2012. január 31., kedd

A nácizmus Németországban

1. Németország a háború után

  • 1919-33. weimari köztársaság időszaka (demokrácia)
  • gazdaságilag válság
  • gyakoriak a merényletek, puccsok pl. 1923. müncheni sörpuccs (Hitler)
  • Hitler börtönbe kerül (Mein Kampf)
  • Dawes-terv segít az ország helyzetén
  • 1929. (fekete csütörtök) világválság nehezíti a helyzetet /csökkentik a termelést, munkanélküliség/
  • Hitler kihasználja a válsághangulatot, az emberek a szélsőséges mozgalmak felé fordulnak

2. Hitler és az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt)

  • minden társadalmi réteg számára ígért
  • Nagy Német Birodalomban gondolkodott
  • a Versailles-i béke megszüntetését akarta
  • eszköze: demagóg (népbutító) propaganda
  • tudatosan félrevezette az embereket
  • az előítéletek szítása

1928. NSDAP több tízezer szavazatot kapa párt (1932. 14 millió szavazat)


3. 1933. január 30. Hitler hatalomra jutása

  • Hindenburg nevezi ki (köztársasági elnök) kancellárnak
  • felszámolja a több párt rendszert
  • diktatúrát épít ki
  • párton belüli ellenzékével is leszámol az SA vezetőivel E.Röhm "hosszú kések éjszakája"
  • Hindenburg halála után: kancellár. államfő, Führer

4. A diktatúra pillérei

  • propaganda (népszerűsítés)

→ sajtó, plakát, rádió,újságok, népszerűsítő filmek, Hitler képek, szimbólumok, jelképek,

→ nyilvános könyvégetéseket tartottak (demokrácia ellenesség pl. Thomas Mann)

  • Erőszak:

→ gestapo (titkos államrendőrség)

→ SS (védőosztag-fekete ingesek)

→ koncentrációs táborok

→ pogrom 1938 „kristály éjszaka” zsidó üzletek elleni merénylet

  • gazdasági sikerek:

→ bővül az ipari termelés

→ megszűnik a munkanélküliség

→ infrastruktúra fejlesztése

→ fejlődik az autógyártás

→ vegyipar

→ repülőgép gyártás

  • Külpolitikai sikerek

1933. Németország kilép a Népszövetségből

1935. Saar-vidék birtokbavétele, általános hadkötelezettséget rendel el

1936. semleges Rajna-vidéket foglalja el


5. Ideológia

  • demokrácia és kommunizmus ellenesség
  • antiszemitizmus: zsidóellenesség 1935. nünbergi törvények
  • fajelmélet: a történelmet a fajok harcának fogja fel, különbséget tesz az emberi fajok között, kultúrateremtők (germánok), kultúrahordozók (magyar, szláv), kultúrarombolók (zsidó, néger, cigány, homokos, fogyatékos)
  • élettérelmélet: a Nagy Német Birodalom megteremtése, Kelet felé való terjeszkedés jogosan
  • Vezér (Führer) elv: mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik felé

A gyarmati világ megrendülése

  • Anglia és Fr.o. kiterjesztették gyarmatbirodalmukat a volt német gyarmatokra és az Oszmán Birodalom arab területeire (elméletileg ezeket az országokat a Népszövetség „felügyeli”)
  • Közel-Kelet: az angolok lázítják az arabokat függetlenséget ígérve (arab nacionalizmus)
  • engedélyezték az angolok a zsidóság betelepülését Palesztinába (cionista mozgalom „zsidó otthon”) → ARAB ↔ ZSIDÓ konfliktus → terror
  • török reformok
  • Perzsia angolok, szovjetek a hadseregre támaszkodva függetlenséget, majd reformokat (állam és az iszlám szétválasztása, európai viselet) → monarchikus katonai diktatúra
  • Egyiptom (angol) részleges függetlenséget adtak, a Szuezi-csatornát katonai ellenőrzésük alá vonták
  • az angolok teret adnak gyarmataik gazdasági megerősödésének
  • India: függetlenségi mozgalom -Gandhi → erőszakmentes mozgalma, fellép a kasztrendszer ellen
  • 1931. westminsteri statútum – Brit Nemzetközösség → India nem kapta meg a függetlenséget (ezzel szemben Kanada, Dél-Afrika, Ausztrália, Új-Zéland)
  • nyitott kapuk elve (angol) Kína miatt
  • Japán megszerezte a németek kínai területeit, terjeszkednek Kínában
  • Japán felsőbbrendűség és Nyugat-ellenesség → csendes-óceáni világbirodalom
  • 1921. Kínai Kommunista Párt ők is földet ígérnek a parasztoknak

A nagy gazdasági világválság (1929-1933)

Előzménye: 1924. Dawes-terv, az USA támogatja Európa gazdaságát → Európa gazdaságilag függ az USA-tól

  • 1924. okt. 24. Fekete csütörtök
  • összeomlik a New York-i tőzsde
  • az emberek meg akarnak szabadulni az értéktelen részvényektől
  • az árak zuhanni kezdenek

Válság oka: túltermelés

  • az USA túlzott befektetései
  • a piacok beszűkülése miatt

A válság kibontakozása: az iparban kezdődik, az üzemek bezárnak vagy csökkentik a termelést → munkanélküliség → nincs vásárlóerő → eladhatatlanok az élelmiszerek és a mezőgazdasági termékek is → a mezőgazdaság válsága → bankok csődje → pénzügyi válságit idéz elő → politikai válság, kormányok bukása

A válság terjedése: világválsággá fejlődik, gyorsan terjed Európára

  • az USA visszavonja a külföldi hiteleit
  • sok európai bank csődbe megy
  • az országok magas behozatali vámmal védik kereskedelmüket
  • visszaesik a világkereskedelem

A válságra adott válaszok:

Anglia, Fr.o.

  • visszafogják a termelést
  • kényszer takarékossági intézkedések
  • gyarmataikra támaszkodnak

Németország: előretörnek a szélsőséges pártok → Hitler hatalomra jut

USA: 1932. elnök Roosevelt megoldást talált a válságproblémára NEW DEAL programjának neve

  • az állam beavatkozik a gazdasági életbe
  • célja: nőjön a vásárlóerő, hiszen akkor nőhet a termelés

KEYNES elméletére épít (angol közgazdász)

  • közmunka programot indít (hidak, gátak, folyamszabályozás, repterek, autópályák) ezzel csökkenti a munkanélküliséget
  • kibővítik a munkások jogait (bérminimum, TB, segélyek)


2012. január 30., hétfő

Babits: Húsvét előtt

Egyik háború ellenes verse, a Zeneakadémián rendezett egyik Nyugat-esten hangzik el.

A költő úgy érzi, hogy szólnia kell a háborús pusztítások ellen. A vers az expresszionizmus jegyeit mutatja , a szabad versforma, a soráthajlások, a mozgalmasság, az igék, az erőteljes tartalom mind erre utalnak.


Cím: utal a versírás időpontjára, a húsvét a feltámadás, a megváltás lehetőségét jelenti


Szerkezete: 1-8 vsz és utolsó 4 vsz.

A vers érzelmi tetőpontja amikor kimondja, hogy elég volt.

Ha kiszakad ajkam akkor is...” verssor ismétlésre épül, ez adja meg a versegység ritmusát. A háborút a malom metaforával írja le, erőteljes képekkel jeleníti meg a háború borzalmát, amely nemzeteket, embereket tarol le és töri szét a hitet. Szörnyű, hogy márciusban nem a tavaszról, az újjászületésről kell énekelni.

A versegység hangulata zaklatott, változó modalitású mondatok találhatók benne, a feszültség egyre fokozódik, hogy aztán elérjen majd az elég kimondásához.

Az igazság kimondását kötőszók nélküli felsorolás előzi meg.

Második egység, rövid sorokból áll, nyugodtabb, falusi népek köszöntőjére emlékeztet minket. A békéről szól, felejtésen, megbocsátáson alapuló békét hirdet, E/1-ből átvált T/1-be.

Sztálini Szovjetunió

1. Orosz.o. A háború után

politika

  • Lenin és a bolsevikok proletárdiktatúrája
  • az antant intervenciója (külső beavatkozás)
  • 1922. megalakul a Szovjetunió

gazdaság

  • válság, éhínség, jegyrendszer → hadikommunizmus rendszere:

→ kikapcsolja a piacot, az állam szervezi meg a gazdaságit, nincs kereskedelem

→ beszolgáltatási rendszer

→ üzemek államosítása

→ → munkáslázadások, katonák és parasztok lázadása mutatta, hogy probléma van


2. Az új gazdaságpolitika, NEP

  • fellendítette a gazdaságot, kereskedelmet, pénzforgalmat pl. : a kisüzemeket visszaadták a tulajdonosoknak, megszűnt a kötelező beszolgáltatás, a jegyrendszer


3. Sztálin (acélos)

Grúz születésű, korán kapcsolatba kerül a marxizmussal ill. a bolsevizmussal, csatlakozik Leninhez, de az 1917-es forradalomban nincsen nagy szerepe. A forradalom után tagja a szovjet párt és az állami vezetésnek, néhány évig nemzetiségi biztos.

1922-től az SZKP főtitkára, az igazi térnyerése 1924. Lenin halála után kezdődik.

A párt élére triumvirátus kerül: ZINOVJEV, KAMENYEV, Sztálin

jelszava: szocializmus és kommunizmus egy országban

-az állami tulajdonra és az állam közvetlen gazdasági szerepvállalására épít általában



4. Sztálini gazdaság

- szövetkezesítés (termelő vagy állami gazdaságokba kell beadni a földet)

- kulákság felszámolása (eredetileg gazdag parasztot jelentett)

- az iparosítás erőszakos fejlesztése (bányászat, nehézipar, energiaágazat)

→ növelték a katonai erőt

→ ideológiailag biztosították a munkásosztály hatalmát

→ az élelmiszeripart és a könnyűipart nem fejlesztették

→ tervgazdálkodás: 5 évre (mennyiségi termelés, nem minőségi → sok selejt)



5. Sztálinizmus

- totális diktatúra, nem csak a politikában, hanem a társadalomban és a kultúrában is

1929.-től megjelenik a személyi kultusz (Sztálin 50 éves) /személyének elvtelen dicsőítése és minden eredmény Sztálinnak való tulajdonítása/

-terror és a félelem időszaka

- a '30-as években gyarapodnak a GULAG -ok (munkatáborok, átnevelők) a kulákokat vitték ide

- kb. 20 millió ember esett áldozatul a rendszernek

-1934-től kezdődnek a koncepciós perek (koholt vádakkal) / lefejezteti a tisztikart, a titkosszolgálatban tisztogat, hírhedt főügyész: VISINSZKIJ, belügyi népbiztos: BERIJA/

1936. Új alkotmány a Szovjetuniónak , felépült a szocializmus


Külpolitika

1922. rapallói szerződés: helyreállítják a diplomáciai kapcsolatot Németországgal

1933.USA diplomáciai kapcsolat

1934. Szovjetunió belép a Népszövetségbe

1935. Fr.o-gal kötnek szerződést: katonai segítségnyújtás és meg nem támadási egyezmény

1939. aug. 23. meg nem támadási szerződés Németországgal


Babits Mihály élete "poeta doctus" /tudós költő/


  • Szekszárd: Babits szülővárosa, 1883. nov. 26-án született
  • Budapest, Pécs: elemi iskoláinak színhelye volt, Bp-en: bölcsészkar magyar-latin szak, Pécs: gimnázium
  • Baja, Szeged, Fogaras, Újpest, Budapest: Tanári pályájának állomásai, a legtermékenyebb éve /költőileg/ a fogarasi 3 év volt, utált Fogarason lenni, Újpesten a Könyves Kálmán gimnáziumban tanított
  • Háború, forradalom: szívműködési rendellenessége miatt felmentik a katonai szolgálat alól
  • Tanner Ilona: Babits felesége, írói álnévként Kazinczy feleségének nevét, a Török Sophie-t választotta
  • Baumgarten Ferenc: Egy magyar származású, de Németországban élő esztéta, aki végrendeletében egy alapítványt hozott létre. A Baumgarten-díj kurátora /döntnöke Babits Mihály lett.
  • Nyugat: A Nyugat c. folyóiratnak egészen haláláig a szerkesztője volt.
  • Kurátorsága és a szerkesztői állás hozzájárult ahhoz, hogy Babits a kor irodalmi vezéregyéniségévé váljon.
  • San Remo-díj: 1940-ben vehette át az olasz állam kitüntetését Dante- fordításáért
  • 1941. augusztus 4.: Babits halálának időpontja. Gégerákban halt meg Budapesten.


verseskötetei:

  • Levelek Iris koszorújából (1909)
  • Herceg,hátha megjön a tél is ! (1911)
  • Recitatív (1916)
  • A nyugtalanság völgye (1920)
  • Sziget és tenger (1925)
  • Az istenek halnak, az ember él (1929)
  • Versenyt az esztendőkkel (1933)

Prózai művei:

  • A gólyakalifa (1913)
  • Timár Virgil fia (1922)-> lélektani regény
  • Kártyavár (1923) családregény
  • Halálfiai (1927) családregény
  • Elza pilóta, vagy a tökéletes társadalom (1933) utópia
  • Hatholdas rózsakert (1933) -> novelláskötet


Mely kötetek jellemzik s tanulmányíró Babitsot?

  • Petőfi és Arany (1910)
  • Az ifjú Vörösmarty (1911)
  • A férfi Vörösmarty (1911)
  • Tanulmány Adyról (1920)
  • Az európai irodalom története (1936)
  • Jónás könyve (1940)

Műfordításai:

  • lefordította Shakespeare egy kései darabját: A vihar-t (1916)
  • Pávatollak /műfordítás-kötetének címe/ (1920)
  • lefordította Szophoklésztól az Oidipus király-t (1942)
  • Az Isteni Színjáték lefordítása volt fordítói munkásságának a megkoronázása. A teljes Színjátékot sem Babits előtt sem utána nem fordította le senki magyarra.
http://enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Babits.htm

2012. január 27., péntek

Fasizmus és a tekintélyuralmi rendszerek kialakulása

1. Olaszország

  • Fr.o Szerb-Horvát- Szlovén Királyság megerősíti
  • az olasz gazdaság kimerült
  • nyomor
  • Délen földfoglalás
  • Északon gyárfoglalások
  • egymást követő kormányok nem tudtak úrrá lenni a helyzeten
  • Fiumét az olasz nacionalisták önkényesen elfoglalták 1923, Korfut, 1927. Albániát, 1935-37. Etiópiát

2. A fasiszták hatalomra kerülése

1921. kommunista párt ↔ Nemzeti Fasiszta párt szélsőjobb (szocialista) Mussolini /kisemberek felkarolása, nemzeti felemelkedés, felfegyverzett félkatonai csoport a feketeingesek/

- Rómába menetelés → „fasiszta forradalom” → 1922. okt. Mussolinit a király miniszterelnöknek nevez ki


3. Fasizmus

a) eredetileg Mussolini mozgalmát jelentette a '20-as években, szélsőjobboldali diktatórikus mozgalom ill. hatalmi rendszer


b) ideológia

  • vezérelv (ducse)
  • szembenállás a polgári demokráciával
  • kommunizmus ellenesség

NACIONALIZMUS: a nemzeti közösséget faji közösségként határozza meg, ebből kizár más népeket

SOVINIZMUS: szélsőséges nacionalizmus, amely a nemzeti felsőbbrendűséget hirdeti és más népek ellen gyűlöletet szít

szociális demagógia (népbutítás)

ETATIZMUS: mindenek előtt az állam, az állam teljhatalma


c)

  • a hatalom gyakorlás sajátos módját
  • jogállam felszámolása
  • a fasiszta párt és az állam összefonódását


4. Fasiszta állam

Mussolini

  • felszámolta az alkotmányosságot
  • a parlamentet
  • a pártokat
  • a szabad sajtót
  • államosítások
  • állami ellenőrzés alá vonták a szakszervezeteket → KORPORÁCIÓS RENDSZER
  • erőszakos rendfenntartás

  • fejlesztette a gazdaságot
  • kiterjesztette széles néprétegre az állami gondoskodást
  • utak, csatornák, lakások, épületek, mocsárcsapolás
  • munkanélküliség legyőzése, közmunkák
  • megtöri a maffiát

TOTÁLIS DIKTATÚRA: az élet minden területén és a gazdaságban megjelenő diktatúra

PÁRTÁLLAMI RENDSZER: az állam és a párt összefonódik.


1929. Lateráni egyezmény

  • konkordátumot kötött a pápasággal
  • elismeri a Vatikán függetlenségét
  • államvallássá nyilvánítja a katolikus vallást



Babits Mihály: Levelek Iris koszorújából

L'art pour l'art költőként kezdi, igazi formaműésznek számít, tökéletes mesterségbeli tudásra törekszik, nagy gonddal dolgozza ki rímtechnikáját, figyel a versformára, a verslábakra.
Kedveli a szigorú versformákat pl. A lírikus epilógia (szonett).
Témaválasztása is a művészetek világából történik, nem saját érzéseinek elmondása a fő célja, hanem az olvasóban akar érzelmeket kelteni, a művészien megformált gondolatok segítségével.
Távol tartja magát társadalmi- politikai témáktól, első pályaszakaszát témák, hangulatok, hangnemek, versformák gazdagsága jellemzi.
Első verseskötete Levelek Iris koszorújából, ami a kötet formai sokszínűségére utal. A kötet egyik ars poeticája az In Horatium c. ódája, amelyen erőteljesen érződik az antik műveltség hatása (filozófiai ismerete, antik szavak, műveltség, versforma).
A költő saját igazságához jut el a versben, a tömeggel szemben állva.
A versnek újra és újra meg kell újulnia, de a hagyományoktól sem szabad elszakadnia. A változást dicsőíti a versben, a megelégedéssel, az aranyközépúttal szemben a soha meg nem elégedést.

A Messze... messze... c. költeménye impresszionista stílusban íródott, képeslapszerű jellemzéseket olvashatunk az országokról.

A lírikus epilógia c. elégia filozófiai tartalmú,a szubjektív idealizmus hatása érződik rajta. E szerint a világ megismerhetetlen, mi látjuk olyannak amilyen. A műben a tehetetlenség panasza szólal meg, hiszen a költő a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáig jut el. Ki akar törni személyisége börtönéből, de vak dióként mégis bezárva kell élnie.

Kosztolányi: Édes Anna

Műfaj: lélektani kisregény, a történelem, a politika a háttérben van jelen

Keletkezés: A regény alapötletét a felesége adta, egy tökéletes cseléd megöli a gazdáit.

1926-ban kezdte közölni a Nyugatban folytatásokban.

Idő: 1919. július Kun Béla elrepül a Szovjetunióba

Helyszín: Budapest- Vizyék háza

Téma: Anna útja a gyilkosságig, cselédtéma

Szerkezete

Bevezetés: megismerjük az időt, a hátteret, a szereplők többségét, kivétel Annát

Bonyodalom: Vizyné új cselédet akar

Kibontakozás: Anna megérkezése és munkája Vizyéknél

Megoldás: Anna elítélése

Anna késleltetett megjelenésének dramaturgiai funkciója van, hiszen egyre kíváncsibbak vagyunk a tökéletes cselédre.


Szereplők

érték:

Moviszter doktor: bölcs, igazságok kimondója, a humánum, az értékek védelmezője, ő az aki felismeri, hogy Annával gépként bántak


érdekemberek

Vizyné: életének a lényege a legjobb cselédet megtalálni

Vizy: politika, karrier

Ficsor: köpönyegforgató, haszonleső

Jancsi: kihasználja Annát a testi élvezetekért,, szórakozás mindenek felett


Druma és Tatár szerepük a műben, hogy különböző állásfoglalásokat tesznek, a cselédkérdésről, a politikáról.


Anna: „eszményi cseléd” -Vizyné szemében

  • jól dolgozik, nem lop, keveset eszik, nincs ismerőse, nem megye el sehova

  • félárva, fiatal, vézna parasztlány

  • nem akar eljönni a régi munkahelyéről

  • már az első alkalommal ösztönösen taszítja a hely (kámfor)

  • eltiltják a többi cselédtől

  • tesztelik, hogy lop-e

  • beleszól a magánéletébe, a kéményseprős, érzelmileg zsarolja Vizyné

  • személyes sértésnek veszi, ha beteg mer lenni Anna

  • érzelmileg kihasználja Jancsi, játékszerként tekint rá, lelketlenül elhajtatja magzatát

  • nem emberként, hanem gépként bántak vele

Az elfojtott érzelmek, az elszenvedett megaláztatások, végül kitörnek és gyilkosságba torkollanak. A lelki sérelmek kihatnak a testére is, megbetegszik, hullik a haja, arca megcsúnyul.


A műben 3 legendával is találkozunk, az elején Kun Béla, a közepén Anna a mintacseléd és a végén Kosztolányiról olvashatunk.

Azt boncolgatja ezzel, hogy a dolgok megítélése viszonylagos, nézőpont kérdése a körülöttünk lévő helyzet értékelése.

2012. január 26., csütörtök

A két Világháború között Európa a '20-as években

1. A háború után

  • A győztes országok gazdaságilag kimerültek, eladósodtak, válságban vannak.
  • Anglia és Fr.o. Az USA adósa
  • Német.o. Pénzhiányában nem tudja kifizetni a hadisarcot
  • az USA a Dawes-tervvel 1924–ben próbálja Európa gazdaságát helyreállítani, viszont így függésbe kerül az amerikai gazdaságtól


Anglia

  • gazdasági válság
  • az USA adósa
  • a megszerzett gyarmatok lehetőséget adnak viszálykodásra Fr.o.-gal
  • az írek elszakadási törekvése 1921. Ír szabad állam
  • Anglia szeretné kibékíteni Fr.o és Német. o.


Franciaország

  • gazdasági válság
  • USA adósa
  • ellenfélnek látja a németeket, 1923. Ruhr- vidéki „kaland” megszállják


Németország

  • háborús vereség
  • 1919-33. Weimari köztársaság polgári demokratikus állam
  • 1924. Dawes-terv elindítja a gazdaság fejlődését


OMM

  • szétesett több önálló államra


USA

  • a háború után világpolitikai aktivitása csökken, izolacinizmus (elszigeteltség) politika
  • 1921-22. a Washingtoni- konferencia
  • rendezik a Távol-Keleti helyzetet
  • Kína szabad állam
  • szabályozzák a tengeri fegyverkezést
  • viszont a '20-as években kölcsönt ad Európának
  • 1929. Young -terv német jóvátételi kérdés lezárása


2. Nemzetközi politikai kapcsolatok

1925. Locarnói konferencia

  • kijelölik és rögzytik Német.o. Ny-i határait
  • megtiltják a háborút Német.o., Fr.o. És Belgium között

1926. Népszövetségbe felveszik Németországot

  • nagy szerepe van → G. Stresemann külügyminiszter

1928. Kellagg- Briand paktum (amerika-francia)

  • 62 ország írta alá a béke paktumot, lemondanak a háborúról, viszont minden államnak joga van megvédenie magát ha megtámadják


2012. január 22., vasárnap

Kosztolányi:Szeptemberi áhitat

A költő utolsó költeménye, hattyú dal, amikor megírta ezt a verset túl volt már pár műtéten, újra reménykedni kezdett, kései szerelem is megérinti lelkét.

Nem istenhez fordul, hanem a szeptemberi Naphoz (télre való készülődés). A költő úgy érzi, hogy joga van még ahhoz, hogy éljen, nincsen nagy vágya, csupán még egy kis ideig élni, Gyermeki rácsodálkozással szinte újra felfedezi a körülötte lévő világot, apró részletességgel az élet szépségét érzékelteti elsősorban. A halál szemszögéből nézve még a csúnya, a fájdalom is széppé változik. A vers vége zaklatottabbá válik a kérdések is ezt mutatják, hogy aztán az utolsó szakaszban határozottan lázadjon az elmúlás és a rohanó idő ellen. Kosztolányi élete végén megtalálta azt a kincset amit keresett, az élet értelme maga a létezés, a mindennapi csodák.

Kárpát-medence a római korban – Pannónia története

Az első városok is a két útvonal mentén épültek: például Emona (ma: Ljubljana), Savaria (ma: Szom­bathely), Scarbantia(ma: Sopron) a Borostyánút mentén. Ké­sőbb a limes kiépülésével katonai táborok, és mellettük városok alakultak ki, a Duna vonalán, pl. Vindobona (ma: Wien), Aquin­cum (ma: Obuda). Aquincum esetében a romok megtekintésekor láthatjuk a katonai és a tőle jól elkülönülő polgárvárost. A védelmi vonalat Marcus Aurelius idején érték az első na­gyobb támadások. A betörő germán törzsekkel hosszú és véres harcokat vívtak a rómaiak szerte a Kárpát-medencében. A győzelem, majd a béke fellendülést hozott, mert növelték az itt állomásozó légiók számát, megerősítették a Limest, s a Duna bal partján is erődöket emeltek. Ilyen erőd romjait láthatjuk ma az Erzsébet híd pesti hídfőjénél. A határ menti germánokat és az Alföld szarmatáit szövetségi rendszerbe illesztve igyekeztek féken tartani. Előrehaladt a városiasodás, kicsiben és egyszerűbb kivitelben Róma épületeit másolva épültek a paloták, amfiteátrumok (Óbuda), mint szerte a birodalomban. A tartomány vezető rétege romanizálódott, s nőtt a betelepülők száma, de a népesség zöme megőrizte eredeti szokásait. A jelentős katonai erő állomásozása növelte a provincia katonai és politikai jelentőségét, s a birodalom belső zavarainak növekedésével az itteni légiók is beleszóltak a küzdelmekbe. Így lett Pannónia helytartójából, Septimius Sevyrusból római császár. A katonákkal a keleti vallások is behatoltak vidékünkre, Ízisz- (Szombathely) és Mithras-szentélyek épültek, s terjedőben volt a kereszténység (Pécs).

A KERESZTÉNYSÉG SZÜLETÉSE

http://www.tortenelems.eoldal.hu/cikkek/az-okori-roma/a-keresztenyseg-szuletese.html

I. A kereszténység gyökerei

- A kereszténység a birodalom egyik keleti, Júdea nevű provinciájában született.

- A keresztényég gyökerei az itt élő zsidó nép egyistenhívő vallásában találhatók meg.

- A súlyos adók és kegyetlenkedések miatt elégedetlen lakosság a Messiás (Megváltó) eljövetelére várt.

II. Jézus Krisztus élete, tanításai és halála

(1) Jézus élete

- Az augustusi népszámlálás miatt Betlehem városába vándorló Mária és József gyermekeként született, egy istállóban.

- Pásztorok és napkeleti bölcsek hódoltak a kisded előtt, kinek születését csillag jelezte.

- Heródes, a zsidók királya féltette trónját, és megöletett minden két évnél fiatalabb gyermeket.

- József és családja Egyiptomba menekült és csak Heródes halála után tértek vissza Júdeába.

- Jézus gyermek- és fiatalkorának további éveit Názáret városában töltötte.

(2) Jézus tanításai

- 30 éves korában kezdett tanítani.

- Legfontosabb tanítása az egyetemes szeretetről (Isten és az emberek szeretete) szólt.

- A tevékeny szeretetet (adakozás, segítségnyújtás), a megbocsátást, az emberek egyenlőségét és a szegénységet hirdette.

- A törvények formális betartása helyett a belső tisztaság elérésére buzdította tanítványait.

- Az elérendő cél a Menny, Isten országa.

- Bár szintén egyistenhitet hirdetett, Jézus tanításai eltértek a zsidó vallás törvényeitől.

(3) Jézus halála

- Jézus híveinek száma egyre nőtt.

- A zsidó főpapok veszélyesnek tartották az új tanokat.

- A Jeruzsálembe érkező Jézust elfogatták, majd a római helytartó (Pilátus) halálra ítélte.

- Hosszú, szenvedésekkel teli úton (passió) jutott el Jézus a Golgotára, ahol keresztre feszítették.

- A halála utáni harmadik napon sziklasírjából eltűnt a holtteste (feltámadt), s a későbbiekben többször megjelent követői előtt.

III. Mi hát az igazság?

- Jézus életéről a keresztény vallás szent könyve, a Biblia Újszövetség részének evangéliumai szólnak.

- Más, történeti jellegű munkák (Flavius, Tacitus, Suetonius, Plinius) is megerősítik, hogy Jézus Krisztus létező személyiség volt.

- A tudomány mai állása is elfogadja ezt, ám Jézus születésének időpontja máig bizonytalan (valószínűleg Kr. e. 8 és 4 között születhetett).

- Csodás tettei, isteni származása (Isten fia) és feltámadása a keresztény hit alapelemei, s a teológia tárgykörébe tartozik.

http://erettsegizz.com/tortenelem/a-keresztenyseg-kialakulasa-es-terjedese/


A kereszténység kialakulása és terjedése

Jézus Krisztus: i. e. 8-4 körül született Betlehemben, Augustus császár idején. 30 évesen kezdi nyilvános működését Galileában. Hirdeti a felebaráti szeretetet, a szegények, elesettek segítését, szegénységet, Isten országáért vállalt megpróbáltatásokat. Hároméves működés után keresztrefeszítik -> világ megváltása.

Pünkösd: az apostolok feladata a hit terjesztése.

Krisztus halála utáni 300 év: keresztényüldözések tíz nagy hullámban. (Első: Néró császár, Róma felgyújtása, 67; utolsó: Diocletianus császár, 303-304). Az üldözések okai: nem végeztek császárkultuszt, nem imádták a pogány isteneket, szegénységet hirdették, rabszolgaellenesség.

Szent Pál: római polgár, zsidó rabbi. Keresztényüldöző eredetileg, a damaszkuszi úton megtér. Hirdeti, hogy beteljesült az írás. Első zsinat: 50, Jeruzsálem: a pogányoknak nem kell körülmetélkedniük. (14 apostoli levelet írt.) 67: Péterrel együtt kivégzik. (Pált lefejezik, Pétert fejjel lefelé keresztre feszítik.)

Korai keresztény központok: Róma, Jeruzsálem, Antiochia, Korintus, Efezus.

Hitvallás megszövegezése, hierarchia kiépítése, Szentírás kanonizálása.

Nagy Konstantin: 312-ben harcra készül Maxentius ellen. Előtte álom: „Tonto Nika=E jelben győzni fogsz” à kereszt kerül a pajzsokra.

313: Milánói ediktum – szabad vallásgyakorlat a keresztényeknek (a római vallással egyenrangú lett)

325: ő hívja össze a Niceai Zsinatot. Ő elnököl ezen. (Caesaropapizmus: a császár beleszól az egyház életébe.)

380: Nagy Theodosius császár államvallássá teszi a kereszténységet

1054: keleti egyházszakadás.

Teológiai okok:

  • -római pápa fennhatóságát nem fogadják el
  • Filioque kiegészítést nem fogadják el (A Sztlélek az Atyától és a Fiútól származik)
  • kovászos kenyér keleten, kovásztalan nyugaton

Személyes okok:

  • XI. Leó pápa és Kerullairosz pátriárka személyes ellentéte.

Politikai okok:

  • A Frank Birodalom bukása után nincs, aki megvédje a pápai államot.
  • Ellentét a bizánci császár és a német-római császár közt.

A pápa és a pátriárka kölcsönösen kiközösítik egymást, melyet csak a II. Vatikáni zsinat után, 1965-ben vontak vissza. A nézetkülönbségeket nem tisztázták. A közeledés csak a 20. sz-ban indult, de nehéz az ortodox pátriárkák egységességének hiánya miatt.


Forrás: történelem érettségi tételek | Érettségi

Római hétköznapok, ünnepek

Római hétköznapok, ünnepek

A római ház kifelé zárt épület volt. A bejáraton át egy központi, középen nyitott udvarba, az átriumba lehetett jutni. A szabad rész alatt kis medence helyezkedett el, mely felfogta az esővizet, s nyáron hűsítette az átriumot. Az átriumban folyt a család élete, itt volt a házi istenek oltára, s ezen a területen étkeztek, fogadták a vendégeket. Innen nyílt a többi szoba.

Kedvteléseik

Az élet a csodálatos épületekkel övezett köztereken, a cirkuszban, amfiteátrumokban folyt. A szabad polgárok jelentős része sok szabadidővel rendelkezett, s ennek eltöltése jelentősen hatott közérzetére, de még politikai kezelhetőségére is.

Kedvelt időtöltés volt a lakomák rendezése. Minden társadalmi réteg körében népszerűek voltak a fürdők. A tehetősebbek otthonaikban, a szegényebbek a közfürdőkben adták át magukat a fürdőélet örömeinek. A római városképhez hozzátartoztak a fürdőépületek, a vízvezetékekkel együtt. A tömeg számára a legnépszerűbbek az ünnepi játékok, versenyek voltak. Ezek kezdetben vallási tartalommal bírtak, ami később elhalványult. Voltak színházi előadások, cirkuszi játékok.

A rómaiak számára a szórakozás tetőfokát a gladiátori játékok jelentették. Mint tudjuk, ez a szokás az etruszk halotti játékból fejlődött ki. Külön épületeket emeltek e véres rendezvények számára, két egymásnak fordított római színházból létrehozva a körszínházat, az amphitheátrumot. Ilyen a ma is álló Colosseum Rómában, mely közel 50 000 ember befogadására volt alkalmas. Többféle véres és kegyetlen látványossággal szórakoztatták itt a népet. Kedveltek voltak az állatviadalok, a tengeri csaták, de kiemelkedtek a kardvívók, a gladiátorok egymás elleni vagy vadállatokkal vívott küzdelmei.

A rómaiak vallási élete

A rómaiak ősi hitvilágára jellemző volt a totemizmus. Innen származik Róma jelképe, a farkas. Ebben az időben életük minden mozzanatát szellemek irányították. Fontos volt az ősök tisztelete.

Az etruszk korban jelentek meg a személyes, ember alakú istenek. Az eredeti latin alakok (Janus = kezdet és vég; Mars = háború) mellé az etruszkoktól átvettek újakat (Vénusz = szerelem), de jelentősebb volt az etruszkok hatása a szertartásokra, s tőlük vették át a jóslás tudományát. Jósoltak a madarak röptéből, a szent csirkék étvágyából, állatok beleiből, májából, a mennydörgésből.

A közösséghez, az államhoz való tartozást azzal fejezték ki, hogy részt vettek a szertartásokon. Éppen ezért a szertartások nagyobb részét a magistratusok végezték.


http://erettsegi.hir.ma/tortenelem/romai-hetkoznapok-unnepek/146