Mondattan

Mondat: a beszéd legkisebb egysége, olyan minimális közlemény, amely a közlésfolyamatot egy közlésmozzanattal (pl.: felhívás, közlés, tájékoztatás, kifejezés) építi tovább.

Formai szempontból a lezártság jellemzi és a hanglejtés egysége.

Mivel minden mondat csak szövegben illetve beszédhelyzetben tölti be a funkcióját, a szöveg láncszemnyi egységének is nevezzük.

Beszédünkben a mondatokat először a nyelvi jelekből a nyelvtani szabályokkal megszerkesztjük, majd a szövegbe beszerkesztjük.

Csoportosítása

1. szerkezet szerint

2. modalitás szerint (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó)

3. logikai minőség szerint

   
   

   1. Szerkezet szerint

   Tagolt mondatok: teljes

   hiányos: pl.: Jó estét! Vacsora a hűtőben!

   Preditatív szerkezet, nincs Alany Állítmány, csak nyelvtani formájukban hiányosak, értelmük, jelentésüket a szöveg teszi teljessé.

   Tagolatlan (szervetlen): Ne!. Ó, jé, ejnye, fúj. Hé, tisztelt hallgatóink

A mondat modalitása

Modalitás

A mondat modalitása a beszélőnek a mondanivalójához való viszonyát jelenti. 5 -féle mondatot különböztetünk meg.

Kijelentő mondat:

• semleges, célja a közlés, jele : .

• az állítmánya kijelentő módban áll

  
  

  
  

Kérdő:

• információ szerzés, jele: ?

• eldöntendő: Igen/Nem a válasz

• kiegészítendő: kérdő névmás

Miért nem szóltál nekem? Kijelentő mód

Küldjek orvosért? Felszólító

Megkérdezhetném öntől az utat? feltételes

Felkiáltó:

• érzelmet, állapotot, indulatot fejez ki (Ó eltörtem a lábam.)

• jele: !

• Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő jellemzi

• indulatszavakat használ

• kijelentő módú az állítmány

  
  

  
  

  Felszólító:

  • felhívó jellege van, a beszélő akaratát fejezi ki, másokra hatni, cselekedtetni akarja a másikat

  • indulatszó, módosítószó

    
    

    
    

    Óhajtó mondat:

    • jele:!

    • Vágyakat, kívánságokat közöl

    • közvetlen cselekvésre nem buzdít

    • állítmánya feltételes módú

      
      

      A MONDATOK LOGIKAI MINŐSÉGE

      állító: Szeretem a tavaszt. Van e még időnk? Döntsd el végre! Nem vele találkoztam tegnap.

      Tagadó: Nem találkoztam vele tegnap. Nem szeretem a havat. Ne habozz annyit!

      
      

Alany és Állítmány

Állítmány fajtái

-igei állítmány:

• utal a cselekvés idejére, módjára, az alany személyére és számára

• utal a cselekvés irányultságára, határozottságára

-névszói:

• főnév

• melléknév

• számnév

• igenév

-névszói-igei állítmány:

• névszó+létige (marad, múlik)

Az alany alapesetben álló főnév/ névmás/ melléknév/ számnév/ melléknévi igenév

• sose lehet viszonyragja

• kérdése: kit, mit, ki, mi, + az állítmány

  Alany fajtái:

  • általános névmás

  • határozott/ határozatlan alany

  • rejtett alany

  • főnévi-igenév

  • mutató névmás

  • kérdő névmás

  Az alany elmaradásának eredetei:

  Terítve van. Tapadásos alany

  Villámlik.

  Havazik.

  Hajnalodik. Alanytalan mondatok (időjárásra vonatkozik általában)

  Alany és az állítmány egyeztetése

  1. Alany-Állítmány alaki egyeztetése

  Az Állítmány az Alany számához és személyéhez igazodik.

  Én ismerem a titkát. E/1 számban és személyben egyezik, mert Egyes szám első személy az Én, az ismerem pedig rá vonatkozik

  Hűvösek az esték. Többesszám mind a kettő, tehát többesszámában egyezik meg. A „k” a többesszám jele is.

  A lányok ügyesebbek voltak. T/3 a lányok, mert hát ők többen vannak, az ügyesebbek az többesszám szintén és a voltak az is T/3.

  2.Értelmi egyeztetése

  Ha az alany formailag többesszámú, de egy fogalmat jelöl, akkor állítmány, egyesszámban jelöljük.

  
  

  Megjelent a Vasárnapi hírek.

  Az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott a javaslathoz.

  3.Az állítmány egyeztetése több alannyal

  a) ha több Egyesszámú Alany van pl.: Só, liszt, cukor is volt otthon.

  Ha tárgyról van szó, akkor Egyesszámú az állítmány, de ha személyről van szó, akkor Többesszámú is lehet.

  pl.: Anya és apa megitták a teát. T. szám

  Anya és apa megitta a teát. E. szám

  b) Ha különböző számú alanyok kerülnek egymás mellé, akkor az Alany mellé a többesszámú alany kerül, az Állítmány többesszámú lesz.

  Pl.: Megérkeztek a színészek, a rendező és az operatőr.

  c) Az alanyok különböző személyűek, akkor az állítmány többesszámba kerül és a legkisebb nyelvtani személyhez hasonul, igazodik.

  pl.: Te és Zsolt velem jöttök. T/2