2010. december 3., péntek

Mondattan

Mondat: a beszéd legkisebb egysége, olyan minimális közlemény, amely a közlésfolyamatot egy közlésmozzanattal (pl.: felhívás, közlés, tájékoztatás, kifejezés) építi tovább.

Formai szempontból a lezártság jellemzi és a hanglejtés egysége.

Mivel minden mondat csak szövegben illetve beszédhelyzetben tölti be a funkcióját, a szöveg láncszemnyi egységének is nevezzük.

Beszédünkben a mondatokat először a nyelvi jelekből a nyelvtani szabályokkal megszerkesztjük, majd a szövegbe beszerkesztjük.


Csoportosítása

  1. szerkezet szerint

  2. modalitás szerint (kijelentő, kérdő, felszólító, óhajtó, felkiáltó)

  3. logikai minőség szerint


      1. Szerkezet szerint

      Tagolt mondatok: teljes

      hiányos: pl.: Jó estét! Vacsora a hűtőben!

    Preditatív szerkezet, nincs Alany Állítmány, csak nyelvtani formájukban hiányosak, értelmük, jelentésüket a szöveg teszi teljessé.

    Tagolatlan (szervetlen): Ne!. Ó, jé, ejnye, fúj. Hé, tisztelt hallgatóink

A mondat modalitása

    Modalitás

A mondat modalitása a beszélőnek a mondanivalójához való viszonyát jelenti. 5 -féle mondatot különböztetünk meg.



Kijelentő mondat:

  • semleges, célja a közlés, jele : .

  • az állítmánya kijelentő módban áll



Kérdő:

  • információ szerzés, jele: ?

  • eldöntendő: Igen/Nem a válasz

  • kiegészítendő: kérdő névmás

Miért nem szóltál nekem? Kijelentő mód

Küldjek orvosért? Felszólító

Megkérdezhetném öntől az utat? feltételes



Felkiáltó:

  • érzelmet, állapotot, indulatot fejez ki (Ó eltörtem a lábam.)

  • jele: !

  • Jellegzetes intonációja nincs, viszont nagyobb hangerő jellemzi

  • indulatszavakat használ

  • kijelentő módú az állítmány



    Felszólító:

    • felhívó jellege van, a beszélő akaratát fejezi ki, másokra hatni, cselekedtetni akarja a másikat

    • indulatszó, módosítószó



      Óhajtó mondat:

      • jele:!

      • Vágyakat, kívánságokat közöl

      • közvetlen cselekvésre nem buzdít

      • állítmánya feltételes módú


        A MONDATOK LOGIKAI MINŐSÉGE

        állító: Szeretem a tavaszt. Van e még időnk? Döntsd el végre! Nem vele találkoztam tegnap.

        Tagadó: Nem találkoztam vele tegnap. Nem szeretem a havat. Ne habozz annyit!


Alany és Állítmány

Állítmány fajtái

-igei állítmány:

  • utal a cselekvés idejére, módjára, az alany személyére és számára

  • utal a cselekvés irányultságára, határozottságára

-névszói:

  • főnév

  • melléknév

  • számnév

  • igenév

-névszói-igei állítmány:

  • névszó+létige (marad, múlik)

Az alany alapesetben álló főnév/ névmás/ melléknév/ számnév/ melléknévi igenév

  • sose lehet viszonyragja

  • kérdése: kit, mit, ki, mi, + az állítmány

    Alany fajtái:

    • általános névmás

    • határozott/ határozatlan alany

    • rejtett alany

    • főnévi-igenév

    • mutató névmás

    • kérdő névmás

    Az alany elmaradásának eredetei:

    Terítve van. Tapadásos alany

    Villámlik.

    Havazik.

    Hajnalodik. Alanytalan mondatok (időjárásra vonatkozik általában)

    Alany és az állítmány egyeztetése

    1. Alany-Állítmány alaki egyeztetése

    Az Állítmány az Alany számához és személyéhez igazodik.

    Én ismerem a titkát. E/1 számban és személyben egyezik, mert Egyes szám első személy az Én, az ismerem pedig rá vonatkozik

    Hűvösek az esték. Többesszám mind a kettő, tehát többesszámában egyezik meg. A „k” a többesszám jele is.

    A lányok ügyesebbek voltak. T/3 a lányok, mert hát ők többen vannak, az ügyesebbek az többesszám szintén és a voltak az is T/3.

    2.Értelmi egyeztetése

    Ha az alany formailag többesszámú, de egy fogalmat jelöl, akkor állítmány, egyesszámban jelöljük.


    Megjelent a Vasárnapi hírek.

    Az Amerikai Egyesült Államok csatlakozott a javaslathoz.

    3.Az állítmány egyeztetése több alannyal

    a) ha több Egyesszámú Alany van pl.: Só, liszt, cukor is volt otthon.

    Ha tárgyról van szó, akkor Egyesszámú az állítmány, de ha személyről van szó, akkor Többesszámú is lehet.

    pl.: Anya és apa megitták a teát. T. szám

    Anya és apa megitta a teát. E. szám

    b) Ha különböző számú alanyok kerülnek egymás mellé, akkor az Alany mellé a többesszámú alany kerül, az Állítmány többesszámú lesz.

    Pl.: Megérkeztek a színészek, a rendező és az operatőr.

      c) Az alanyok különböző személyűek, akkor az állítmány többesszámba kerül és a legkisebb nyelvtani személyhez hasonul, igazodik.

      pl.: Te és Zsolt velem jöttök. T/2