2010. december 13., hétfő
Rendi szervezkedés Thököly-felkelés Török kiűzése
Rendi szervezkedés
Thököly-felkelés
Török kiűzése
1.Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)
oka: a Vasvári-béke miatti felháborodás
vezetője: Wesselényi Ferenc (korábban Habsburg hű nádor, főúr is volt)
résztvevő: Zrínyi Péter (Zrínyi Miklós öccse), az esztergomi érsek, korábbi országbíró is részt vesz I. Rákóczi Ferenc
– fegyveres harcra csak a felvidéken kerül sor– a felkelés nem bontakozik ki, önmagukat feladják, a vezetőket kivégzik
– a köznemesek egy része is csatlakozott
2. Reakció a felkelésre
I. Lipót felfüggeszti a rendi alkotmányt, nyílt abszolutizmust vezet be.
– nincs országgyűlés
– nincs nádor →német helytartó van helyette
– adót növelnek
– üldözik a protestánsokat
– a végvári katonákat elbocsájtják 2/3-át → idegen zsoldosok Habsburg kéz alatt →a sérelmek az egész magyar társadalmat érintik
3.Thököly Imre-féle felkelés (1678-1685)
Thököly főúr (nemes), felesége Zrínyi Ilona (Zrínyi Péter lánya)
oka: I. Lipót önkényuralma
a felkelés társadalmi bázisa: kuruc, vitézlő rend, bujdosók, (elbocsátott katonák, elmenekült papok, jobbágyok, lesüllyedő nemesek)
– elfoglalja a felvidéki bányavárosokat
1682–85 Felső Mo. Fejedelmének választották, a török elismerte a fejedelemséget. Thököly abban bízott, hogyha a török elfoglalja Bécset ő lesz egész Mo. ura.
Eredménye: I. Lipót elgondolkodik, lemond a nyílt abszolutizmusról
1681 Soproni országgyűlés
4. Török kiűzése
előzménye: 1683 Bécset a török megtámadja, de nem sikerül 2 hónapnyi ostrom után sem elfoglalni. A bécsiek segítségére siet Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári főherceg.→ Habsburgok forduló politikája a védekezés helyett a támadás → török kiűzése
Erdély aranykora
Erdély aranykora
1. Bethlen Gábor előtt
Bocskai halála után Rákóczi Zsigmond lesz a fejedelem, de a hajdúk hamarosan Báthory Gábort juttatják fejedelemséghez. Erőszakos politikája miatt lemondatják.
2. Bethlen Gábor Erdély aranykora (1613-1629)
– tiszántúli kálvinista családból származott
– Báthory Zsigmond udvarában nevelkedett
– Bocskai híve
– Basta egyeduralma ellen tiltakozva a törökhöz menekül
– a török támogatásával lesz Erdély fejedelme
célja: Mo.-t Erdély segítségével egyesíteni
példaképe: Hunyadi Mátyás erős állama
Uralma alatt rend és nyugalom a jellemző.
3. Belpolitika
A rendi intézmények megvannak ugyan, de igyekszik háttérbe szorítani a rendeket, a fejedelem igen erős. A fejedelem hatalmas birtokokkal és hadsereggel rendelkezett.
4. Külpolitika
– török függés, nincs önállóság
– évi 10 ezer arany a töröknek
– távolabbi cél: a török kiszorítása
– Habsburg ellenes 30 éves háborúba bekapcsolódnak és rájönnek, hogy egyszerre a Habsburg és a török ellen nem lehet harcolni.
5. Gazdaságpolitika
– korszerű
– különösen a kereskedelmet és az ipart támogatja (külföldi iparosokat, bányászokat telepít be)
– rendezi a fejedelmi kincstár helyzetét:
- visszaveszi az eladományozott fejedelmi birtokokat
- állami monopóliumot vezet be
- a pénzverést az állam felügyeli
- évi 500 ezer arany bevétele lesz így
6. Kultúra
Gyulafehérváron könyvtárat és egyetemet hoz létre, ezért is válik kulturális központtá.
– külföldi tudósok, művészek érkeznek az országba, a külföldi egyetemeken sokan tanulnak
– udvara a késő reneszánsz
Erdély a 30 éves háborúban
1619 bekapcsolódik a háborúba, Bethlen elfoglalja Kassát, a felvidéken győzelmek
1622 Nikolsburgnál békét köt a Habsburggal (Bécsi béke megerősítése+ 7 vármegye)
Bethlen utóda: I. Rákóczi Ferenc 1643 felújítja a háborút a Habsburgokkal a svédekkel szövetségben, de a török megtiltja a harcot, mert fél Erdély megerősödésétől
1645 Linzi béke (Ausztria) megerősítik a korábbi állapotokat
I. Rákóczi utóda II. Rákóczi Ferenc
1657 a török engedélye nélkül háborút indít a lengyel trónért , erre a törökök hívják a krími tatárokat
Apafi Mihály uralkodása, fejedelemsége
– a török hűbérese
– fejedelemsége alatt véget ér Erdély függetlensége
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)