmány
• Csaba-trilógia

Pályája, életműve

3 pillérű

• lírai alkotások (50-es évek válságlírája /Nagykőrös/ Őszikék ciklus)
• verses epika -balladák
• verses nagyepika : Toldi-trilógia (Toldi 1846, Toldi estéje 1848-54, Toldi szerelme 1863-79)

Az elveszett alkotmány 1845 (komikus eposz)

Csaba-trilógia (1853-ban kezdi el írni, haláláig.

• Nem befejezett mű, Attila és testvére Buda harcáról szól.
• Buda halála
• Rege a csodaszarvasról
• /Attila hun királynak a kisebbik fia, aki a hun birodalom összeomlása után a székelyeket hagyta itt őrzőül a magyar földön, ő pedig visszament az őshazába, hogy további segítséget kérjen./
• célja volt ezzel a magyarság eredet mítoszának a megteremtése

Kölcsey pályaképe, A Himnusz elemzése

Élete

1790-ben született Sződemeteren (Románia), közép nemesi családból származott. Korán árvaságra jut. Gyermekkori betegsége, következtében elveszítette szemét. Magába forduló, borongásra hajlamos ifjú vált belőle. A könyvekhez menekült.

Tanulmányai: Debreceni református kollégiumban tanul, majd Pesten folytat joggyakorlatot.

Ezek után hazatér Sződemeterre, majd Álmosdon gazdálkodik.

1815 Szatmárcsekére költözik, a magányt és az elszigeteltséget azonban egyre nehezebben bírja. Ebből a helyzetből Szemere Pál mozdítja ki, Pestre megy, a politikába bekapcsolódik. Szatmár-megyei tisztviselő lesz, majd a megye főjegyzője és országgyűlési követe.

1832-36 rendi országgyűlés kiemelkedő alakja, aki képviselte a jobbágyok ügyét, szót emelt a magyar nyelv érdekében, szólásszabadság, színjátszás ügyében. Mandátumáról önként mondott le, amikor nézeteivel ellentétes utasítást kapott a megyétől.

Visszatér Szatmárcsekére, neveli unokaöccsét Kölcsey Kálmánt. Sokat alkotott, a halál is munka közben éri Wesselényi Miklós védőiratán dolgozott.

Himnusz

1823. január 22 keletkezett, a magyar kultúra napja is egyben ez a nap.

Szerkezete: A B A (könyörög, indokol, könyörög) keretversszak

1vsz.: Megszólítással kezd, áldást kér a magyarokra, jobb sorsot kér. Rövid indoklást ad: "megbűnhődte" a nép a múltat, ideje már a jobb időknek. A felszólítás módú igék a verssorok elején hangsúlyosakká válnak. E/2 személyben szól az Úrhoz.

2-3 vsz: Az érték gazdag, nagyszerű múltat mutatja be. Honfoglalás, Mátyás török ellenes háborúi. A jót a múltban Istennek köszönheti. Földrajzi nevekkel díszíti, megidézi Magyarországot: "Duna, Kárpát, Tisza, Kunság... ". A pozitív tartalmú ünnepélyes szavak (szent, hős, büszke, nektár) emelkedetté teszi a két versszakot.

4-6vsz: A sor eleji "Hajh" sóhajtás és az ellentétes kötőszó "de" mutatja, hogy váltás történik a képekben. Váltás történik, az eddigi jóságos Isten haragos, pusztítóvá válik bűneink miatt, ezért sorscsapásokat zúdít a magyarokra "tatár, török". Az igék és az erőteljes jelentésű főnevek által dinamikussá válik a versszak, Isten haragja miatt a nemzet égboltját vihar, fellegek, villámok uralják.

(4vsz) A versszak egy ismert érzékletes metaforával a rabigával zárul.

(5vsz) Az értékpusztulás még rettenetesebbé válik ebben a versszakban, hiszen a törökpusztítás a vsz-második része a magyarokra utal, akik egymással háborúznak és tönkreteszik a hazát. A rettenet érzetét alliterációval nyomatékosítja ("magzatod miatt magzatod hamvedre") és nagyon kifejező a hamveder metafora is. A költő indulatát mutatja a két felkiáltó mondat. Kifejező metaforája a "csonthalom".

(6vsz) A versszak a veszélyezettség érzését a szenvedések nagyságát érzékelteti, az ember nem talál védelmet sehol sem, bármerre megy "nem lelé honját a hazában" (paradoxon: látszólagos ellentét). "Vérözön lábánál, s lángtenger felette", kifejező metaforák, kifejezetten romantikus képek. Meghatározó ellentétek a fent és a lent, "bércre hág, völgybe száll" .

7 vsz: A jelent mutatja, "most" időhatározó szó mutatja ezt.

Ellentétek: vár-kőhalom

kedv,öröm- halálhörgés, siralom

állott-fekszik (kőhalomra gondol)

röpkedtek- zajlik

A jelen siralmas, mert hiányzik a tettre kész emberek serege, akik cselekedni tudnak, ez a múltban megvolt, de odaveszett velük együtt.

8vsz: Szánalomért könyörög, a zárlat módosul az első vsz-hoz képest. Az ige kerül nyomatékos helyre, a verssor elejére. A kellemes kifejezések helyett a tragikum érzetét fokozza (" vészek, tenger kín"), nem véletlen ez a módosulás, hiszen a költő a versben részletesen bemutatja a tragikus múltat és a jelent. Erre hivatkozva esedezik szánalomért.

Az utolsó 4 sor szó szerinti ismétlés, talán reményt ad, okot a jobb jövőre nézve, hisz az átélt szenvedések miatt megérdemelné a magyarság.

Cím

Megjelöli a műfajt, ez a műfaj az antik és a középkori irodalomban nagyon kedvelt volt. A romantika korában ismét népszerűvé válik az Istenhez való fohászkodás. A régi korból megőrizte az ünnepélyes hangot, jellegzetes versszerkezet (A,B,A), de újdonság a romantikus, metaforikus képalkotás és az ellentétes érzelmek (remény, csalódás) hullámzása.

Verselése

Egyszerre ritmizáló, időmértékes és ütemhangsúlyos is ,bár ez utóbbi nem vihető végig a versen. Trocheus és Spondeus a jellemző versláb.

Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg.

1848. augusztus 20-án hivatalosan csendül fel.

Katona József élete

Katona József

(1791 nov.11. Kecskemét - 1830 ápr.16. Kecskemét)

Életrajza

Katona József (1791-1830) Kecskeméten született, iparos, nem nemesi családban. Szülővárosában, más alföldi mezővárosokhoz hasonlóan, az iparos-paraszt polgárság tehetősebb tagjai támogatták a művelődés intézményeit. Katona szülei, bár maguk iskolázatlan emberek voltak (apja takácsmester), fontosnak tartották, hogy legidősebb fiúgyermeküket taníttassák. Gimnáziumi osztályait befejezve Katona József jogi tanulmányokat kezdett: a kor szokásai szerint a nem nemesi származású ifjak számára a jogi pálya tette lehetővé a vármegyei vagy városi tisztségek betöltését, illetve az értelmiségi foglalkozások művelését.
Egyetemi tanulmányai során nem ért el különösebben jó eredményeket, viszont számos egyetemi társához hasonlóan színészként csatlakozott a pesti magyar színtársulathoz. Békesi József álnéven írta alá a szerződését. Kisebb szerepeket játszott, de drámafordításokkal (többek között Kotzebue két darabja, A szegény lantos és az Örökség címen – 1811, bár ezek Katona által fordított szövege nem maradt ránk), átdolgozásokkal (A borzasztó torony vagy a gonosz talált gyermek, Monostori Veronika, Luca széke karácsony éjszakáján – 1812; István, a magyarok első királya – 1813) és eredeti darabok írásával (Aubigny Clementina, később Hédervári Cecília címmel is, Ziska – 1813; Jeruzsálem pusztulása – 1814, illetve A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között című vígjáték) szintén kimutatta a színjátszás iránti elkötelezettségét. Színésztársai között volt Széppataki Róza, aki később Déryné néven vált halhatatlanná.

Katona félszegen, levélben vallott szerelmet a színésznőnek, aki nem viszonozta érzelmeit; valójában nem is tudta igazán, kitől kapta a vallomást, hiszen a fiatalember csak a neve kezdőbetűit írta alá. A színészet mellett egyetemi évei alatt a történelem foglalkoztatta, korai drámái is főként történelmi tárgyúak.
1815-ben tett ügyvédi vizsgát, és ebben az évben készítette el Bánk bán című történelmi drámája első változatát. Ezután drámát többet nem írt. Pesti ügyvédek irodájában dolgozott mindaddig, míg 1820-ban rövid ideig önálló irodát nem működtetett. Ez a vállalkozása kudarccal végződött, viszont sikeres pályázata alapján ugyanebben az évben szülővárosában alügyésszé választották. 1826-ban városi főügyész lett. Zárkózott, magányos életet élt, színjátszással, irodalommal hivatásszerűen nem foglalkozott. Még nem volt negyven éves, amikor egy nap, hivatalába tartva összeesett; szívroham végzett vele.