2012. január 18., szerda

Róma történelmének kezdetei

1. Itália földje
  • A Földközi-tenger medencéjében helyezkedik el, két részre osztja Nyugati és Kelet medencére, kedvező kereskedelmi, közlekedési helyzet.
  • Vannak megművelhető területei, a hegyekben legeltető állattartás, kőben, ércekben, fában, fémben gazdagok.
  • felszíne, fekvése tagolt
  • északon az Alpok védelmet nyújt a szelektől és a hideg áramlatoktól

2. Népvándorlás, Róma megalapítása
  • Az indoeurópai latinok Kr.e. 2. évezres végén érkeztek, más törzsekkel együtt, szabinok, szamniszok.
  • A latinok Latiumban telepedtek le, északról etruszkok, délről szamniszok voltak a szomszédaik.
  • jelentős hatást gyakoroltak rájuk a görögök jelenléte is
  • Központjuk Alba Longában volt a túlnépesedés hatására kirajzottak a Tiberisz menti dombokra. A dombok lakosai a latinok és a szabinok szövetséget kötve megalapították Rómát, a monda szerint Kr.e. 753-ban.

3. Etruszkok
  • Nagy hatással voltak Róma fejlődésére
  • fejlett városi kultúrával rendelkeztek
  • mocsarakat csapoltak
  • jó építészek voltak
  • írásukat felhasználják a rómaiak
  • az etruszkok virágkora Kr.e. 6. század

Görög hétköznapok, művészetek

1. Lakóházuk
  • vályogtéglából épült egyszintes épület, kevés ablak nyílással
  • szekrény helyett ládákban tartották tárgyaikat
  • a falakra textiliákat tettek, a padlót mozaikok díszítették
  • kedveltek voltak a kerámiák (fekete, vörös alakos)

2. Ruházat
  • mindkét nemnél egyszerű, szövetdarabokból hajtogatták
  • a nők gombokkal, díszekkel tűzdelték
  • ha nem mezítláb jártak, akkor bőrsarut viseltek

3. Színház
  • A bor és a mámor istenének tiszteletére Dionüszosz, előadott szertartásokból alakult ki.
  • Nem csak szórakoztatni, hanem nevelni is akart.
  • maszkok
  • csak férfiak játszottak

4. Építészet
  • elsősorban a középületek építésénél alkottak nagyot: templom, színház
  • kedvelt építészeti alkotóelemük: az oszlop
  • híres szobrászok: Mürón, Pheidiász


5. Görög tudomány
  • A tudományok még nem szakadtak szét, egységben kezelték a bölcselők: politika, természeti jelenségek, művészet, szaktudományok (fizika, történelem).
  • A legfőbb kérdés a világ keletkezése, ezt mitológiailag nem magyarázták , hanem valós választ kerestek, őselemekre hivatkozás (tűz, víz, levegő) világ eredete.
  • Hérakleitosz: minden az ellentétes erők kölcsönhatásának következménye.

Szofisták
  • tudományos élet központja : Athén
  • a politikai éltbe való részvételhez műveltségre volt szükség
  • első hivatásos értelmi réteg a szofisták (bölcsek), fizetség ellenében adták tovább tudásukat a fiataloknak
  • ellentétes gondolkodásokat oktattak
  • mindenről betudták bizonyítani az ellenkezőjét

Szókratész (Kr.e. 469-399)
  • fellépett a szofisták ellen
  • megalapította "van sokkal több örök érvényű érték" pl. szeretet, igazság, szóval nem csak azok amit az ember határoz meg, hanem ami önmagában is létezik
  • bábáskodás (a tudás megszülése)

Platón (Kr.e. 428-348)
  • Szókratész tanítványa volt
  • változik a világ
  • valóságos ideák (idealizmus)
  • ideális állam képe

Arisztotelész (Kr.e. 384-322)
  • Platón tanítványa volt
  • Athénban tudományos műhelyt hozott létre, itt rakták le a szaktudományok alapjait
  • anyagi és szellemi világ valósan létező
  • igazságos egyeduralomban vélte megtalálni az ideális államberendezkedést

6. Történetírás
  • Hérodotosz: görög-perzsa háborúról írt
  • Thuküdidész: athéni sztratégosz, a peloponészoszi háborúról írt, s városa hanyatlásáról

Spárta

A dórok hozták létre meghódítva az itt élő akhájokat.

1. Társadalom

spártai polgárok: egymás között egyenlőségre törekedtek pl. azonos földparcella, vaspénz, egyenlő számú helótával
  • fő feladatuk: katonáskodás
Egymás között belsőegységre törekedtek, mert csak így tudták fenntartani hatalmukat a helóták és a körüllakók felett.
  • Körüllakók:Spárta peremterületén éltek, feladatuk kézművesség, bányászat, végszükség esetén katonáskodás. Háromszor annyian voltak, mint a spártai polgárok, nincs politikai szerepük.
  • Helóták: földművelés, 10-szer annyian ,mint a polgárok, az állam tulajdonát képezték, nem lehetett eladni őket a földhöz tartoztak.
2. Államszervezet






  • két király (egymást ellenőrzi)
  • 5 felügyelő (tényleges irányítók, egy évig lehettek hivatalban, bíráskodtak, rendőri felügyeletet láttak el)
  • vének tanácsa (javaslatot tesz a népgyűlésnek, hogy miről tárgyaljon, 60 év felett választották)
  • apella népgyűlés (korlátozottabb a szerepe, jóváhagyó funkció, a vének tanácsa feloszlathatja)


3. Nevelés és életmód

A nevelés célja: állandó harci készültségre való felkészítés.
Teljesen elfojtották az egyéni, kreatív képességeket.
A spártaiak szerint mindenki a polisznak él.
Az újszülöttekkel az állam rendelkezett.
7 éves korukban elszakították a fiúkat a családjuktól. A hegyekben lévő táborokban éltek. Egy évre egy ruhát kaptak. Lopás miatt az ügyetlenség korbáccsal járt. Írni, olvasni, számolni alig tanultak meg. Egyszerű indulókat, dicsőítő énekeket tanultak.
20 éves koruk után nősülhettek meg, és csak 30 éves korukban élhettek a családjukkal, katonakötelesek voltak 60 éves korukig.

A nőket is igyekeztek felkészíteni, hogy erős legyen szervezetük.

Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban, Athén társadalma és politikai intézményei

1. A küzdelmek oka
A gyarmatosítás következtében a démosz gazdasági ereje nő, és így a politikában is befolyást akarnak. A főbb tisztségek azonban az arisztokrácia kezén vannak, viszont gazdasági szerepük csökken.

2. A démosz és az arisztokrácia küzdelme Athénban

a) Dracon archon Kr.e. 621
intézkedései (rákói szigor)

  • a megírt törvényeket írásba foglalták, nem lehetett önkényesen értelmezni
  • az alsó népréteg kérését nem teljesítette: adósrabszolgaság megszüntetése
  • az arisztokrácia érdekeit védte
  • megtiltja a vérbosszút

b) Szolón archon Kr.e. 594 politikai reformokat vezetett be
  • eltörölte az adósrabszolgaságot (arisztokrata létére)
  • a fennálló adósságokat elengedte
  • a lakosságot jövedelmük szerint csoportokra osztotta (nem a származás dönt), ez határozta meg politikai jogaikat és kötelességeiket
  • a legszegényebbek is beleszólhattak a politikai életbe a népgyűlésen (ekklészia), esküdtbíróságon (heliaia)
  • visszaadta az elkobzott földeket
  • létrehozta a bulét, 400-ak tanácsát, amely a népgyűlés előtt tanácskozik


 A vagyoni beosztás egyben katonai beosztás is:            
  • I. Lovasok
  • II. Lovagok
  • III. Hoplita (nehézgyalogos)
  • IV. Könnyűgyalogos (hajók legénysége)
Megteremtette a demokrácia alapjait, amelyben a törvényhozás, bíráskodás, kormányzás a nép kezében volt.


3. Türannisz intézménye: Peisztratosz (zsarnok, de nem volt igazi zsarnok) Kr.e. 560-510
  • A démosz és az arisztokrácia közötti egyensúlyi helyzetet felhasználva egyes politikusok egyeduralmat vezetnek be.
  • Athén zsarnoka vagy türannisza Peiszisztratosz volt (Kr.e. 560-527)
  • Az arisztokráciával szemben a démoszra támaszkodott, intézkedéseivel a démoszt támogatta.
  • A démosz azonban oly mértékben megerősödött, hogy a türanniszok számukra akadállyá váltak.
  • Peiszisztartosz egyik fiát megölik, a másikat száműzik Kr.e. 510-ben.

Fiai: Hippiasz és Hipparkosz - igazi zsarnokok

Peiszisztratosz: Athén első türannosza, Kr.e. 560-527-ig. Hatalma érdekében a démoszt támogatta. Athénben Kr.e. 510-ben elűzték a türannoszokat.

Türannisz: Diktatórikus államforma, nemzetiségi arisztokrácia háttérbe szorulása után jön létre, kezdetben a démoszt szolgálja (Athén, Kr.e. 6. század).
  • egyeduralmat gyakorol, zsarnokoskodik

4. Kleisztenész reformjai (Kr.e. 508)
  • 3 részre osztja Athént: város, tengerparti, belső terület
  • Athéni polgár csak az lehetett , akinek mindkét szülője athéni polgár volt.

Kleiszthenész: Athénben ő hozta létre a területi felosztást, Kr.e. 508-ban. Ez alapján 3 terület volt (városi, tengerparti, belső), melyek mindegyikében 10-10 rész volt, melyek közösen 1-1 phülét alkottak. Ezekből lett a bulé (500 fő).
  • Bulé 500 fős.
  • Bevezette a cserépszavazást a zsarnokság ellen, aki 6000-nél több szavazatot kapott, azt száműzték. Ez volt a demokrácia.
A demokrácia árnyoldalai: 
  • rabszolgatartás
  • politikailag a bevándorlókat megkülönböztették (metoikoszok)
  • a nők nem vehettek részt a társadalmi életben
Athén politikai intézményei
  • ekklészia: népgyűlés (20 év feletti athéni polgárok)
  • héliaia: esküdtbíróság (6000 fő -sorsolással)
  • bulé: 500 -ak tanácsa (előtanácskozó szerv)
  • Areioszpagosz tanácsa: volt arkhónok tanácsa- a végrehajtás, a törvény őrei
  • sztratégosz: katonai tisztség (10 fő)
  • arkhón: legfontosabb hivatali tisztség

A görögséget összekötő kapocs: a hitvilág

  • emberszerűnek képzelték isteneiket
  • emberi tulajdonságokkal rendelkeztek
  • egy különbség: halhatatlanok
  • politeizmus: többistenhit
  • állami tisztviselők tartottak szertartásokat
  • egységes papság nem alakult ki

  • A görögök isteneik iránti hódolatukat, csodálatukat sportjátékokkal is kifejezték.
  • Olümpiában Zeusz tiszteletére 4 évenként sportversenyeket tartottak.
  • Kr.e. 776. az első feljegyzett eredmény, a görög időszámítás kezdete.
  • A versenyek célja emellett az összetartozás erősítése.

A polisz születése. A görög gyarmatosítás okai, irányai, gazdasági és társadalmi hatásai

1. Átmenti korszak Kr.e. 12-8.századig
  • a két civilizáció bukása után az irányítás nélkül maradt emberek, kénytelenek saját maguk megszervezni a gazdálkodást
  • a korábbi állami földet sajátjuknak tekintették, ezért az új rendszerben érdekében állt minél többet termelni
  • új államszervezet jön létre: a polisz

Polisz: Városállam, legmagasabb szervezeti egység, a demokráciában.
A tengerpartokhoz közel eső poliszok fejlődése gyorsabb volt. Ezek közé tartozott Athén, a görög világ legjelentősebb polisza.
  • önellátó törvényekkel
  • önellátó gazdasággal
  • önellátó saját hadsereggel
  • kezdetben királyok állnak az élén ->arisztokrata (földbirtokos)
  • a lakosság nagy része köznép un. démosz, parasztokból és kézművesekből állt, később a kereskedők is ide sorolhatók
  • a polisz tagjai a földdel rendelkezők voltak, akik polgárjoggal bírtak
Az athéni társadalom a Kr.e. VIII-VII. században
Démosz: A nép, polgárjoggal rendelkező vagyontalan szabadok a poliszban.


2. Kr.e. 8-7. század gyarmatosítás
  • okai: -túlnépesedés
    -sokan elvesztették földjüket az arisztokraták miatt
    -az adósrabszolgaság elöl menekülés
  • irányai: ÉK- Fekete-tenger
    D- Afrika
    Ny- Itália D-i része, Szicília, Fr.o.
  • A gyarmatok önálló poliszok voltak, de szoros volt a gazdasági kapcsolat az anyavárossal.
  • Hellászba gabonát szállítottak, onnan pedig kézműipari termékeket, élelmiszereket hoztak vissza.
  • A környezetüktől rabszolgákat és nyersanyagokat szereztek be.

A gyarmatosítás vége:
Kr.e. 6. század
  • levezetődik a népesség felesleg
  • nő a poliszok népességeltartó ereje
  • egyéb népek útját állják a további terjeszkedésnek

3. Gazdasági hatás
  • a gabona termesztés helyett-> bor, olajbogyó, zöldség
  • kereskedelem szerepe növekszik -> pénzgazdálkodás fejlődése
  • fejlődik az ipar, nő a kézművestermékek piaca

4. Társadalmi hatás
  • a földet műveltető arisztokrácia súlya csökken
  • kézművesek és kereskedők szerepe nő

A görög gyarmatosítás (Kr. e. 8-7. sz.) következtében a  démosz  egy  rétege meggazdagodott, mert megélénkült az áruforgalom, kereskedelem, piac. Így csökkent az arisztokrácia gazdasági ereje és a későbbiek folyamán  belső harcok következtében kialakult egy új berendezkedés, a demokrácia,  amely  a többség uralmát jelentette a kisebbség felett. Athén a demokrácia mintaállama lett az ókorban.

Ókori Hellász (A görög történelem kezdetei)

1. Földrajz, természeti adottságai
  • rendkívül tagolt, éghajlata: a nyár forró és száraz, a tél enyhe és csapadékos
  • nagy termőföldek nincsenek
  • a köves domboldalakon olajfát és szőlőt termesztenek
  • a hegységek viszonylag gazdagok fémekben
  • a legelőkön juhot és kecskét legeltetnek
  • meghatározó a hajózás, a kereskedelem

2. A görög történelem fő színterei
  • Balkán-félsziget
  • Szigetvilág (Kréta)
  • Kis-Ázsia Ny-i partvidéke
3. Krétai civilizáció
  • az első civilizáció, lakói Keletről érkeztek Kr.e. 3 ezer
  • központja Knósszosz
  • Kr.e. 2000 körül kialakultak a városállamok, élükön királlyal
  • hatalmas palotákat építettek
  • nemcsak a katonai és közigazgatási, hanem a gazdasági élet szervezői is voltak (raktár, templomgazdaság féle)
  • hasonlít a Keleti -templomgazdaságra
  • fejlett gazdasággal rendelkezett
  • erős flotta
  • kialakul az írás gazdasági kényszerrel (hieroglifa szerű lineáris A és B írás)

4. A civilizáció vége
  • Kr.e. 1400 körül görög akháj törzsek pusztították ek a civilizációt.
  • Ezek a törzsek görög nyelvükre alkalmazták a krétai írásjeleket.
5. Mükénéi civilizáció
  • központja Mükéné
  • az indoeurópai nyelvet beszélő akhájok hozzák létre, akik fokozatosan érkeztek a Balkán déli részére Kr.e. 2. évezred
  • Keleti típusú gazdálkodás "uralkodói háztartás"
  • a királyok mellett nagy szerepe van a katonai vezetőrétegnek, mivel kevés a megművelhető föld, ezért zsákmány és föld szerző háborúkra indulnak
  • egy idő után a harcok kimerítették az államokat és Kr.e. 13. században elpusztultak a központok
  • a civilizációt végleg a dórok támadása pusztítja el

India, Kína

India

1.Földrajza
  • Északról hegyek határolják, Délről az Indiai-óceán
  • A folyók mentén öntözéses földművelés lehetséges
  • Földrajzilag nem egységes, ami megnehezítette a politikai egység létrejöttét.
2. (Hol alakul ki a civilizáció?) Az Indus-völgyi civilizáció
  • Az Indus völgyében, létrehozói a dravidák, Kr.e. 3-2 évezred
  • fejlett városi kultúra jellemzi
  • Új építési eszközök.
    -eszközeik elsősorban bronzból készültek
    -kőből és téglából épített városaik voltak pl. Mohendzsodáró, Harappá
    - csatornákon vezették ki a szennyvizet
  • I.e. 18.század lehanyatlik, valószínűleg a természeti környezet változása miatt. A súlypont a Gangesz-vidékére tevődik át.

3. Árják
  • Kr.e. 16. században érkeznek (hódítanak), magukkal hozzák sajátos társadalmukat, amelybe beépülnek az őslakók is. Az idő folyamán az egyes társadalmi rétegek (varnák) megmerevednek a társadalmi csoportok között nincs átjárhatóság.
  • Ez a sajátos megmerevedett társadalmi rendszer a kasztrendszer.

Kasztrendszer:

papok (brahmák) árják (világos bőr, magas orrnyereg)
harcosok (ksatriják)
dolgozók (vaisják)
szolgák (súdrák)
páriák őslakók (sötét bőr, széles orr)




4. Vallások

Mik a brahmanizmus legfontosabb tanai?
  • az újjászületés a földi élet minőségétől függött
  • lélekvándorlás tana (szinte minden indiai vallási irányzatra jellemző)
  • Brahma (a teremtő), Visnu (a megtartó) és Siva (a pusztító) (Siva)

  • Buddha szerint mi okozza az ember szenvedését? (Kr.e. VI. század)
    - Tanításának lényege a vágyakról való lemondás. Nem támogatja a kasztrendszert.

  • Hogyan juthatunk el a Nirvanába?
    -
    önsanyargatással legyőznünk vágyainkat

Buddhizmus: Kr.e. 6. században Gautama Buddha alapította. Vallás, erkölcsi, filozófiai rendszer Ázsiában. Tagadja a brahmanizmust, kasztrendszert, hisz a nirvanában, mely a vágyak elfojtásával érhető el.

Brahmanizmus: India, politeista vallás, mely hisz a kasztrendszerben (Brahma – teremtő, Visnu – fenntartó, Siva – pusztító), lélekvándorlás.



5. Birodalmak India területén
  • A nem egységes birodalmat nehéz összefogni. Két próbálkozás Kr.e. 3. század Maurja Birodalom- Asóka király (fénykora) és Kr.u. 4. század Gupta Birodalom- III. Csandragupta
6. Művészet
-védák könyve (irodalom)




Kína

1. Földrajzi adottságok
  • K-ről Csendes-óceán
  • ÉK hegyek veszik körül

2. Hol és mikor alakultak kis az első államok?
  • Kr.e. 3. évezred közepén
  • Huang-ho mentén (Sárga-folyó)

3. Mi a fő növényük, kiviteli cikkeik?
  • rizs
  • porcelán
  • selyem
  • iránytű
  • puskapor
  • gabona

4. Kik, mikor, hogyan hozták létre az egységes birodalmat?
  • Csin Si Huang-ti
  • Kr.e. 3. század
  • megerősíti a központi hatalmat, szigorú törvényeket hoz, belső rendet teremt
  • Nagy Fal

5. Mi vetett véget ennek a korszaknak?
A túlzott szigor következtében kitört felkelések.

6. Miért mondhatjuk, hogy a Han császárok alatt élte Kína a fénykorát?
  • megerősítették a központi hatalmat
  • fejlesztették a mezőgazdaságot ->öntözés, eke
  • kézműipart - > vasolvasztás
  • nagyvárosok jönnek létre : Csangan
7. Mire tanít Konfuciusz és Lao-ce?
  • Konfuciusz: -a hagyományok tisztelete
    -a közösség és az állam szolgálata
  • Lao-ce:- ne harcolj
    -a boldognak vélt ősi múlt felé fordul, elvetve minden változást
    -ne ellenkezz az állammal
    -Tao tö king (Az út és erény könyve) taoizmus
-de jellemző a buddhizmus is


8. Művészet
  • agyaghadsereg
  • Nagy Fal
  • dalok könyve

A hettiták,Palesztina, Főnícia

1. Hettiták (Hatti országa)
  • Mikor vándoroltak le erre a területre?
    Kr.e. 2 . évezred
  • Milyen nyelvet beszéltek?
    indoeurópai
  • Mi jellemzi gazdaságát?
    öntözés nélküli földművelés, sok fémük, kincsük, vas -> fegyverek -> ellátták vasáruval a Közel-Keletet
  • Miért nem volt a király despota?
    Nem volt korlátlan a hatalma, gazdasági és társadalmi okai voltak.
  • Mikor élte a fénykorát? Miben látod erősségét?
    Kr.e. XIV. század, hadsereg, ló és a vas alkalmazása évszázadokig fölényt biztosított.

Palesztina


1. Földrajz
  • a Jordán folyó és a Holt-tenger vonalától a Földközi-tengerig húzódó hegyes vidéket korábbi lakói Kánaánnak nevezték
-városállamok sorából állt (Ugarit, Büblosz, Szidon, Türosz)

2. Gazdaság
  • öntözés nélküli földművelés
  • legeltető állattartás
  • szőlő, olajfa, cédrus, füge, libanoni tölgy
  • hajóépítés
  • szövetek
  • üvegáru
  • fémeszközök


3. Története
  • Egyiptom hanyatlását követően (Kr.e. XII. század) vándoroltak be ide a zsidó (héber) törzsek (12 törzs).
  • Később összeállított szent könyv, az Ótestamentum, Palesztina történetének legfontosabb forrása. Ábrahám és Mózes története.
  • monoteizmus (egyistenhit)
  • Hogyan kerülnek ide a zsidók? (történet)
    Ábrahám Mezopotámiában, Ur városában élt családjával. Egy alkalommal elpusztította az ember által készített istenszobrokat, ezért el kellett hagynia szülőföldjét. Hárán városába települt át, de innen is továbbment az Úr parancsára a Kánaán felé. Idős korában született fia, Izsák. Az ő gyermeke volt Jákob, s az ő 12 fia már a 12 zsidó törzset jelképezi. Az éhínség elől Jákob fia Egyiptomba vándoroltak. A legkisebb testvér, József jóvoltából a zsidók békében éltek és sokasodtak Egyiptom földjén. De az egyiptomiak megirigyelték gyarapodásukat, és szembefordultak velük. A fáraó el akarta pusztítani őket. Elrendelték, hogy a zsidó fiúgyermekeket vessék a Nílusba. Az egyik fiúcskát, Mózest azonban kosárba tették, s így eresztették a vízre. Őt a fáraó lánya találta meg, felnevelte, s előkelő férfi lett belőle. Mikor vérei mellé állt, menekülnie kellett. A Sínai-félszigeten kóborolt. A zsidók istene, Jahve égő csipkebokor képében megjelent neki, s elküldte őt, hogy hozza ki népét Egyiptomból, s vezesse őket Kánaán földjére. Mózes teljesítette Jahve parancsát, s nagy nehézségek árán kivezette népét Egyiptomból. A sivatagban az Úr táplálta a zsidókat, s törvényt adott választott népének. Kemény harcok árán végül Mózes a Kánaán határáig vezette népét, de ő már nem léphetett az új haza földjére.

  • A hosszú harc összekovácsolta a hébereket, Saul központosította az államot Kr.e. a 11.században.
  • Az ország egyesítése Dávid királyhoz fűződik Kr.e. 10. században.
  • Salamon király erős államot örökölt és despotikussá tette az államot (istentől származtatta magát). Halála után az ország két részre szakadt: É-Izrael, D-Júdea
  • A zsidók romló életkörülményei és a vezetők Jahvétól való eltávolodása belső elégedetlenséghez vezetett.
  • Ekkor lépnek föl a próféták, akik megjósolják isten büntetését.

4. Külső Támadások
  • Kr.e. 8. században II. Sarukkín asszír uralkodó elfoglalta Izrael fővárosát (Kr.e. 722) , s az ország nagy részét Asszíriába hurcolta.
  • Újbabiloni Birodalom igázta le őket, Nabú-kudurri-uszur hadjáratban legyőzte Júdeát, feldúlta Jeruzsálemet (Kr.e. 587)
  • Az asszírok szokását követve a lakosság egy részét, főleg a vezető réteget Mezopotámiában (Kr.e. 586). A "babiloni fogságnak" az Óbabiloni Birodalom megdöntő perzsák vetettek véget, hazaengedve a zsidókat.
  • A harcok során a zsidó vallás monoteistává vált (egyistenhit): Jahvét nem csak egyetlen istennek tartják, hanem a világ-mindenség urának is.



A kereskedők országa Fönícia
  • A tenger fuvarosainak nevezzük őket
  • Földrajza: a Földközi-tenger K-i medencéje és a Libanoni-hegység között terül el
  • Gazdasága: -öntözés nélküli földművelés
    -szőlő, füge, olajfa
    -hajóépítés (cédrusfából)
    - fémek (réz)
    - üvegáru
    - szövetek
  • A kereskedelem a legfontosabb az életükben.
  • városállamok: Ugarit, Büblosz, Szidón, Türosz
  • Társadalom: nem despotikus a királyi hatalom, mert a gazdag kereskedők (kalmárok) korlátozzák a hatalmat.
  • Kultúra: hangjelölő írás (22 vonalas jelekből áll)

Az ókori Egyiptom története, gazdasága, társadalma, műveltsége

1.Földrajz
  • Afrika ÉK-i része a Nílus mentén
  • forró, száraz, sivatagos terület

2. Az állam
  • A gazdaság, a mindennapi élet megszervezéséhez szükség volt az emberek és a különböző területek összefogására, kialakul az állam.
  • Olyan politikai intézmények összessége, melynek révén a társadalom egyik csoportja hatalmat gyakorol a társadalom másik csoportja fölött.
  • feladatai: a gazdaság, a társadalom, a közös tevékenység megszervezése és az igazgatás
    -törvényeket hoz és ítélkezik
    -a társadalom védelme

2. Gazdaság
  • öntözéses földművelés a Nílus iszapjában
  • búza, árpa, datolya, szőlő, füge, gránátalma
  • kövekben gazdag
  • arany, réz
  • saduf (gémeskút)
3. Társadalma




4. Története
  • Egyiptom ősidők óta lakott terület, földműves falvak jönnek létre, a gazdaság megszervezéséhez szükséges volt az állam létrejöttére.
Állam: Meghatározott területen élők kormányzattal rendelkezők közössége. Uralkodó feladata: védelem, fenntartás (pl. poliszok, városállamok)
  • Alsó és Felső Egyiptom alakul ki, Kr.e. 2900 Ménész király egyesíti.
  • Az Óbirodalom korszaka (i.e. 2700-2200), piramisok építése pl. Gízai
  • Középbirodalom (i.e. 2060-1780)
    -elkezdődnek a hódítások, így nő a vezetőréteg szerepe
    -elkezdődik a bronz szerszámok használata
    -fejlődnek a városok
  • Újbirodalom korszaka (i.e. 1550-1000)
    -Egyiptom nagyhatalom
    -hükszosz nép támadása után alakul meg az Újbirodalom
    -áttérnek az ekés földművelésre
    - gátak, csatornák építése
    - új állatfajták honosítása: juh, teve, ló
    - terjed a vashasználat
    - megerősödik a katonai vezetőréteg
    - thébai Amon-papság

A fejlődő kereskedelem következtében szükségessé válik a pénzérmék használata (ezüst és rézpénzek, aranypénzek csak később).

5. Műveltség
  • ekés földművelés
  • öntözés (saduf kút)
  • gátak, csatornák építése
  • új állatfajok honosítása: juh (irha), teve, ló
  • terjed a vashasználat
  • piramisok építése, szfinx
  • csillagászat
  • orvoslás
  • hieroglifa írás (képírás)
  • Halottak könyve

6. Többistenhit

A halál utáni élet rendkívül jelentős szerepet játszott az ókori egyiptomiak vallási életében. Kialakították a mumifikálás technikáját.
Kezdetben több istent tiszteltek, minden tulajdonságnak, természeti elemnek (szél, Nap, Hold, csillagok) meg volt az istene. A legfőbb isten Amon-Ré a Napisten, a világ közepe.
A piramisok építése a fáraók "nyughelye", halotti kultusz, balzsamozás (canopus urna), a lélek megmérése...

Pár isten: Ré, Anubisz, Hórusz, Izisz, Ozirisz, Seth,


hmmm... ez meg kis érdekesség akik Egyiptom Fanok: http://empiriamagazin.com/jelenido/Egyiptom%20%C3%81rny%C3%A9k%C3%A1ban.htm

Asszíria a katonaállam

1. Az állam
  • öntözés nélküli földművelés
  • legeltető állattartás
  • kereskedelem (fa, gyapjú, ólom)
  • két legfontosabb városa: Assur, Ninive (Jónást isten ide küldi, hogy üzenje meg, hogy elpusztul a város)
  • gazdasági változások (más ólomlelőhelyek (Kis-Ázsia) felfedezése), hódítás, zsákmányszerző hadjáratok
  • Asszíria katonaállammá válik, katonai jellegű társadalommal (lovasság, gyalogság, harci szekereket vetnek be)
  • A katonáskodó parasztokat pótolni kellett így embereket is zsákmányoltak kegyetlen módszerekkel.
  • az állam a legnagyobb kiterjedését Kr.e. 7. században érte el, Assurbanapli uralkodása alatt


2. A bukás oka
  • jönnek a médek (lovas népek) K-ről, lerombolják Ninivét, Kr.e. 612-ben
  • felkelések, belső lázadások
  • újra virágzik majd Babilon

Mezopotámia története

1. Sumer bukása után

Kr.e. 2500-612-ig
  • az akkádok Kr.e. 24. században Sarrukin egyesítette Mezopotámiát, Agade lesz a központja
  • a nomád gutik rombadöntötte Agadét
  • Sumer újjászületés Kr.e. 21. században, Úr városa fejlődésnek indul, zikkuratok épülnek (toronytemplom)
  • a nomád amarru népek elpusztítják Úr városát, végleg eltűnik a sumér nép és nyelv
  • Babilon kiemelkedik (Bábel tornya: olyan magasra akarnak építkezni, hogy "elérjék" istent, istennek ez nem tetszik és összezavarja a nyelveket)
  • Kr.e. 18.század megalakul Óbabiloni Birodalom,
  • híres uralkodója: Hammurapi Kr. e. 1700 kb.
  • legyőzik Babilont a hettiták Kr.e. 1600 körül

2. Hammurapi törvényei
  • nem kötelező érvényű előírások voltak
  • védi a tulajdont és az életet
  • kemény büntetések voltak, gyakran halál, de már a pénzzel való megváltás is megjelenik
  • a büntetés kiszabásánál megkülönböztetik a különböző társadalmi csoportokat (szabadok, félszabad, rabszolga)
  • a szövegben már szó van adósrabszolgákról és rabszolgákról is
  • a férfit, családfőt feltétlen tisztelet övezte
  • érvényesül a "szemet szemért, fogat fogért" elv
  • központi témája a tulajdon védelme
  • a törvénypontok leginkább a király, az előkelők és a papság érdekeit védik
  • a legtöbb cikkely a közrendű szabadokkal és a félszabadokkal foglalkozik

Hitvilág: többistenhit
A sumerok földöntúli világa zord, az istenek kiszámíthatatlanok, kegyetlenek és követelőzőek voltak.
3600 földöntúli lényről beszéltek, ennek a magyarázata, hogy eredetileg minden városnak megvolt a maga mindenható istene.

Az első civilizáció a sumerok

1. Földrajz sumer

Tigris és Eufrátesz között a D-i részén, Kr.e. IV. évezredben telepedtek le. Városállamokat hoztak létre : Úr, Uruk, Lagas (belső- külső városok és kikötő)

2. Gazdaság: Templomgazdaság
  • öntözéses földművelés (gátak, csatornák)
  • cserekereskedelem (fa, kő, fém behozatala)
  • önellátó rendszer

  • Az állam vagy a templom tulajdonában lévő birtok.
  • A földek kisebb része kisparaszti birtok.
  • A templomgazdaság önellátó rendszer, amelynek központja az elosztóraktár.


3. Társadalom
  • A királyok állnak az élen pl. Gilgames
  • papok vs. katonák vs. hivatalnokok
  • kézművesek vs. közrendű szabadok (parasztok)
  • /nincsenek szolgák és kereskedők/
4. Sumer bukás
  • a földek elhasználódtak ,elszikesedtek
  • az éghajlat megváltozása miatt a termőterület É-felé húzódott

5. Műveltség
  • ékírás (képírás)
  • időbeosztás /12 hónap, 1 év, 24 óra/
  • sok istenük volt (több ezer, félelmetes)
  • Gilgames-eposz
  • csillagászat
  • jóslás (asztrológia)
  • matematika /kör 360 fok, 6-os számrendszerben számoltak/
  • zikkuratok

6. Gilgames-eposz
  • Uruk város királya
  • Enkidu az első ember sárból teremtve
  • Az istenek meghallva az emberek gyötrődését Gilgames mellé teremtik Enkidut (agyagból) a hőst, hogy megmérkőzzön Uruk város királyával.