5-7 tétel. Károly Róberttől Mohácsig

Károly Róbert uralkodása
(1308-1342)

1. Uralkodása

   V. István dédunokája az Anjou-házból származik.

Célja: -felszámolni a széttagoltságot
-legyőzni a kiskirályokat

1312 Rozgonyi csata (Albák legyőzése)

1321 Csák Máté halála „legyőzte” őt is

2. Támogatói

• városok lakói

• egyházi nagybirtokosok

• köznemesek

Új nagybirtokosi réteg van kialakulóban. Birtokot kapnak, cserébe magán hadsereg „bandérium” (zászló) 50-500 fő kiállítása:

• saját címere

• zászlaja alatt vezeti a hadba seregét

• Báthoryak, Lackfiak, Garaiak

2. Gazdasági reform

   – bevezeti a regalékat (királyi jogon szedett jövedelem).

   – a királyi földeket nagyrészt eladományozták.

   -Bányaregalé: a király a bányabár ¹/₃ -át a földbirtokosnál hagyta, a többi az övé lett. Ezt a bányabért nevezzük urburának. A bányabér a kibányászott nemesfém 10 %-a

   – nemesérc felvásárlási monopólium

   -A kibányászott nemesfémet a királynak kellett leadni, a királyi pénzverő kamarák vert pénzzel fizettek érte, de kb. 35-40 %-os levonással adták vissza. (Pénzrontás eszköze.)

   – értékálló forintot vezet be (velencei fiorino mására)

   – váltópénz a garas és a dénár

   – kapuadó: jobbágyokra nehezedő állami adó (egy telepakolt szénásszekér ha meg tudott teljesen fordulni a kapu alatt akkor kellett fizetni ezt, az egy kapu mögött lakók közösen fizették be).

   – külkereskedelem vámja: harmincadvám a Ny-i és É-i határokon (az áru értékének a 30-adát kellett kifizetni), a D-i kereskedelemre a 20-adot rója ki.

   -híres tanácsadója volt : Nekcsei Dömötör

3. Visegrádi királytalálkozó 1335

   Luxemburg János (cseh), Nagy Kázmér (lengyel) és Károly Róbert (magyar) királyok megállapodtak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában, de politikai szövetségesként is értelmezhető ez, amely a Habsburgok ellen irányult.

4. Külpolitikája

   célja: Cseh- Lengyel- Magyar szövetség

   I. Nagy Lajos uralkodása
   (1342-1382)

   1. XIV. száza gazdasága

   – fejlődik a gazdaság, elterjednek a korszerű technikák (3 nyomásos gazdálkodás, szügyhám, nehézeke)

   – gabona termesztés mellett szőlőt, gyümölcsöt termesztenek

   – nő a terméshozam, a felesleget az emberek a piacra viszik így a városok is fejlődésnek indulnak

   -Prédium: a földesúr saját kezelésében lévő földje, a prédium felbomlásával az alávetett népek felemelkednek, ezekből kialakulnak a falvak.

   Városok típusai:

a) Mezőváros:

• jobbágyok lakják

• földesúri fennhatóság alatt áll

• vásártartás joggal rendelkezik

• önkormányzat

• adóikat egy összegben fizetik be

• Gyöngyös, Jászberény

b) Szabad királyi városok:

• tárnokmester => a bírát hívták így

• királynak adóztak

Az Anjouk a kiemelkedő mezővárosokat kiemelték és kiváltságokkal ruházták fel, ők emelték szabad királyi rangra: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombatot.

• fejlődik a kézművesség és a kereskedelem

• céhek kialakulása 20-25 % ipar Mo. -n, 40-50 % Ny-on

2. Politikája

   – hódító, lovagkirály

   Külpolitikája: aktivitás jellemzi

   Hódítás irányai:

• Nápoly vs. Pápa és Velence összeütközése

• dalmáciai városok vs. Velence

• Szerbia, Bosznia, Bulgária (Balkán- félsziget)

Támadások helyett inkább összefogásra lett volna szükség a török ellen.

1370-től a magyarok és a lengyelek közt perszonálunió jön létre. Lajos a király és a saját anyját ülteti a lengyel trónra.

1351-es törvények az Aranybulla felújítása.

Előzmények: a bárók hatalma a hódítások következtében megnő, a harcok igen költségesek, a köznemesek kénytelenek a jobbágyokra hárítani a plusz terheket. Mivel nem minden főnemes szedett 9-edet, így vándormozgalom indul a nagybirtokos birtokára. A köznemesek, hogy megtartsák helyzetüket követelték a 9-ed egységes behajtását és a szabad költözködés megtiltását.

Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: minden nemest azonos jog és kiváltság illet meg.

1351 Ősiség törvénye: Kimondja a nemesi birtok sérthetetlenségét, a nemesi birtokot eladni nem lehet.

Luxemburgi Zsigmond uralkodása
(1387-1437)

I. Nagy Lajos halála után a trónt idősebbik lánya Mária örökli. Helyette azonban férje Luxemburgi Zsigmond uralkodik, akit kezdetben a bárók mozgatnak bábuként. A támogatásért cserébe birtokokat, főméltóságokat kapnak. Zsigmond szeretne a báróktól és a ligáktól ( bárók szövetsége) függetlenedni és saját embereire támaszkodni. Stiborci Stibon erdélyi vajda, Stájer országi Cillei Hermann.

1410- ben a bárók foglyul ejtik Zsigmondot Siklóson, Garai Miklós szabadítja ki, hogy így szövetséget kössön a Garai- Cillei ligával.

1. Támaszai

• köznemesek

• városok (pénz forrás) sok város szabad királyi városi rangot kap, árumegállító joggal és egyéb kiváltságokkal

1405 városi dekrétumok: város fejlesztő tényezők, amelyek gazdasági fejlődést segítették elő.

• egyház, bár rá volt kényszerítve

1404 királyi tetszvény jog (templomokba csak akkor lehet a pápai bullát kihirdetni, ha a király megengedi.

1414 főkegyúri jog: a pápa a király jelöltjeit köteles beiktatni a főbb egyházi hivatalokba

2. Külpolitikája

1410 Német- Római király

1419 Cseh király

1433 Német- Római császár

3. Törökkel szembeni politikája

A XIV. század közepén a törökök Gallipolinál Európa földjére léptek (1352/54)

Szükségessé válik a védekezés, ezért megépül az első magyar végvárvonal.

1396-ban Zsigmond részt vesz a török elleni nikápolyi csatában, de vereséget szenved.

Belekeveredik a Csehországban zajló huszita háborúba, amely Husz János megégetését (1415) követően robban ki. Zsigmond a mérsékeltebb kelyheseket támogatta, a radikálisabb táboritákkal szemben.

A nikápolyi vereség után 1397-es országgyűlésen felállítja az un. Telekkatonaság rendszerét, ami azt jelenti, hogy minden nemes köteles 20 jobbágy után 1 könnyűlovas íjászt kiállítani.

Zsigmond reformjaival az ország megerősödött.

4. Parasztfelkelés Erélyben 1437

Zsigmond nagyravágyó politikája rengeteg pénzt emésztett fel.

1432-ben a pénz elértéktelenedett és a nemesek megtiltják a jobbágyoknak a tized további fizetését.

Törökök

1. Török hódítás folyamata

A XIV. század közepén átlépnek Gallipolinál Európa területére.

1361 elfoglalják Drinápolyt (a második legfontosabb város)

Az 1380-as években elfoglalják a bolgár területeket

1389 Rigómező, Szerbia vereséget szenved.

1396 Nikápoly, Luxemburgi Zsigmond és az európai lovagok veresége

1390'es években beolvasztják Bulgáriát és Havasalföldet vazallus állammá teszik (hadisarc fizetése)

2. Hunyadi János

Vajk és Morsinai Erzsébet fia. 1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zs.-tól Hunyadvárát és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd a szerbi despota szolgálatába állt. 1427-től Újlaki báróhoz, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 Zsigmond király szolgálatába lép. 1432-ben házasságot köt Szilágyi Erzsébettel. A Házasságból két fia születik, László (1433) és Mátyás (1443). Zsigmond haláláig kora legjobb zsoldosvezérénél tanult, megismerte az akkor legnépszerűbb itáliai és huszita harcmodort és később bőséges tapasztalatokat szerzett a törökök ilyen irányú szokásairól is. Erdélyi vajda és temesi bán. A törökök ellen több győzelmet aratott.

3. Zsigmond halála után

Habsburg Albert lesz a király (Zsigmond veje) 1437-1439, fia László(V.) trónigényéről édesanyja nem mond le.

Jagelló Ulászló 1440–1444 (lengyel)

4. Hunyadi harcai

Győzelmek: 1441–1443 a déli határvidéken legyőzi a szendrői béget (Szerbiát 1439 foglalják el a törökök), szendrő az egyik legfontosabb város volt.

• 1443–44 téli hadjárat

cél:

• Európából kiűzni a törököt

• második legnagyobb bizánci város Drinápoly elfoglalása

A különböző európai államok és a pápa is segítséget ígért. Hunyadi 35 ezres seregével sok várat elfoglalt, egyszer sem szenvedett vereséget, de a Balkán-hegységen nem tudott áttörni (jeges utak, torlaszok miatt).

1444 drinápolyi béke zárja le a hadjáratot (Szerbia kiürítése, hadisarc fizetése a töröknek)

1456 július nándorfehérvári diadal, ostrom

Vereség: 1444 várnai csata vesztés

A béke ellenére szeptemberben újabb hadjárat kezdődött, a törökök azonban győzelmet aratnak, mivel át tudnak kelni a tengerszorosokon.

Hunyaiék bíztak a pápa által megígért hajóhadban, de az nem érkezett meg. A várnai csatában Ulászló is meghal.

1448 rigómezei csata, ahol Hunyadi ismét vereséget szenved.

5. Belpolitika

1445 országgyűlés

• A király halálával felmerült az anarchia lehetősége. V. László Bécsben él és még csak 4 éves.

• Megoldás:

• Hunyadit kormányzóvá választják 1446-1453

• az országgyűlés elismeri V. László királyságát

• bár szerette volna a bárók hatalmát megtörni, de nemsikerül

• 1453 V. László kerül a trónra 1458-ig uralkodik

• Hunyadi az ország főkapitánya lesz és a királyi jövedelmek kezelője lesz

6. Hunyadi hadserege

• vegyes képet mutat

• cseh, huszita zsoldosok

• bolgár

• bosnyák

• albán

• szerb

• saját familiárisai

• hívei

• rokonai

Támadó taktika

1456 Nándorfehérvár ostroma

Mátyás állama
(1458-1490)

1443 Kolozsváron született, anyja Szilágyi Erzsébet. Lovagi nevelést kapott, tanítója Vitéz János volt.

Hunyadi János halála után a családfő Mátyás bátyja Hunyadi László lett. Őt azonban 1457-ben kivégezték, mert Nándorfehérváron tőrbe csalta és megölte Cillei Ulrikot V. László bátyját. Mátyás fogolyként V. László prágai udvarába kerül. A király váratlanul 1457-ben meghal, ezután Garai nádor és a Szilágyi Mihály egyezményt köt Mátyás királyválasztásáról, pedig a Habsburgok és a Jagellók is igényt tartanak a trónra. 1458 januárjában a köznemesek királlyá választják Mátyást.

Célja:

• saját hatalmának megszilárdítása

• a veszélyesnek tűnő ellenfelek kiiktatása

• a bárók megfékezése, visszaszorítása

• Garai nádort leváltja

• Szilágyit a török ellen küldi

1463 Bécsújhelyi szerződés III. Frigyessel (ennek következtében visszakapja a koronát Mátyás 80 ezer aranyforintért.)

Politikája

Gazdasága:

• füstadó (jobbágyokra nehezedő állami adó, a kapuadó helyett, ez kéményenként)

• rendkívüli hadiadó bevezetése, évi 1 aranyforint, de többször is beszedhette

• koronavám (30-ad vám helyett) nincs alóla mentesség

• királyi kincstár létrehozás: királyi jövedelmeket kezeli,

• saját embereit vezető pozícióba, főleg polgári származásúak és köznemesek pl. Jannus Pannónius

Belpolitika

• királyi kancellária átszervezése: királyi oklevelek kiadásával kiváltságok adásával, kiváltságok adásával, diplomáciával, államügyekkel foglalkozott. Vezetője: Vitéz János

• átszervezi a bíróságokat, a király személyes jelenlétének bírósága, élén a személynök (a király nevezi ki)

Hadügyi reformok

Állandó jól képzett zsoldos sereg: Fekete sereg

• tagjai:

• cseh

• lengyel

• morva

• huszita zsoldosok

6 ezer ember, állandóan kéznél voltak, jól tagolt hadsereg különböző fegyverekkel

Kinizsi Pál (1478 kenyérmezei csata) Magyar Balázs

Külpolitika

A török ellen az aktív védekezés politikáját alkalmazza.

Célja: a D-i határvidék megvédése

1463 Jajca várának ostroma

1476 Szabács várának elfoglalása

1479 Kenyérmező

csehek:

• Podjebárd György

• megválasztják ugyan cseh királynak, de a cseh területeket nem tudta megtartani

osztrákok: célja=> a német-római császári trón megszerzése

• 1485 Bécs elfoglalása

• osztrákok azonban tartanak Mátyás hatalmától

• terve: egy nagy erős Közép-Európai Birodalom kialakítása, de nem valósult meg

1471-es Mátyás elleni összeesküvés

ok: központosító politikája (magas adók, elhibázottnak gondolt külpolitika, a rendek háttérbeszorítása) /Jannus P. is részt vesz benne./

– A leleplezés után folytatta a központosított rendi monarchia kiépítését.

– Rendeletekkel kormányoz.

Utódlás: Corvin György a törvényen kívüli fia, a báróknak csak egy része támogatja őt.

II. Jagelló Ulászló táborába áll majd be.

Értékelése:

• rendszere túlzottan a személyéhez fűződött, ezért halálával összeomlik

• belső rendet teremt

• elhárítja a külső veszélyt (5 évre szóló békét köt a török szultánnal 1483)

Kultúra és művelődés Mátyás korában

A reneszánsz kultúrát ő hozza be 1479-ben. A modern kultúra előhírnöke Jannus Pannoniust tekintjük.

Híres könyvgyűjteménye un. Corvinák 2000–2500 kötetből állt. A török hódítás következtében elkallódtak, ma kb. ¹/₃ -a van Magyarországon.

Támogatja a tudományokat, művészeteket.

Első nyomda Hess András által épül.

Átalakítja a budai várat reneszánsz stílusúvá.

Antonio Bonfini -történetíró, tőle tudjuk Mátyás halálának okát is, miszerint egy szolga meg akarta mérgezni Mátyást és ezen akadt ki, aminek a következménye, hogy gutaütést kapott (agyvérzés).

Galesto Marció: Mátyás első könyvtárosa

Thuróczy János. Történet és krónika író

• Pozsonyban egyetemet alapít

• Visegrádon nyári palotát épít

Az első feljegyzés a cigányokról ekkoriban kerül papírra. Jó mesteremberek voltak (híres a megmunkált eszközök, kardok, ékszerkészítés, fegyvermegmunkálás).

Aragóniai Beatrix (Mátyás második felesége, olasz származású) lenyűgözte a cigányok tánca és művészete.

A Jagellók kora Magyarországon

1. Mátyás halála után

II. Jagelló Ulászló lesz a király (1490-1516)

2. Az ország helyzete

A királyi hatalom gyenge, a bárók hatalma egyre nő.

Gazdaság:

• üres a kincstár

• Mátyás adóinka többsége megszűnik

• a bárók a zsebükbe szedik az adót

Katonai helyzet:

• nincs elég pénz a D-i végvárvonal megerősítésére

• nincs erős királyi hadsereg

(A Fekete sereg szétszéledt, raboltak és fosztogattak, hogy megéljenek valahogy. Valószínűleg innen ered a fekete elnevezése a seregnek. )

3. Dózsa -féle parasztfelkelés 1514

Előzménye: a jobbágyok és a földesurak közötti feszült helyzet

• növekvő robot

• magas terményadók

• a szabad költözködés megakadályozása

A kirobbanó parasztháború eredetileg más céllal indult.

A pápa ugyanis a török ellen keresztes sereget toborozott, ennek szervezésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg.

A sereg vezetőjévé a volt nándorfehérvári lovastisztet Székely Dózsa Györgyöt nevezték ki.

Az urak nagy része a kezdődő munkák miatt visszatartotta jobbágyát. Emiatt májusban már összecsaptak a földesurak és a jobbágyok.

Hiába akarta Bakócz beszüntetni a toborzást, Dózsa nem engedelmeskedett neki.

A paraszti seregek két másik vezetője:

• Dózsa testvére Dózsa Gergely É-i területeken

• Lőrinc pap erdélyi csapatokat irányította

Apátfalvánál a nemesi seregek győznek (májusban) Báthory István temesi bán segítségével. Másnap Nagylaknál a parasztok.

Sorra foglalják el ezután a Maros menti várakat.

Erejük azonban szétforgácsolódott és július végén Temesvárnál Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda legyőzik Dózsa seregét.

A felkelőkön kegyetlen bosszút álltak. Dózsát tüzes trónszékbe ültették, ezt a bosszút törvénybe is iktatták az urak 1514-ben. Volt akit karóba húztak, máglyahalállal bűntettek.

• megtiltották a parasztoknak a szabad költözködést

• súlyosbították a földesúri terheket

Az urak a törvények betartásával viszonylag engedékenyek voltak.

Werbőczy István országbíró Szokásjog gyűjteménye (Tripartitum):

• 3 könyvet tartalmazott

• az államalapítástól az 1510'-es évekig hozott fontosabb törvényeket tartalmazza

• ebben fogalmazódik meg a Szent korona-tan

• jogerőre sose emelkedett, de 1848-ig alaptörvényként értelmezték

• a Szent korona a királyi hatalmat később pedig a Magyar államiságot jelképezte

Szent korona-tan: a királyi hatalom a nemzettő ered vagyis a nemességtől, a jobbágyokat nem veszi figyelembe.

Mohács felé vezető út

Ulászló halála után fia, II. Lajos (10 éves) kerül a trónra 1516-1526

1. II. Lajos országa, helyzete

• a királyi hatalom gyenge

• a báró hatalom erős

• a köznemesi és a bárói párt viszálykodik egymással

• üres a kincstár

• a D-i végvárrendszer omladozik

2. Külpolitikai helyzet

– török veszély (békét ajánl a török, de nem reagál a király)

1521 Szabács elfoglalása, majd Nándorfehérvár

1515 Habsburg- Jagelló szerződés megerősítése

Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna frigye

Habsburg Mária és II. Lajos

1526 Cognaki liga (konyaki): egy Habsburg ellenes szövetkezés (Franciaország, pápa, Velence, Milánó). A Habsburgok rájuk koncentrálnak.

3. Mohács 1526.augusztus 29.

Szulejmán átkel a Száván, evvel a természetes határvonalat átlépi, ettől tartott Tomori Pál.

(Tomori Pál ferences szerzetes, Alsó-Magyarország főkapitánya.)

Július második felében a király is a gyülekezőhelyre indul.

25 ezer magyar áll szemben 75-80 ezer törökkel.

Csata menete:

Tomori kiadja a parancsot a támadásra. Először a jobb oldali lovasság indul meg, ez kezdetben sikeres, aztán a baloldali lovasok indulnak a csatára, ők vereséget szenvednek. Mikor már teljesen reménytelennek érzik a helyzetet, a gyalogosokat küldik a halálba. A törökök a magyar sereget felmorzsolják. A magyar lovasság elmenekül, a gyalogságot ezzel vesztükre hagyják.

• szeptemberben a török kifosztotta Budát (Corvinákat visznek Konstantinápolyba)

• feldúlták az országot

• októberben kivonulnak

4.Trónkérdés

Habsburg Ferdinánd (1527. november 3.)vs. Szapolyai János (1526. november 11. koronázzák meg)

A törökök Szapolyai mellett döntenek, mert szövetséget kötött a Szultánnal (1528. január 27.),

miszerint biztosította a török jelenlétét.

1529 Budát elfoglalja a szultán és átadja Szapolyainak, de Habsburg Ferdinándot nem sikerül kiűzni Ny-Magyarországról.

1532 Kőszeg Jurisics Miklós feltartóztatja a törököt, mert azok Bécsbe tartanak.

1538. február 24. váradi egyezmény Szapolyai és Habsburg közt, amennyiben, ha meghal Szapolyai akkor az ő része Magyarországnak is a Habsburgoké lesz.

Szapolyai és Izabella (lengyel) házasságot köt, fiúk János Zsigmond

1541 Fráter György János Zsigmondot teszi trónra, megszegve ezzel a váradi egyezményt és a Habsburgok ezt nem akarják hagyni, de I. Szulejmán kiűzi Habsburg Ferdinándot Budáról.

Berzsenyi Dániel ("Niklai remete")

1776-ban Hetyén született, régi középbirtokos család egyetlen gyermeke.

13 éves koráig alig tanult, 1788. őszén a soproni evangélikus líceumba került, ahol hét évig nevelkedett.

1793. megszökik Sopronból és katonának áll.

1795. megszakítja tanulmányait, apjával megromlik kapcsolata.

1799. feleségül vette Dukai Takách Zsuzsannát, Sömjénben telepedtek le.

1804. Niklára költöznek, jómódú birtokosként élt.

1810. Kazinczyval találkozik, Kölcseynek nem volt szimpatikus Berzsenyi. (Észrevételek Kölcsey reszenciájára címmel válaszolt.)1836. februárjában hosszas betegeskedés után meghalt.

Kölcsey kemény hangon bírálja, nyelvben gazdag, gondolatban szegény költőnek nevezi. Nem ismeri fel benne ugyanis az újszerű, romantikus vonásokat.

Műfajai: óda, elégia, episztola (verses levél)

A Magyarokhoz (Óda)

1. vsz. : hatásos célratörő kezdés jellemzi az első versszakot. Kimondja a vers tételét. A jelen magyarsága megváltozott, rossz irányba. Felkiáltással és számon kérő kérdéssel indít. Indulatos, ostorozó hangnemben. Az "indult" szó azonban reményt is jelent , talán nem végleges ez az állapot.

2.vsz: A múltra emlékezik, ez tartja össze a verset. A múlt képei mellett azonban a jelen is megjelenik a 3.vsz-ban. Megjelenik a hősi múlt, Buda a helytállás jelképévé válik, a torony még áll. A belső viszályok ellenére képes volt fennmaradni.

3.vsz: Megjelenik a jelen negatív előképpel, lehangoló kép. Az országban viszályt szító embereket "vipera-fajzatoknak" (metafora) nevezi.

4-6.vsz: a múlt jellemzésére a magyar történelem eseményeit említi, külső és belső ellenségeket egyaránt. Ennek ismeretében még borzasztóbbnak tűnik a jelen. 4-5vsz. kezdete :

"Nem ronthatott el..."

"Nem fojthatott meg..."

megerősíti a versszak tartalmát, még inkább bizonyossá teszi. A 6-vsz-ban megadja a választ a múlt győzelmeinek okára, az erkölcsi nagyság és a fizikai erő, bátorság jellemezte a népet.

7-8.vsz: A "most" időhatározó mutatja, hogy idősíkváltozás történt, a jelenre térünk át. Nyomatékosítja a pusztulást "lassu" szóval. A nemzet pusztulását a tölgyfa hasonlattal érzékelteti. Az erős tölgyet belülről férgek teszik tönkre, mint az országot is elpusztítják a belső viszályok, a hazafiatlan magyarok. Egy ország talpköve, alapja a "tiszta erkölcs", ha nincsen akkor hatalmas birodalmak is összeomolhatnak.

9-10.vsz: Megtagadják saját múltjukat a magyarok. Berzsenyi keményen fogalmaz, ostorozza szavaival a magyarokat. Ez a nép nem törődik magyarságával, a nemzeti szellemmel, harc helyett inkább heverészik.

11-12.vsz: A költő visszasírja a dicső múltat, felhozza Attilát, Hunyadit, Árpád vezért. A sivár jelen érzékeltetése így még inkább hangsúlyossá válik.

13-14.vsz: Megváltozik a hangulata a költeménynek, a vádak után fájó, kiábrándult hanggal ecseteli a pesszimista jövőt,mintha hirtelen belenyugodna a végzetbe. Megjelenik a nemzet-halál víziója, történelmi példákat is hoz erre. Kissé ellentmondásos ,hogy a bekövetkező tragédiáért eddig a magyarságot hibáztatta, most pedig a "forgó viszontagságra" és a "tündér szerencsére" utal, vagyis fölöttünk álló általunk befolyásolhatatlan törvényekre. A záró elégikus hang ellenére mégis az ostorozást, a nemzetféltést érezzük erőteljesebbnek.

A Magyarokhoz II. (óda)

Keletkezési körülmények: Napóleoni háborúk ideje

Alaphelyzete: a világban zűrzavar van, általános forrongás, romlás, fenyegetettség érzése uralkodik

Hangulata: lendületes, energikus, áramlanak a képek (vér festi, zivatar borítja, dőlnek, kötelek szakadnak). A használt szavak dinamikussá teszik a verset, halmozza az igéket. Az említett képek megelevenednek előttünk.

Üzenete: buzdítás, öntudatébresztés

1-3.vsz: általános világhanyatlás bemutatása, versföldrajzot olvasunk, ezáltal kitolja a tér korlátait. Tudatosan használja a helyszínek régies , ókori latin neveit. Nagyon kedvelte az antik kultúrát.

4. vsz: az állam bölcs kormányzásának képe jelenik meg. Egy ismert toposzt a hajó metaforát használja. (Horatius is kedvelte ezt.) A hajó ami megáll a habok közt, ezért kormányozni kell.

5-6.vsz: Azt a magatartás formát fogalmazza meg, amit választani kell ebben a veszélyeztetett helyzetben. A lélek megerősítése, a felelősség, a nemzeti érzést, öntudatot felerősíteni kell evvel, ellen lehet állni a gonosznak.

Az ódára jellemző fennköltség jellemzi a költeményt.

Romantikus vonása maga a téma, a nemzet.

A költőnek a küldetés tudata, a képgazdagsága és a pátosz.

Klasszicista jellemzője az antik strófaszerkezet, az oktató szándék és az antik képkincs.

Berzsenyi helye a magyar irodalomban

Versei számát tekintve terméketlen költő, de jelentősége mégis nagy a magyar irodalomban.

A klasszicizmus összegzőjének és a romantika elindítójának tekintjük.

Klasszicista vonás ódáinak tanító célzata, az antik képkincs és a versszakok használata, verseinek tudatos, átgondolt szerkezete.

A római költők közül Horatius volt az ideálja.

Romantikus vonása műveinek erőteljes képalkotása, metaforái, látomásai (tölgy-, hajó-toposz) ilyen jellemző még a magyarság témája (A magyarokhoz). Az elégikus életérzése, hangulata romantikus vonás.

Állandó belső feszültség gyötörte, mindig sóvárgott valami után, tervei és vágyai voltak mégis mindig a magány , a reménytelenség jutott neki.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig

Móricz Zsigmond (1879-1942)

Tiszacsécsén született, a családi hagyomány szerint 1879. június 29-én, az anyakönyv bejegyzése alapján július 2-án.

Apja, Móricz Bálint földműves, építési vállalkozó; anyja, Pallagi Erzsébet református lelkészi családból származott. A jómódú parasztok közé magát felküzdő apát egyik csapás a másik után éri, cséplőgépe fölrobbant, bérelt malmukat elsodorta az árvíz. A tönkrement család Prügyre költözött, s a legnagyobb fiút, a hatesztendős Zsigmondot Túristvándiban lakó nagybátyjához, a gépkovács Pallagi Lászlóhoz adták. A gyermeket a nagyanya, az özvegy papné neveli.

1888-tól ismét együtt Prügyön a család. 1890-ben kezdi meg tanulmányait a debreceni református kollégiumban, majd folytatja 1894-től a szintén nagyhírű Sárospatakon. Mivel rosszul tanul, egyedül érzi magát, másik anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, a kisújszállási gimnázium fiatal igazgatója 1897-ben magával viszi, s itt érettségizik 1899-ben jó rendű eredménnyel.

1899-1900-ban református teológiát, majd jogot tanult Debrecenben, a Debreceni Hírlapsegédszerkesztője volt. A Debreceni Ellenőr novelláját (A bécsi bútor), a Kisújszállás ésVidéke versét közölte.

1900 októberében Budapestre költözött, jogot, majd bölcsészetet tanult, de tanári szakvizsgát nem tett. 1902-ben óraadó tanár a kisújszállási gimnáziumban, tisztviselő a kultuszminisztériumban, majd a Központi Statisztikai Hivatalban. 1903-1909 között Az Újság című napilap munkatársa.

1903-06 között öt alkalommal vett részt népköltési gyűjtőúton Szatmár megyében; meséket, dalokat gyűjtött, a közben szerzett társadalmi tapasztalatok nagy hatással voltak írói fejlődésére.

1905-ben házasságot kötött Holics Eugéniával (Janka). Kisfia születik, aki nyolchónaposan meghal. 1907-ben az Országos Monográfia Vállalat segédszerkesztője, Szatmár megye monográfiáján dolgozott. 1908-ban megjelent Erdő-mező világa című állatmese-gyűjteménye és Hét krajcár című novellája a Nyugatban. Ez utóbbit második gyermeke halálakor írta, mély megrendültségében, apai fájdalmában szakadt föl igazi hangja. „Igen késő volt, huszonnyolc éves korom után, mikor rájöttem, hogy voltaképpen csak azt lehet leírni, ami fáj. Ami megsebzi az embert.”

1909-ban közzétette első novelláskötetét (Hét krajcár), Ady üdvözölte, barátságuk szellemi szövetséggé vált. A Nemzeti Színház bemutatta Sári bíró 1910 című színművét. Az új magyar irodalom elismert alakja lett.

1913-ban feleségével Olaszországban nyaralt.

1915-ben haditudósítóként járta a frontot, riportokat írt, de háborús illúziói hamar eltűntek. Üdvözölte a polgári demokratikus forradalmat, 1918. december 1-jétől a megalakuló Vörösmarty Akadémia alelnöke, 1919 januárjában a Kisfaludy Társaság tagja lett; január 29-én Adyt búcsúztatta, februárban megírta A földtörvény kiskátéját. Kezdetben reményeket fűzött a Tanácsköztársasághoz, hadijelentéseket írt, füzetet a somogyi földműves-szövetkezetekről, több lap (Világszabadság, Vörös Lobogó, Fáklya stb.) munkatársa, tagja az írói direktóriumnak. 1919 tavaszáig bízik a változásokban, de májustól már nem tud együtt haladni a kommün egyre diktatórikusabb módszereivel.

A kommün bukása után zaklatták, kizárták a Kisfaludy Társaságból, írásait egy ideig csak a Nyugat és az Est-lapok közölték, színdarabjait nem játszották. Visszavonult leányfalusi házába.

1925-ben felesége öngyilkos lett. 1926-ban házasságot kötött Simonyi Mária színésznővel.

1927-től több felvidéki előadókörúton járt, megismerkedett az ottani magyar fiatalság radikális nézeteivel, 1931 márciusában erről cikket írt a Nyugatban, ezért több megye és a főváros konzervatív körei hazafiatlansággal vádolták.

1929. december és 1933. február között Babitscsal közösen szerkesztette a Nyugatot; Móriczé volt a prózarovat. A folyóiratot igyekezett a „nemzeti koncentráció” orgánumává tenni, megszervezte a Nyugat-barátok Körét, könyvsorozatot tervezett, járta az országot, erdélyi, felvidéki, vajdasági, amerikai magyar szerzők írásait közölte, felkarolta az autodidakta paraszttehetségeket.

1932-ben fiatal íróktól adott ki prózaantológiát (Mai dekameron), 1933-ban az Írók Gazdasági Egyesülete (IGE) elnökévé választották. Írói szemléletmódjára ekkor az induló, őt szellemi ősnek elismerő népi mozgalom volt legnagyobb hatással, megerősödött paraszti demokratizmusa.

1932-ben Rothermere-díjat kapott.

1936-ban megismerkedett Littkei Erzsébettel (Csibe), több írásának modelljével. 1937-ben felbomlott házassága, Leányfalura költözött. 1940-ben Magvető címmel magyar irodalmi antológiát adott ki, népszerűsítési céllal átírta Kemény Zsigmond (Rajongók) és Tolnai Lajos (A nemes vér) regényét. 1939 decemberében Szabó Páltól átvette és szerkesztette a Kelet Népét.

1942. augusztus 29-én - amikor Leányfalun, a telefonon meghallja, hogy Gyöngyi lányának gyermeke született, meghatottságában leejti a kagylót - agyvérzést kap.

A budapesti Korányi klinikán 1942. szeptember 4-én, hajnali három órakor hunyt el.

A sikertelen kezdés után alkotói pályájának indulását nagyban segítette Ady fellépése. Az Új versek ugar-motívuma felszabadítja Móriczban kortársaihoz képest hatalmas és egyedi életanyagát, melyet a szülőföldjéről és a szatmári népköltési gyűjtőúton szerzett. Az 1908-ban, a Nyugatban megjelenő, klasszikus felépítésű novellája, a Hét krajcár hozza meg számára a sikert és elismertséget. A klasszikusan zárt felépítésű novella a műfaj előírásainak megfelelően egy központi motívum köré szerveződve jut el a magható csattanóig, a szolidaritás - anyagi szempontokat nem ismerő - kifejezéséig. A hasonló című novelláskötet (1909) többi darabjában (Judit és Eszter; Tragédia, Csipkés Komárominé, Birkaitató válú) elszakad a drámai konfliktusok könnyes-érzelmes feloldásától, s a nyomorúságos körülmények fogságában vergődő, önnön ösztöneikkel küszködő paraszti hősöket mutatja be.

Móricz parasztábrázolásának egyik újdonsága az irodalmi és kultúrtörténeti hagyománnyal való szakítás. A gondolkodástörténetben a görög Theokritosztól Vergilius Georgicáján és bukolikus költeményein keresztül az a felfogás élt, hogy a falu, a vidék a harmónia és emberi boldogság világa. Az újkorban Rousseau erősíti fel ezt az érzést. A magyar epikában Jókainál a paraszt anekdotikus zsánerfigura. Mikszáth két elbeszéléskötetének világa már bonyolultabb. Azt a pillanatot ábrázolja novelláiban, mikor a falu, a vidék természetes közösségébe betör a külvilág és a civilizáció; paraszthősei vagy küzdenek ez ellen, vagy behódolnak az új értékrendnek. A századforduló népszerű műfaja, a népszínmű még inkább felerősíti az egyoldalú faluképet: a falu a vidámság, a jókedv és a derű világa. Móricz másik újdonsága a paraszti világ struktúrájának bemutatása. Novelláiból, regényeiből zárt, hierarchikus világ tárul elénk, ahol a nincstelen zsellért a néhány holdas paraszttól áthidalhatatlan szakadék választja el. A hierarchia egyik fokáról a másikra lépni szinte lehetetlen, vagy emberi erőt meghaladó feladat.

Móricz ábrázolásában a falu - Ady szavával - a lelkek temetője, a kielégíthetetlen emberi vágyak színtere. Mivel a társadalmi és szociális mozgás ebben a struktúrában szinte lehetetlen, a vágyak, energiák és törekvések csak az ösztönök szintjén vezetődnek le. Móricz arra is rámutat, hogy a hagyománynak nemcsak értékőrző és megtartóereje van, hanem fogva is tartja a parasztságot, lehetetlenné teszi a felemelkedést, a többre vágyást. Móricz újfajta élményéhez megtalálja az adekvát stílust és emberképet, a naturalizmust. A biológiailag és szociológiai szempontból egyaránt determinált hősök ösztönélete kerül előtérbe, elsősorban a szexualitás. S mindez a stílusirányzat fotografikus és fonografikus hűségével ábrázolódik.

Az 1909-ben megjelent Tragédia című novella címe műfajt, illetve esztétikai minőséget jelent. A klasszikus tragédiában a köznapi mértéket meghaladó hős küzd a köznapi mértéket meghaladó értékekért, mely értékek a tragédiában általános emberi értékként mutatkoznak. Móricz novellájában a cél elérésének feszülő akarat a tragédiák hőseit idézi, ezzel áll szemben az elérendő cél groteszk kisszerűsége, Kis János ki akarja enni a nagygazda Sarudyt a vagyonából. Kis Jánosnak még a vágyai sem lépik túl az ösztönélet szintjét, bukása és halála éppoly kisszerű és észrevétlen, mint élete. Az éhség, melyet nem csupán biológiai-élettani szempontból értelmezhetünk, hanem jelképesen is, a korai Móricz-novellák egyik jellegzetes motívuma (Egyszer jóllakni).

A naturalizmus emberképe hatja át a háborúellenes novellákat is, melyekben a borzalmak tudattorzító hatása és az ezeken túlnövő életakarat egyszerre van jelen (A tűznek nem szabad kialudni; Szegény emberek). Az 1916-os Szegény emberekcímű novellában a paraszti nyomor ábrázolása a háború embertelenségének bemutatásával párosul. A névtelen katona 26 hónapos frontszolgálat után 28 napos szabadságra jön haza. Megpróbálja a lehetetlent, ennyi idő alatt előteremteni családjának a tél átvészeléséhez szükséges pénzt. Ám hamar felismeri, hogy erre képtelen. A Vargáéknál elkövetett kettős gyilkosság nem csupán és nem elsősorban a szociális nyomor következménye, hanem a háború tudatromboló hatásáé. A novella hőse nem tud eligazodni a szabad és a tilos, erkölcsös és erkölcstelen összekeveredett értékrendjében. Móricz emlékképekben idézi fel a háború borzalmait, s nyílt utalást is tesz a vétkesekre: „nem a muszka van a túlsó parton, a túlsó parton a gazdagok vannak” A szentimentális és naturalista elemek váltakozása jelzi a főhős lelki-érzelmi gazdagságát, de a tudatban végbement pusztulást is.

Első jelentős regénye, a jelképes című Sárarany 1911 a főhős, Túri Dani alakjában harsányan naturalista eszközökkel - lásd Karinthy-paródia - mutatja be a paraszti tehetség önpusztító sorsát.

Az Isten háta mögött 1911 tudatosan és ironikusan idézi Flaubert Bovaryné című regényét; a kisszerű történet a kisvárosi élet sivárságát, minden értelmes emberi törekvés lehetetlenségét ábrázolja.

A fáklya 1917 a „magyar messiásoknak” a hivatástudatba belerokkanó igyekezetét, a nemes törekvéseknek önmaga ellentétébe való átcsapását elemzi, azt a szituációt, miként válik a fényhozóból tűzgyújtóvá valaki.

A történelmi tragédiák és személyes megpróbáltatások a húszas évektől új utakra terelik Móricz művészetét. A Légy jó mindhalálig 1920 a debreceni kollégium diákja, Nyilas Misi megpróbáltatásain keresztül tesz hitet az alapvető emberi értékek, a tisztesség és jóság mellett.

Az életmű legnagyobb vállalkozása az Erdély-trilógia (Tündérkert, 1922; A nagy fejedelem, 1935; A nap árnyéka, 1935). Kivételes nyelvi erővel, a történeti hitelesség igényével tárja elénk Móricz a XVII. századi Erdély tablóját, hogy a két központi alak, Báthory Gábor és Bethlen Gábor alakjában kifejtse a magyarság egészére vonatkozó történelemfilozófiáját, a Trianon utáni Magyarország jövőépítő lehetőségeit. A kortársak által kulcsregényként is olvasott műben Báthory tökéletességet hordozó eszményei szembesülnek a megmaradást elősegítő, a mindennapok építő munkáját képviselő Bethlen törekvéseivel.

A férfi-nő kapcsolatot (a művekben visszatérő két nőtípus: a szépasszony, aki inspirál, de pokolba is taszít; a jó asszony, aki óv, de a férfi nagyra törő terveit gátolja) is elemző dzsentri-regényei (Kivilágos-kivirradtig, 1926; Úri muri, 1928; Rokonok, 1932) az anekdotikus próza hagyományaihoz visszatérve, és azokat a klasszikus realizmus eszközeivel ötvözve mutatják be egy társadalmi réteg önfeledt mulatozás közbeni haláltáncát. „Móricz fehér asztal mellé ülteti alakjait, azok egy sóhajtással űzik a bánatot, eszik a húsokat, isszák a borokat, anekdotáznak, koccintgatnak, kedvük a hetedik mennyországig csavarodik, pedig siralomházban ülnek, a végzet szárnya suhog a fejük felett. Móricznál a muri mindig több a dzsentri puszta mulatozásánál. Élménykeresés is, a szűkre szabott keretek tágítása. Ezért mutatta be bor mellett nemcsak a dzsentrit, hanem az országló fejedelmeket és a futó betyárt is. Főként azokat, akik megrekedt álmukat fojtották a fizetett jókedv borába, hogy legalább csóvás kurjantásokban és dalokban lobogtassák fel lelkük kincseit. Nála a nagy muri egy kicsit a kipányvázott lelkek rúgkapálása is; a lelki vergődés rajza.” (Czine Mihály) Az Úri muri kapcsán Kodolányi Gyula fogalmazta meg Móricz viszonyát a dzsentrihez: „Ez a regény ökölcsapás. De simogatás is. Mert benne van minden sorában, hogy véreim, én is közétek tartozom, és nagyon sajnállak benneteket - magamat.”

Az életmű kivételes pillanataként szól Móricz a szerelem társadalmi korlátokat legyőző erejéről a Pillangó 1925.

A harmincas években Móricz új tájékozódási pontokat keres. A naturalizmus egysíkú parasztképétől elszakadva balladai szerkesztéssel, puritán nyelvi eszközökkel idézi meg a ridegpásztorok civilizáció előtti világát.

A Barbárok 1931 Móricz egyik legkiérleltebb művészi teljesítménye. Balladás hangon, népmesei motívumokat is felhasználva, tragédiát idéző szerkesztéssel mesél el egy epizódot a ridegpásztorok életéből. Az első rész, az első szerkezeti egység Bodri juhász meg a kisfia megölése, a második rész a fekete asszony igazságkeresése, a harmadik rész az igazságszolgáltatás. A mű két központi helyén a címben, illetve a novella utolsó mondatában hangzik el a kulcsszó, barbárok. Móricz egy animisztikus, totemisztikus hitben élő, civilizáción kívüli világot mutat be, ahol a hagyományos erkölcsi kategóriák érvénytelenek. Veres juhászék világa nem erkölcstelen világ, mert az feltételezi a kanonizált erkölcsi normákat, azok ismeretét, hanem erkölcs nélküli. A vizsgálóbíró tényszerű és indulat nélküli kijelentése ennek regisztrálása. Ha van a műnek társadalomkritikája, akkor az arra vonatkozik, hogy létezhet a XX. század 30-as éveiben olyan része a magyar valóságnak, melyet nem érintett meg a civilizáció.

Bemutatja a paraszti életforma értékteremtő voltát is szociográfiai hitelű regényében, a Joó György élettörténetét rögzítő A boldog emberben 1935.

Fogadott lánya, az árvaházi Csibe tragikus gyermekkori sorsát rögzítik a Csibe-novellák és a belőlük kinövő, a szenvedés poklába vezető, zsoltárokra tagolt Árvácska 1941 című regény. Az életmű zárásaként a személyes és társadalmi szabadságért egyaránt küzdő betyár alakját rajzolja meg (Betyár, 1937; Rózsa Sándor a lovát ugratja, 1941; Rózsa Sándor összevonja szemöldökét, 1942). Móriczot nemzeti, népi célok vezették a betyárábrázoláshoz - a jobbágyfelszabadítás történetét akarta megírni -, a megalkotott hős azonban túlmutat a magyar sorson, s Kelet-Európa évszázadokig jobbágysorban rekedt népeinek életét példázza.

A kiforrott Móricz-stílus legfőbb jellemzője „a párbeszéd nagyfokú kedvelése, a kevés mellékmondat, a főmondatokra épülő szövegépítkezés, amelynek függvénye a szabad függő beszéd is.” (Herczeg Gyula) Móricz stílusa, nyelve eruptív erejű, „mint azé az emberé, aki hozzászokott, hogy váratlan vallomásokat tegyen vagy halljon.” (Szerb Antal) A nyelvi erupció a párbeszédekben érvényesül igazán; szövegformálásának nagyszerűségéről Kosztolányi fogalmazott frappáns tömörséggel: „Így csak a természet alkot.”

Drámaírói tevékenysége az életmű másodlagos vonulatát jelenti. A nemzeti irodalom iránti tiszteletből újítja fel BornemiszaMagyar Elektráját (1931), eredeti színpadi művei mellett (Sári bíró, 1910) többnyire regényeit dramatizálja (Úri muri;Rokonok). Az irodalomszervező Móricz 1929-33 között a Nyugat főszerkesztője Babitscsal együtt. Mivel programját nem tudja érvényesíteni, szakít a folyóirattal. Bár nem tartozik a mozgalom aktivistái közé, a népi írók őt tekintik egyik szellemi atyjuknak. 1939-től a Kelet Népe folyóirat tulajdonosa és szerkesztője.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig



I. fejezet:



Megismerjük a főhőst, Nyilas Mihályt, a debreceni kollégiumot, ahol lakik. Megtudjuk, hogy szerezte meg az antikvárustól a Csokonai kötetet, s abban miként csalódott. Másik kincséről is sokat megtudunk: a pergamen fedélről, amibe beköttette az üres lapokat, hogy majd azokba írjon. Sok mindent megtudunk az akkori viszonyokról, a kisdiákok életéről már ebben a fejezetben is.



II. fejezet



Misi pakkot, azaz csomagot kap otthonról. Ez igen nagy szó a kisfiú életében, hogy az ő szegény szülei csomagot küldjenek neki. Ettől a többiek előtt is ? egyszerre nevezetes ember lesz. ?Persze a csomag tartalmát a többiek megdézsmálják, ahogy az már a kisebb, gyengébb gyerekekkel szokott történni. Mulatságos eset is történik: a kenőcsöt, amit édesanyja a kezére és a cipőjére kenni küldte, Böszörményi megette. Ugratták is vele még egy darabig. Közben Böszörményinek eltűnt a kése, s Misi véletlenül megtalálja becsúszva a pakkjába. Egy ötlettől vezérelve eldugja a ládája titkos fiókjába. A vallástanár megkérdezi tőle, miért szalmakalapot hord még késő ősszel is. Ő pedig elmondja, hogy ellopták a posztó-kalapját. Utána meg is ijed, hogy most biztosan vizsgálat lesz, átkutatják a ládákat, s akkor nála megtalálják a kést. Ezért, amikor másnap a szobafőnök orvoshoz küldi, magával viszi a kést, s el is dugja. A kalapot valóban keresni kezdik, s végül Nagy Úr, a szobafőnök ?állást ajánl neki: egy vak öregúrnak kell minden nap 1 órát felolvasni.



III. fejezet



Misi megkezdte ?munkáját. Első alkalommal túl korán érkezett, az öreg Pósalaky nem is foglalkozott vele. Pontban 5-kor kellett kezdenie a felolvasást, s 6-kor be kellett fejezni. Szombaton Orczy meghívta Misit magukhoz. Ő előbb nem akart elmenni, de Orczy említette, hogy a mamája azt mondta, feltétlenül hívja őt meg, mert még Gyéres tanár úr (a latin tanár, aki az osztályfőnökük is volt) is beszélt róla Orcyéknál. Utána már arról olvashatunk, milyen volt a látogatás, hogy viselkedett, hogyan érezte magát a kis Nyilas Misi az előkelő házban, az előkelő emberek körében.



IV. fejezet



Az öreg Pósalaky elmesélte Misinek, hogy mit álmodott az éjszaka, s a takarítónéja megmondta, melyik álom milyen számnak felel meg. S úgy döntött, hogy tegyék meg ezeket a számokat a lutrin, s ha nyernek, felezik a nyereményt. Misit kérte meg, hogy tegye meg a számokat, s a reskontót is ő őrizze magánál. Másnap délután Misi Gyimesiékhez ment, sokat beszélgettek, festettek.

Felolvasták az iskolában ki kapott intőt, erről értesítik a szülőket. Gyéres tanár úr behivatta Misit óra után a tanáriba: ?egy gyereknek a tanítását bízta rá, hetente kétszer (szerda, szombat délután) latint és számtant kell tanítania Doroghy Sanyinak.



V. Fejezet

Megkezdődött a Sanyika tanítása. Misinek nem volt könnyű dolga, mivel a kis Doroghy nem tudta a helyesírást, a szorzótáblát, latinból olvasni sem tudott, így bizony igen az elején kellett kezdeniük. Egyszer az egyik nővére, Bella is beült hozzájuk. Ez nagyon szép lány volt, legalábbis Misi szemében. Beszélgettek, veszekedtek az öccsével. Egyszer csak bejött a legidősebb lány, Viola, s megkorholta Bellát, hogy miért nem hagyja tanulni a fiúkat, s csak mondta megállíthatatlanul a panaszait, a terveit, s ezeket bizony Misinek is végig kellett hallgatnia. Aztán megérkezett az édesapa is, s bejött a beteges anyuka is.

Vasárnap elment Törökékhez, akiknél előző évben lakott. Beszélgetett Török nénivel, Ilonka kisasszonnyal, majd Török bácsival is. Viszont egyszer csak megjelent Török János is. Mikor megtudta, hogy Misi a vak Pósalaky megbízásából megtette a lutrin a számokat, elkérte megnézni a reskontót. Majd közben tovább folyt a társalgás, szóba került a tanítás is. Mikor János megtudta, hogy Doroghyéknál tanít, igen megörült. Közben megérkeztek Szikszayék is, s akkor János rábízott egy levelet, hogy adja át Bellának. Misi nem örült a megbízatásnak, de kénytelen-kelletlen eltette a levelet.

S a reskontót visszakapta vajon?



VI. fejezet



Hétfőn nem jött időben Gyéres tanár úr az első órára, így Orcyt küldték őrszemnek meglesni jön-e a tanár. Ő pedig magával vitte Misit, aki persze jobban félt, de mégiscsak mennie kellett. Kisurrantak az iskolából, az utcára, látták, hogy a függöny még le van eresztve. Akkor Orczy megmutatta neki Debrecen nevezetességét, a Rákóczi ültette bokrot. Egyszer csak megjelent Török János, s még egyszer a lelkére kötötte a levél átadását Bellának, s mondta, hogy csak annyit kérdezzen meg, hogy ?szívesen vagy ?sehogyse. Aztán látták a kápsáló (gyűjtő) kollégistákat. Misi elmagyarázta Orczynak, hogy ez mit is jelent. S mivel nem csak a tanár úr ablakát figyelték, bizony ?lebuktak, ugyanis Gyéres tanár úr meglátta őket, s bezavarta az osztályba a két fiút. Misi nagyon szégyellte magát. A tanár dolgozatokat osztott ki, ami csak Misinek lett jeles. Akkor le kellett fordítania latinra egy mondatot, amit fel is íratott vele a füzetébe a tanár: ?Az is tolvaj, aki az emberek bizalmát meglopja. Óra végén Orczy is kapott egy mondatot, amit következő órára kellett lefordítania: ?A törvény határait áthágni senkinek sem szabad.

Szerdán átadta Bellának a levelet, s megmondta milyen választ vár Török János. A lány válasza: ?sehogyse szívesen vagy ?szívesen sehogyse. Míg ők ezeket beszélték meg a kamrában, ismét bejött Viola, s ismét rázendített a mondandójára. A tanítás után már várta János úr, s kérte a választ.

Vacsora után Sándor Mihály egy cédulát tett elé, amire a lutri számok voltak felírva, mondta Misinek, nézze meg, kihúzták-e a számokat. Misi keresni kezdte a reskontót, de bizony nem találta, s nagyon-nagyon megijedt, mivel a számok igen ismerősnek tűntek számára.

VII. fejezet



Az akkori gyerekek is csak gyerekek voltak: a tanárt a háta mögött kigúnyolták, kifigurázták, így történt ez ezen a reggelen is. A földrajz tanárra vártak, s közben Orczy utánozta épp az öreg tanár urat. Misi nagyon rosszul aludt éjjel, mivel a reskontón gondolkodott. A tanár úr épp Misit akarta feleltetni, Franciaország földrajzából. S közben Názó tanár úr sokszor elkalandozott, s mesélt régi időkről, történelmi dolgokról, régészeti kutatásokról. Ez már Misit igencsak érdekelte, s nagy odaadással figyelt. Torna óra is volt aznap, amit Misi nem szeretett. Már sokadszor próbálta átugrani a bakot, de nem sikerült, s megmakacsolta magát, s nem próbálkozott. Akkor Orczy próbálta megvédeni azzal, hogy azt mondta a tanárnak, hogy Nyilas Misi beteg. Aztán tényleg elszédült, elvesztette az eszméletét, s elesett.

A reskontó ügye továbbra is napirenden volt: Gimesi mondta is Orczynak, hogy szerinte Misinek az a baja, hogy elvesztette a reskontót, pedig kihúzták a számokat.

VIII. fejezet



Misi levelet írt a szüleinek. Már legalább egy hete belekezdett, de nem sokra haladt még vele. Most megpróbálta pótolni. Közben gondolatai elkalandoztak, eszébe jutottak korábbi dolgok, amelyek otthon történtek. Majd az asztalnál ülve elaludt, s bizony még álmában is a reskontó ügye foglalkoztatta. A szobában rajta kívül Nagy Úr volt még, s mikor ő felriadt álmából, Nagy Úr beszélni kezdett hozzá, mégpedig amiről olvasott: a magyar nemzet legősibb történetét. S erről igen hosszan beszélt Misinek, akit egyre inkább érdekelt mindaz, amit hallott. Végül a levelet is befejezte, majd tanult is.

S akkor menni kellett Pósalakyhoz felolvasni. Az öregúr rákérdezett, kihúzták-e már a számokat, de Misi azt mondta, hogy még nem volt benne az újságban. Mikor visszament a konviktusba Sándor Mihály mondta neki, hogy Orczy és Gimesi keresték a coetusban. S kérdezte azt is, miért nem volt délután Misi órán. Ő teljesen elfelejtkezett erről, úgy kérdezett vissza, hogy nem szombat van ma? Így Lisznyai úrnak, a szobafőnöknek kellett igazolást adnia. Orczy ajánlatára ?szerződést kötöttek, hogy kinyomozzák, hova lett a reskontó, ki a tolvaj. Orczy lett az elnök, Gimesi a titkár, Misi a jegyző. Orczy összeállította az alapszabályokat, s mindenkinek külön leírta és kiosztotta.



IX. fejezet



Orczy hozzákezdett a nyomozáshoz. Megtudta Misitől kik a szobatársai, s különféle módokon a közelükbe férkőzött, hogy beszéljen mindenkivel. Végül Orczy vasárnap délutánra találkozóra hívta magukhoz a két fiút.

Mivel szombat volt, Misi délután ment tanítani Doroghyékhoz. Amíg Sanyira várt a szobában, próbálta a már régebben megkezdett versét folytatni. Egyszer csak bejött Bella, s meglátta, hogy Misi verset ír, mindenképpen el akarta kérni tőle. Aztán bejött Sanyika is. Tanulás közben Misi azokról a dolgokról kezdett beszélni, amiket előző nap Nagy úrtól hallott: a magyar nép eredetéről, rokonságról. Bella egészen elgondolkodott ezeken, s elmélázott, mi lenne, ha ő újra a gazdag rokonaik közé mehetne. Misi is beszélt az ő családjáról, hogyan szegényedtek el, hogyan kell édesapjáéknak keményen dolgozni a kevéske pénzért. Bella pedig azt kérdezte Misitől: ?Ha valaki nagyon szegény és örökké szenved és nyomorog, és megvan rá a lehetőség, hogy többet sohase nyomorogjon, és a leggazdagabb emberek közé kerüljön, s mindig bőségben legyen, és a testvérein is segíthessen, a szülein: akkor szabad neki elmulasztani ezt az alkalmat? S Misi azt válaszolta: ?Nem szabad. Akkor bejött Viola is, s újra a munkáról beszélt és, hogy Sanyinak kell, hogy jó élete legyen majd. Mikor Misi elindult, Bella próbálta elkérni tőle a verset, de ő nem adta.

Aztán ment felolvasni. Pósalaky újra megkérdezte, benne vannak-e az újságban a lutri számok. Bizony benne volt, de Misi azt mondta, csak a kislutri számok, s azokat felolvasta, azok ?nem jöttek ki. Hazafele menet egy kirakat előtt meglátta Bella kisasszonyt Török Jánossal. Beszélgettek, nevetgéltek. S Misi ettől a ?látványtól igazán megrémült.



X. fejezet



Misi félálomban már megverte Török Jánost, mert még ekkor is az foglalkoztatta, hogy mi köze van Bella kisasszonyhoz. Aztán arról álmodozott, hogy milyen jó lenne, ha gazdag lenne, mit csinálna a sok kinccsel. Aztán a szüleiről is álmodott.

Reggel, mire felébredt, már mindenki megmosdott, csak ő volt lemaradva, így egyedül maradt, a többiek már mentek a templomba. Ebéd után elindult Törökékhez, s útközben összetalálkozott Szikszay úrral, aki szintén Törökékhez ment. Szikszay hamarabb bement, s mire ő is beért a házba, a szobából hallotta, hogy Szikszay Lajos sírva-haragosan panaszolja Törökéknek, hogy őt milyen módon megvádolták, s elküldték a városházáról, ahol számvetőként dolgozott. Aztán Török bácsi beszélt Jánosról, Misi pedig csak hallgatta odakintről. Bemenni már nem mert, inkább gyorsan kilopakodott a házból. Az utcán azonban összetalálkozott Török Jánossal, aki rábízott egy táskát, amíg ő bement elköszönni, mivel elutazni készült. János megint pénzt ajánlott, de Misi ismét nem fogadta el (mint akkor sem, amikor Bellának vitte a levelet).

Bement a kollégiumba, s örömmel vette észre, hogy pénzesutalványa érkezett. Elment érte a postahivatalba, de úgy gondolta, a szüleinek nagyobb szükségük van a pénzre, így a kapott egy forintot megtoldotta még eggyel, s ezt küldte el a szüleinek. Mivel még csak 3 óra volt, s neki 4-re kellett menni Orczyékhoz, sétálni kezdett, s végül eljutott a vasútállomásra. Ott nézelődött amikor egyszer csak az elsőosztályú váróteremben meglátta Bella kisasszonyt. Úgy megijedt, hogy rögtön elszaladt, de aztán visszamerészkedett. Akkor már nem látta Bellát, de az utasok már mind a vonathoz siettek, s el is ment a vonat. Magában kezdett olyan dolgokra rájönni, ami még nem egy kisfiúnak való, s arra gondolt, hogy a Török János is ezzel a vonattal akart elmenni, bár őt nem látta a váróteremben.

4-re elment Orczyékhoz, ahol már azzal várták, hogy valaki felvette a pénzt, ami a nyeremény volt. Misi érezte, hogy ez a Török János volt, ő a tolvaj, s a táskában volt a pénz, amit vele cipeltetett. Már mennie kellett volna felolvasni, de egyszerűen nem mert Pósalakyhoz menni. A kollégium ajtajában álló fiúk színházjegyet kínáltak neki, ő meg is vette, de a Bika kávézójába nem mert bemenni Gyéres tanár úrhoz az igazolójegyet aláíratni. Inkább sarkon fordult, s elment Doroghyékhoz. Ott persze kiderült, hogy Bella nincs otthon, tőle megtudták, hogy látta az állomáson, végül találtak egy levelet is:

?Kedves apa, én ma elutazom, miattam ne aggódjanak. Valószínűleg többet segítek így a családnak, mint ha egész nap mosogatnék Viola kisasszony elragadtatására.

Kezét csókolja

Bella

Végül még Sanyival átnézték a másnapi latin leckét, ott vacsorázott náluk, majd elment a színházba, ahonnan az első felvonás után megszökött. A coetusba nem mert felmenni, az oratóriumnál megvárta a kapuzárást, s amikor meghallotta más fiúk hangját, akik a színházból jöttek, ő is felment.



XI. fejezet



Reggel a zsebében talált egy tízforintost, s először nem tudta, hogy kerülhetett oda. Aztán eszébe jutott, hogy bizonyára előző nap Török úr tehette a zsebébe, hogy ?megnyugtassa a lelkiismeretét. Azt sem tudta, hova dugja a pénzt, végül a mellénye zsebébe rejtette. Orczy azzal fogadta, hogy az apja elment a rendőrségre feljelentést tenni az ellopott reskontó, illetve a pénz miatt.

Második óraközben a pedellus jött Misiért, az igazgató hívatta. Az igazgatónál rendőrök voltak, s ettől az igazgató úr nagyon fel volt háborodva. Ugyanis a debreceni református kollégium ügyeibe az állami és városi hatóságok közvetlenül nem avatkozhattak bele, a kollégium autonómiája értelmében hivatalos személy (pl. rendőr) nem léphetett az iskola területére. Az igazgató megtudta Misitől, hogy Pósalakyhoz jár felolvasni, s az ő nevében kellett számokat megtenni a lutrin. S Misi azt mondta, hogy nem nyert, mivel ő a budapestin tette meg a számokat és a brünnin húzták ki.

Másnap azonban újra jött érte a pedellus, ismét az igazgatóhoz kellett mennie. Most pedig Viola ült ott, mivel szerinte Misi tud az ő hugáról. Misi elmondta, hogy a Viola öccsét tanítja Gyéres tanár úr parancsára számtanra és latinra. Az igazgató mondta is Violának, hogy ?ez a gyerek! ? nem tett semmit! ? Mi köze van neki a felnőttek szerelmeskedéséhez. Violát hazaküldte, Misinek pedig azt ígérte, ha még egyszer meg kell őt látnia, előbb egy pofont kap. Misi innen felment a coetusba, bement a szobába, lefeküdt, s el is aludt. S eldöntötte, hogy sem felolvasni, sem tanítani nem fog menni többet.

Másnap reggel a pedellus már a kollégiumba jött érte, s vitte az igazgató elé. Az igazgató úr igen mérges volt: ? Itt van már a halom írás, itt az egész vizsgálat! ? Átküldték egy másik szobába, ahol igen sokáig kellett várakoznia, s bizony mindenféle gondolatok, emlékek cikkáztak a fejében. Egyre fáradtabb és kimerültebb volt. Nagy sokára jött érte István, a pedellus, s átkísérte egy tanári szobába, ahol már benn ült 5-6 tanár, számára mind idegen, csak némelyiket ismerte látásból. S ekkor megkezdődött a ?tanári törvényszék. Mindenféle kérdéseket tettek fel neki, de egyre inkább úgy tűnt, hogy mindenért őt teszik felelőssé, már olyan dolgokat is a fejére olvastak, amihez neki semmi köze. Csak korholják, szidják, csupa rosszat mondanak és feltételeznek róla. Végül kiküldték a teremből, hogy kint várjon az ?ítéletre.

S ekkor megjelent Géza bátyja, aki megölelgette, szerette. Misi pedig csak sírt, sírt, s csak annyit tudott mondani, hogy: ? Bántanak, ?, bántanak, Géza bátyám ? ? S azt is hozzá tette, hogy többet nem akar debreceni diák lenni. A nagybátyja nem szólt, csak ölelte a szegény kisfiút.



XII. fejezet



Géza bátyja magára hagyta, s bement a tanár urakhoz, beszélni akart velük. Misi a versét mondogatta magában, de nem jutott eszébe amit korábban már olyan szépen kitalált. Ismét korábbi emlékek is felidéződtek benne. Egyszer csak megjelentek a tanárok, s az igazgató dicsérni kezdte, hogy jó tanuló, kis pénzkereső, sugárzik róla a becsületesség. Misi nem igazán értette a dolgokat. S megkérdezték tőle, akar-e debreceni diák lenni, ő pedig az válaszolta: ? Nem. ?

Végül a bátyja kézen fogta, s mentek a kollégiumba, fel a szobába, ott megmutatta az ágyát, a holmiját. Aztán mentek az utcára, s egyszer csak elájult. Ágyban tért csak magához, nagyon lázas, beteg volt.

Orczy és Gimesi meglátogatták. Elmesélték neki, hogy Török János levélben megírta az igazságot az apjáéknak, az ő Géza bátyjának és a rendőrségnek. 120 Ft volt a nyeremény, azt is megírta mire mennyit költött ebből. Ezt a pénzt kifizették, Pósalaky már megkapta a 60 Ft-ját, s az ő bátyja az 50-et (hiszen Misi már kapott belőle 10 Ft-ot), de Géza bátyja nem fogadta el, mivel az öreg Törökék fizették ki a fiúk helyett.

Másnap Viola jött el Sanyival, s lelkesen mesélte, hogy Bella megcsinálta a szerencséjét, a hercegnéhez ment, ahol nagyon szeretik, s rá fogják hagyni az egervári uralmat, s ismét jómódúak lesznek, Sanyi Pestre megy tanulni.

Mikor jobban lett Misi, a nagybátyja kérdezte, mikor mennek vissza a kollégiumba. De ő ismét azt felelte: ? Soha. ?Elmondta, hogy ő tanító akar lenni. Végül a bátyja azt mondta, elviszi magával abba az iskolába, ahol ő tanít, s ott fog ő tanulni. Misi nagyon boldog volt, s örömében is csak sírni tudott. Géza bátyja megkérdezte, mire akarja tanítani az emberiséget. S ő azt válaszolta:? Csak arra, hogy légy jó ? légy jó ? légy jó mindhalálig ? ?

Tamási Áron : Ábel a rengetegben

Tamási Áron élete

	Tamási Áron 1897. Szeptember 20-án született Farkaslakán sokgyermekes szülők harmadik gyermekeként. Ősei mind székelyek voltak. Édesanyja Fancsali Márta, akitől “a lélek a szív költői “libbenéseit” örökölte. Édesapja Fancsali Dénes, kis falusi birtokon gazdálkodott. Az ő “világjavító” indulata és “kényurasága hajlamos” természete ugyancsak tovább élt Tamási Áronban. Gyermekkorában dolgoznia kellett a falusi gazdaságban. Kezét baleset éri, ezért szülei a továbbtaníttatása mellett döntenek.
“Amikor ezt mondták nekem, furcsa pezsdület öntött el. Csak a szemem pillangózott ide és oda. Aztán elnevettem magam. S ebből már tudhatták, hogy kedvem van elmenni oda, ahol a betűk szántóföldjei terülnek el és a megsegítő tudomány tarka mezői”. Édesanyját szerette legjobban ezen a világon, mégis édesapjának az alakja és a sorsa igazgatta mindvégig. Anyjától örökölte humorát, játszi kedélyét és bölcsességét, apjától merőben mást kapott, drámai elemet, a szenvedélyeit. Gyermekkorában természetesen nem értette apjának befelé néző komorságát, riasztották időnként föllávázó kitörései, a szombat esték, midőn nemegyszer borosan, sőt véresen téresen tért haza. Fájt neki a keménység, mellyel korán nehéz munkához szoktatta és az elkeseredett ember olykori igazságtalanságai. Csak később értette meg, hogy ô is ki akart törni a faluból, különb sorsra érdemesnek tudta magát, ezért maradt örökké füstölgő vulkán. Az apai és az anyai elem szüntelenül viaskodott Tamási Áronban. Elejétől fogva utolsó leheletéig Farkaslaka írója maradt, termése mégsem helyi jellegű. Bensőleg sohasem hagyta el szülőföldjét, de útja sokáig nyugtalanul cikázott Kolozsvár és Budapest között, ám tartós otthont csak életének utolsó harmadában alapított, addig inkább szállást tartott.
		1966-ban több hónapig a Kútvölgyi úti kórházban ápolják. Feleségének tollba mondja a Vadrózsa ága-t, ezt a könyvét már nem tudja befejezni. 1966. május 26-án halt meg. Június 2-án mintegy tizenötezer ember búcsúztatja a Farkasréti temetőben: majd egy hét múlva kívánságának megfelelően, Farkaslakán helyezik örök nyugalomra.

RÖVID TARTALOM:

1920-ban járunk, Erdélyben. A székely család, Szakállasék otthonában. Az anya fiával, Ábellel van otthon – csak ebéd után jár el pityókát ásni -, az apa, Gergely középbirtokossági erdőpásztor, hetente 1-2 alkalommal jár haza.
Egy ilyen esettel indul a mű. Az apa nyulat hoz, amit tréfa során vesz észre a fiú. (Az apa kint hagyja, Ábel azt „hazudja”, hogy nem látta, sőt ő fogta) Megnyúzzák a nyulat, majd az apa közli Ábellel, hogy a Hargitába fog menni erdőpásztornak. Ábelnek nem igazán tetszik az ötlet, hogy erdőpásztor legyen, de nem lehet kifogása.
Egy ütött-kopott faház lesz az otthona, amiben találkozik Bolhával (kutya), későbbi hű társával. Otthonról egy kecskét, egy macskát és két tyúkot visz magával. Első éjszakája egyedül rémesen telik, másnap meglátogatja az igazgató, elmagyarázza a teendőket, azt, hogy fát kell árulnia, s hogy a kidőlt fákkal szabadon gazdálkodhat. Mivel nincs rendes szék és asztal, ágy pedig egyáltalán nincs, az igazgató másnap küldet ki „bútort” is.
A látogatás másnapján Ábel az erdőben talál 5 ládát, tele fegyverrel és tölténnyel, amiből két puskát és hozzá töltényt el is tesz magának. Továbbá talál még 12 bombát, ám nem tudja, mi lehet az, csak sejtései vannak. Az egyiket eltávolítja a többitől, és meggyújtja. Sikerül elég távolra érnie, mire a bomba felrobban. 10 öl fa dől ki a robbanás nyomán, s ezekkel Ábel immár szabadon gazdálkodhat. Később sikerül is eladnia ezeket, és 1000 lejt kap érte cserébe. (Ez csak a fele annak, amit ért volna, hisz a fa öljét különben 200 lejért adta)
Dávid Pál könyveket hozott Ábelnek (Nick Carter, Buffalo Bill füzetek), s cserébe fát vitt.
Néhány nap múltán megérkezik három barát, egy főispán, Furtuna barát valamint Markus, aki most a kocsis szerepét töltötte be. A gvárgyin megtanítja lőni Ábelt, s szép napokat töltenek négyesben, bár Ábel számára nem felhőtlen a boldogság, ugyanis a gvárgyin elégeti a füzeteit, mondván, hogy semmi jóra nem tanítják. Megígéri azonban, hogy küld helyettük értékes olvasmányokat. Később nagy búcsúzkodás során a barátok elfelejtenek fizetni.
Néhány nap múlva megérkezik Márkus az ígért könyvekkel és az elismervénnyel, miszerint a fa árát befizették a bankba. Ezt látja Fuszulán is, aki már eddig is sok fát vásárolt Ábeltől, s most úgy dönt, cselhez folyamodik. Nem fizet a fáért, hanem egy hamis elismervényt ad Ábelnek. A turpisságra azonban hamar fényderül, az igazgatónak és Ábelnek sikerül elfognia Fuszulánt. Kezét hátrakötik, a lábát azonban szabadon hagyják, így mialatt viszik a város felé, Fuszulán megszökik, az igazgató pedig súlyos sérüléseket szenved.
Az igazgató tart attól, hogy Fuszulán visszatér Ábelhez bosszút állni, így odaküldi Surgyélánt, a mogorva csendőrt. Viszonyuk az első perctől ellenséges, Surgyélán ki akarja szolgáltatni magát Ábellel. Surgyélán fog egy sast, ám amikor beviszi a házba az megöli a macskát, Bolhának pedig kivájja az egyik szemét. Büntetése azonban nem marad el, vacsora lesz belőle. A sashús azonban büdös, rágós és ehetetlen. A két férfi mégis megeszi, s Ábelt ágynak is dönti tőle a betegség. Surgyélán ápolja, s látszólag minden falatot a betegnek ad. Titokban azonban kijár a ház mögé és megeszi a kecskét. Ábel ezt csak akkor tudja meg, amikor megérkezik Fuszulán és elmegy Surgyélánnal.
Ekkor érkezik meg Ábel apja a szomorú hírrel, Ábel édesanyja meghalt. Ábel elmeséli a Fuszulán-, sas- és a Surgyélán-kalandot, s eldöntik, elfogják a két betyárt. Tervük azonban nem sikerül, nem mernek tenni a két betyár ellen.
A végső megoldást a tüdőbeteg Márkus jelenti, aki immár ittas állapotban elkezd prédikálni a bűnről, a bűnbeesésről, arról, hogy mindenkit szeret édesanyja, stb. Másnapra Márkus meghal, a két betyár pedig önként feladja magát a csendőrségen.
Ábel felmond és úgy dönt, nekivág az országnak hű kutyájával, Bolhával. „A szegények és az elnyomottak zászlaját fogom örökké hordozni, bármerre vezéreljen is az utam”- hangzik a regény utolsó sora.

OLVASÓNAPLÓ:

1. fejezet

A történet 1920-ban játszódik, amikor a románok kézhez vették Erdélyt. A főhős, Szakállas Ábel 15 éves. Szüleivel Csíkcsicsóban, egy káposztatermelő kis faluban él. Édesapja, Szakállas Gergely közbirtokossági erdőpásztor, fent él az erdőn, s csak akkor látogatott haza, ha elfogyott az elesége. Egy szép napon Ábel édesapja hazaérkezik az erdőből, és hoz magával egy nyulat vacsorára. Van is nagy öröm, mert a háború utáni nagy szegénységben ritkán jutott ilyen finom ennivalóhoz a család. Az édesapa hazajövetelének azonban nem ez volt az egyetlen célja, hanem az is, hogy megmondja Ábelnek: szerzett neki erdőpásztori munkát a Hargitán. Ábel egy kicsit megijed attól, hogy egy erdei kis házban egyedül kell élnie, de engedelmeskedik a szülei kívánságának. Másnap fel is kerekedik édesapjával, és elindulnak. Visznek magukkal Ábelnek egy kecskét, két tyúkot és egy macskát. Ábel a kis viskóban talál egy kutyát, amit rögtön el is nevez Bolhának. Miután berendezkednek, az édesapa elindul haza, és egyedül hagyja Ábelt a rengetegben. Ábel nehezen alszik el, és egy kicsit fél is, de frissen talált kutyája bátorságot ad neki.
Másnap megérkezik a szeredai bankigazgató, aki elmondja Ábelnek a feladatait. Ő árulja a fát az erdőn, a jövedelemmel pedig el kell számolnia, és mindezért ötszáz lej havi fizetést kap. Az igazgató azokat a fákat, amiket a szél dönt ki, Ábelnek adja, hogy saját hasznára árulhassa. Másnap bútort küld a bankigazgató Ábelnek egy szekeres emberrel, akit Dávid Pali bácsinak hívnak. Pali bácsi fát is szeretne vinni, de nem akar fizetni érte. Ábel hosszas kérlelés után ad neki egy szekérrel, de cserébe olvasmányokat kér, hogy ne unatkozzon egyedül a Hargitán.
Ábel egy erdei séta alkalmával elrejtett fegyvereket és bombákat talál az erdőn. A fegyvert eldugja, a bombákat pedig egymás után több napon keresztül felrobbantja. A bomba által kipusztított fáknak örül, hiszen azt saját hasznára árulhatja. Pali bácsi rengeteg izgalmas olvasmányt hoz Ábelnek: Nick Carter-füzeteket, kalendáriumokat, regényeket és verseket, és cserébe természetesen viszi a fát. A fiú ezután már olvasással tölti üres óráit. Telnek a napok és a hetek a Hargitán: Ábelt meglátogatja az édesanyja és az édesapja is a fiú legnagyobb örömére.

2. fejezet

Ősziesre fordul az idő a Hargitán Ábel legnagyobb bánatára, aki egészen búskomorságba esik attól, hogy nem süt a nap, és egyre hidegebb az idő. Kevesebben jönnek fáért, és Ábelnek több ideje van olvasni. Egészen beleéli magát a regények világába. Egyik nap reggelén azonban megérkezik három barát a Hargitára: páter gvárgyián, Furtunát és Márkus, a legfiatalabb. A szerzetesek ott töltik az egész napot az erdőn, és Ábel nagyon összebarátkozik velük. A főbarát, aki régen tábori pap volt, megtanítja hősünket lőni a puskával, és a tűzre dobja a fiú Nick Carter-füzeteit, mert istentelennek tartja őket. Ábel majdnem elsírja magát, de a szerzetesek megígérik neki, hogy küldenek helyette erkölcsös fiúnak való olvasmányokat. Ábelre olyan nagy hatással vannak a barátok, hogy még éjszaka is velük álmodik. Pár nap múlva Márkus elhozza Ábelnek a megígért, szentekről szóló könyveket, és elmeséli élete történetét: azt, hogy hogyan jutott árvaságra, és hogyan került a szerzetesrendbe a barátokhoz.
Egyik nap Fuszulán, egy román ember érkezik az erdőbe Ábelhez. Sok szekér fát vesz tőle. Egy pár nap múlva újra visszajön ez az ember, és azt mondja Ábelnek, hogy ezentúl a bankba fizeti be az összeget, és a nyugta ellenében kéri a fát. Ábel egy kicsit gyanakszik, de elkezdik felpakolni a fákat Fuszulán szekerére. Még folyik a munka, amikor megérkezik a bankigazgató, és kiderül, hogy Fuszulán csaló, és a banki nyugta csak hamisítvány. Ábel és az igazgató azonban leleplezi a csalót, és az igazgató megkötözve elviszi Fuszulánt. Másnap megérkezik a Hargitára a banki pénztáros és egy csendőr, és Ábel eddigi élete a rengetegben jelentősen átalakul.

3. fejezet

Hősünk megtudja a pénztárostól, hogy a rabló Fuszulán kiszabadult, mert nem kötözték meg a lábát, és felrúgta az igazgató szekerét. Mindketten az árokba zuhantak: az igazgató megsérült, Fuszulán pedig elmenekült. Ezért hozta most magával a pénztáros a csendőrt. Ábel legnagyobb bánatára Surgyélán, a csendőr ott marad vele a Hargitán, hogy elfoghassa Fuszulánt, amint az visszatér a rengetegbe.
Szomorú idők következnek, mert Surgyélán elfoglalja Ábel ágyát, megeszi az összes ennivalóját. Egyik reggel azt tapasztalják, hogy a kecske nem akar tejet adni, a két tyúkot pedig megette a róka. Surgyélán mérgében elindul vadászni, és lő egy sast. A sas azonban nem hal meg azonnal, hanem csak megsebesül, és megöli Ábel macskáját, a kutyának, Bolhának pedig kivájja a szemét. A sashúst megsütik tűzön, és - bár Ábel tudja, hogy az nem ehető - megeszik a csendőr parancsára. Hősünk ezután egy hétig betegeskedik a büdös sashús miatt, és nem tud felkelni az ágyból. Ezalatt az idő alatt Surgyélán szabadon garázdálkodik: megsüti és megeszi a kecskét, és elkergeti Bolhát.
Fuszulán újra megjelenik, és Surgyélán - ahelyett, hogy elkapná - szökik tovább vele együtt, tettestársa lesz. Ábelre szomorú idők köszöntenek, teljesen magára marad az állatok nélkül, megtudja, hogy édesanyja nagyon beteg. Surgyélán távozását azonban nem sajnálja.

4. fejezet

Beköszöntött a tél, Ábel napjai magányosan és szomorúan telnek, egy nap azonban váratlan öröm éri: megérkezik az édesapja. Ábel elmeséli neki a kalandjait Surgyélánnal, és megtudja apjától, hogy meghalt az édesanyja. Ábel nagyon szomorú lesz a hír hallatán: a két férfi kesereg, de együtt könnyebb elviselni a bánatot is. Ketten éldegélnek tovább a Hargitán.
Egyik este megjelenik a háznál a két rabló: Surgyélán és Fuszulán. Hőseink megijednek, de azt a tervet eszelik ki, hogy leitatják a két gazfickót. Az iszogatás közben azonban Ábel apja is lerészegedik, és majdnem nekiesik a rablóknak. Szerencsére megmenekülnek, mert a gazfickók odébbállnak.
A két székely férfi másnap elmegy a bankba, hogy jelentse az igazgatónak, hogy a két bűnöző újra visszatért. A bankigazgató azonban - hiába bérel fel embereket - nem tudja elkapni a rablókat. Ábel és édesapja megint visszatér a hargitai házba, és tovább éldegélnek ott. Egy napon elmegy Ábel meglátogatni a szerzeteseket. Kellemes órákat tölt el náluk, ám megtudja, hogy Márkus beteg. A tüdejével van baj, hegyi levegőre lenne szüksége. Ezért Ábel magával viszi Márkust a rengetegbe. Egy darabig hármasban éldegélnek ott: Ábel, az édesapja és Márkus, tavasszal azonban az apa visszatér Csíkcsicsóba megművelni a földeket.
Alighogy elmegy Ábel édesapja, megérkezik újra Surgyélán és Fuszulán. Márkus beszél nekik Istenről és a megváltásról, és ennek hatására megtér a két rabló, és önként feladja magát a rendőrségen. Márkus azonban meghal tüdőbajban. Ábel nagyon szomorú, és elhatározza, hogy új életet kezd. Márkus temetésén megtalálja rég halottnak hitt kutyáját, Bolhát, és úgy dönt: együtt vágnak neki az ismeretlennek. A regény végén Ábel elindul Bolhával a városba és így búcsúzik édesapjától: "elmegyek Bolhával a városba, hogy megkeressem a testvéremet, Káint, aki nekünk, Ábeleknek okozza a sok bajt."

A SZEREPLŐK FELSOROLÁSA ÉS RÖVID JELLEMZÉSE:

Szakállas Gergely: igazi székelyember, aki Csíkcsicsóban él, erdőpásztorkodással foglalkozik. Egyszerű, őszinte, furfangos észjárású, becsületes ember

Ábel édesanyja: szorgalmasan dolgozó, kissé beteges erdélyi egyszerű székelyasszony, akinek mindennél fontosabb a családja.

Ábel: igazi székely kamasz fiú, aki a regény előtt nem sokat tud a nagyvilágról, nem ismeri a székely és a román emberek habitusát, szokásait, de a mű végére igazi jellemfejlődésen megy keresztül. Tiszta szívű szókimondó fiú, aki mindenkivel úgy bánik, ahogy hozzá is viszonyulnak. Roppant becsületes és érzékeny ember.

Fuszulán: román ember, látszólag gazdag, ám csaló. Tisztességtelen ember. Alakja elsősorban egy példázat, általános szintre van emelve

Surgyélán: román katona, olyan ösztönember. Nem sok esze van, csak arra gondol, hogy a szükségleteit kielégítse. Ez az egyetlen célja.

Bankigazgató: román ember, aki felfogadta Ábelt. Egy hivatalnok bőrébe bújt csaló. Az ő alakja is példázat. Észjárása meg sem közelíti Ábelét.

Egyházi emberek: mind vallásos emberek, akik valós értékrendszerrel bírnak. Jót akarnak Ábelnek. A főhős vallásos ember lévén nagy bizalommal van feléjük. Szellemi és anyagi javakkal is ellátják a fiút.

Márkus: ő is barát. Látszólag egy félkegyelmű ember, akin mindenki nevet, hiszen bolond. Az anyja nevelte, ám egy szerencsétlen eseménynek köszönhetően az anyja elvesztette, s a papok nevelték föl. Beteges ember, akinek kulcsszerepe van a műben. csak látszólag együgyű, hiszen példabeszéde több embernek is megmutatja a valós és igazi utat.

A MŰ JELENTŐSÉGE:

Tamási Áron Ábel a rengetegben című regénye egy trilógia első része. A mű Ábel bemutatkozásával kezdődik: már az első bekezdésben sok mindent megtudunk róla, családi állapotáról, körülményeiről, de a történelmi korszakról is képet kapunk – látható, hogy egy nagyobb közösség láncolja magához a kisebbséget.

A mű egy szegény kamasz fiú hirtelen felnőtté válásáról szól. Ábel magára hagyatva kerül erdőpásztornak a Hargitára. Komoly fegyelemmel és bátorsággal viseli sorsát, és a rablókkal is megküzd. Ő nem mozdul a Hargitáról, hozzá jönnek különböző magyar és román emberek, akik egy-egy embertípust képviselnek. Tettükkel, cselekedetükkel formálják, nevelik Ábelt. Egy csaló miatt életveszélyes helyzetbe is kerül. A diadalmas csata után megfogadja, hogy egész életében a szegények és nyomorultak védelmezője lesz.

A mű tulajdonképpen a trianoni békeszerződés utáni állapotokat mutatja be. Már sokat tudunk a politikai dolgokról, de az egyes emberi sorsokról nem. ebben segít a mű, megmutatva egy székely család és egy székely fiú jellemfejlődését, akinek a történelmi korhoz kell felnőnie és alakulnia