2009. január 28., szerda

Halogének

Halogének (sóképző elemek)

A periódusos rendszer VII. főcsoportját alkotják. A fluor, a klór, a bróm és a jód nemfémek, az asztácium félfémes elem. A természetben kétatomos molekulákat képeznek, az atomok egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Olvadás- és forráspontjuk az atomtömeg növekedésével nő, mert nő a másodlagos kötőerők nagysága is. Az atomméret növekedésével változik a szín és a halmazállapot. Szúrós szagú, mérgező hatású anyagok. Apoláris oldószerekben jól oldódnak. Az elektronnegativitás (EN) a csoporton belül fentről lefelé csökken. Fémekkel szemben hevesen reagálnak.


FLUOR

a legnagyobb EN-ú, ún. tiszta elem (egy izotópja van).
Elemi állapotban nem fordul elő.
A nemesgázokkal is reakcióba lép.
Oxidációs száma -1.
Előfordulás: fluorit vagy folypát, ill. kriolit (ásványai)
Előállítás: ásványai elektrolízisével
Felhasználás: műanyagok előállítása


KLÓR
Nevét sárgászöld színéről kapta.
Szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz.
Vizes oldatának neve klóros víz. Vízzel sósavat és hipoklórossavat képez. A fejlődő oxigén oxidálószer, ezért színtelenítő és fertőtlenítő hatású.
1 Hidrogénnel 1 arányban klórdurranógázt képez.
Előfordulás: kősó (halit) és szilvin (ásványai)
Előállítás: sósav oxidációja során, kősó elektrolízisével
Felhasználás: sósav, PVC, hypogyártás, ivóvíz-fertőtlenítés


BRÓM
Vörösesbarna színű, fojtó szagú anyag.
Szobahőmérsékleten cseppfolyós. Vizes oldata a brómos víz. Gőzei mérgezőek.
Előfordulás: tengervízben, kősótelepek fedősó rétegében, egyes ásvány- és gyógyvizekben
Felhasználás gyógyászatban ill. fényképészeti eszközök előállításában van szerepe


JÓD
Kékesibolya színű, lemezes kristályokatwww.antiskola.eu alkotó, szilárd halmazállapotú elem, mely szublimál.
Vízben alig, alkoholban jól oldódik. Ez a jódtinktúra (sebek fertőtlenítése).
Keményítővel élénk kék színeződést mutat. Egyetlen természetes izotópja van, ezért ez is tiszta elem.
Előfordulás: ásvány- és gyógyvizekben, tengervízben, ivóvízben, emlősök pajzsmirigyében
Felhasználás: laboratóriumokban térfogatos elemzésnél, fertőtlenítésre és gyógyszerként

Alkének, diének, poliének

Alkének

olefinek; olyan telítetlen szénhidrogének, melyek molekuláiban egy darab kettős kötés található
-én végződést kapnak
homológ soruk az eténnel kezdődik
általános képletük: CnH2n
buténtől konstitúciós izoméria
elnevezés: a szénatomok számozását arról a láncvégről kezdjük, ahová a kettős kötés közelebb esik


Etén
levegőnél kisebb sűrűségű; csak apoláris oldószerekben oldódik
- telítetlensége miatt szobahőmérsékleten is reakcióképes
csomósík: olyan sík, amely egy atom vagy molekulapályát két térrészre oszt, s amelynek mentén az elektronok tartózkodási valószínűsége nulla
addíció: telítetlen molekula más molekulával való telítése
Markovnyikov-szabály: a hidrogén ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyen eredetileg több volt

polimerizáció: sok azonos molekula egymást telíti
monomer: kiindulási anyag
polimer: termék
etén: C2H4 www.antiskola.euH2C=CH2
propén: C3H6 H2C=CH–CH3
1butén: C4H8 H2C=CH–CH2–CH3
2butén: C4H8 H3C–CH=CH–CH3



Diének, poliének
azok a szénhidrogének, melyek molekuláiban két kettős kötés van a diének, amelyek molekuláiban több kettős kötés van a poliének
a kettős kötés helyzete lehet:
kumulált: C=C=C=C=C=C
konjugált: C=C-C=C-C=C
izolált: C=C-C-C-C=C

1,3 butadién
H2C=CH-CH=CH2
a számok a kettős kötések helyét jelölik
a molekulában minden atom egy síkban helyezkedik el
4π elektron delokalizált
szobahőmérsékleten gáz

A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása


A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
  • belső mag (szilárd Ni, Fe)
  • külső mag (folyékony)
  • földköpeny
  • földkéreg
A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).

  • Részei
  • sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb, hegységeknél vastagabb 45-80 km).
  • szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található (óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpen www.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő. A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km). A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.

Lemezek
  • csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
  • csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
  • kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.

Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket (sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.

Mozgások fajtái
  • távolodók: hátságok mentén (óceáni),
  • közeledők: mélytengeri árkoknál,
  • elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal.

2009. január 27., kedd

A Föld belső szerkezete, a földi szférák kialakulása

1, A föld belső szerkezetének megismerését segítő kutatások:

  • nehézségi erő, föld mágnesesség, rezgéshullámok
  • A nehézségi erőmagassága Föld különböző pontjain más, azonos földrajzi szélességein is különböző gravitációs automálija.
  • A Föld mágnesessége a mágneses É-i, D-i irányban eltér a földrajzi É-i D-i iránytól mágneses elhajlás
  • a rezgéshullámok a különböző sűrűségű, nyomású, halmazállapotú anyagokban más irányba és sebességgel haladnak.
2, Geoszférák jellemzői:
  • A Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjait geoszférának nevezzük.
  • A földkéreg: a kéreg legkülső szilárd része, 1%-a felül kisebb, alul nagyobb sűrűségű 5-8 km vastag.
  • földköpeny: a Föld tömegének 68%-a, kőzetlemezek magas hőmérsékletű, képlékeny áramlásai mozgatják.
  • a földmag: a Föld tömeg 31%-a,
  • A kéreg és a köpeny felső része együtt alkotja a kőzetburkot, bioszférát.
  • A kőzetburok a talajok (pedoszféra) a felszínmélyedéseit kitöltő hidroszféra, a bolygót körülvevő levegőburok (atmoszféra).
3,A Föld belseje felé nő a nyomás és a hőmérséklet 100 n 30C Geotermikus grodeius