2011. február 16., szerda

Arany János: Ágnes asszony


Keletkezés: 1853 Nagykőrös
Téma: lélektani ballada
Szerkezet: egyszólamú, körkörös
Forrás: újságcikk

Szerkezete

1-4 falu, ház
5-19 börtön, bíróság
20-26 újra otthon, patak

1-4 vsz. a lepedő mosása köti össze, párbeszédekre épít. Helyzetképpel indul, Ágnes asszony a patakban mos, a véres jelző a bekövetkezett tragédiára utal. A következő versszakokban Ágnes asszony és a kíváncsiskodó falubeliek párbeszédét olvashatjuk. Az, hogy valami rendkívüli dolog történt, utal az odagyűl, illetve összefutnak igék is. A hajdú cselekvése jön, már határozottabb. Ágnes asszony terel, tagad, de a hajdú mégis elviszi. A történést nem beszéli el részletesen, de kikövetkeztethető (balladai homály).

5-8 a börtön képeit olvashatjuk
9-19 a bíróságon

5-8 vsz. a börtönt jellemzi a fény hiánya, a rémekkel teli sötétség, a börtönbe beszűrődő fénysugár az életet, a megtartó erőt jelenti számára, reményt ad. A 8 vsz. bíróságra indul.
9-19 vsz. azt a látszatot próbálja kelteni, hogy épeszű, rendbe hozza öltözetét úgy áll a bíróság elé. A 10. vsz-ban a bírákat együtt érző bölcs embereknek mutatja be, az előkészíti majd a bírák emberies döntését. Látják, hogy megőrült. "Párbeszéd" a bírák és Ágnes asszony közt, a szánakozó bírák közvetlen megszólítással /'Fiam, Ágnes..."/ próbálják szóra bírni. Kiderül, hogy a gyilkosságot a szerető követte el, akit felakasztanak. Ágnes asszony büntetése az életfogytiglani börtön. 16-17 vsz. a bolond elméje egyértelmű, figyeli saját magát és próbálja titkolni őrült, megbomlott elméjét. A bírósághoz intézett szavaiból egyértelműen kiderült, hogy beleőrült a bűntudatba. S egész életén át cipeli majd a lelki terhét. A szerző is szánalommal van hőse iránt, érzékletes metaforával írja le sűrű zokogását.
"Liliomról pergő harmat,
Hulló vízgyöngy hattyu tollán." metafora
A bíróság előtt világos lesz, hogy ez a nő megkapta büntetését Istentől. A bírák sajnálattal eresztik útjára.

20-26 vsz. visszatérünk a kezdő képhez, mossa a leplet, de már tiszta, tébolyban él. Az őrült asszony tudatában csak a gyilkosság éjszakája szerepel, bár az idő folyamatosan telik.
" Virradattól késő estig"
"Holdvilágos éjjelenkint"
"És ez így megy évrül-évre."
Ágnes asszony megöregszik ősz és ráncos lesz, a lepelből rongy, foszlány lesz.


Minden versszak végén refrén található, amely a megtörtént bűnre és az irgalom kérésre vonatkozik.

Arany balladák

Két korszak: -Nagykőrösi évek balladái '50-es évek
-Őszikék ciklus '70-es évek



Ballada műfaja: az olasz ballare táncolni szóból származik, eredetileg a refrénes lírai táncdalt nevezték balladának.
"A ballada tragédia dalban elbeszélve." -> Greguss Ágost
Minden műnem sajátosságait tartalmazza. Epika-elbeszél, líra- dal, dráma- tragédia.

A balladával műfajként foglalkozunk, de a ballada versformát is jelent, amit Villon francia kzépkori költő tette népszerűvé. 3 versszak és egy ajánlásból állt.


Arany balladáinak forrásai: -népballadák (skót, székely, magyar)
-műballada (romantika korában válik népszerűvé)
-újságcikkek
-történelem



Balladák csoportosítása:


1. Keletkezés
  • Nagyszalonta
  • Nagykőrös
  • Őszikék

2. Téma
  • történelmi balladák (Walesi bárdok)
  • lélektani (Ágnes asszony)
  • népi ihletésű (Tengeri hántás)
  • romantikus (Tetemre hívás)
  • nagyvárosi (Hídavatás)

3. Szerkezet
  • egyszólamú, előre haladó balladák (Walesi bárdok)
  • egyszólamú, de körkörös felépítési ballada (Ágnes asszony)
  • többszólamú, előre haladó (Szondi két apródja)

A balladaírás Shakespeare-jének nevezzük.
A balladák alap ötletét széles körből merítette, személyes élmény, néphagyomány, újságcikkek, történetírók munkái alapján.
Balladái valószerűek és hitelesek, gyakori motívum a bűn és a bűnhődés, de nem maga a bűn érdekli, hanem a bűnnek a következményei.