Halogének

Halogének (sóképző elemek)

A periódusos rendszer VII. főcsoportját alkotják. A fluor, a klór, a bróm és a jód nemfémek, az asztácium félfémes elem. A természetben kétatomos molekulákat képeznek, az atomok egyszeres kovalens kötéssel kapcsolódnak egymáshoz. Olvadás- és forráspontjuk az atomtömeg növekedésével nő, mert nő a másodlagos kötőerők nagysága is. Az atomméret növekedésével változik a szín és a halmazállapot. Szúrós szagú, mérgező hatású anyagok. Apoláris oldószerekben jól oldódnak. Az elektronnegativitás (EN) a csoporton belül fentről lefelé csökken. Fémekkel szemben hevesen reagálnak.

FLUOR

a legnagyobb EN-ú, ún. tiszta elem (egy izotópja van).

Elemi állapotban nem fordul elő.

A nemesgázokkal is reakcióba lép.

Oxidációs száma -1.

Előfordulás: fluorit vagy folypát, ill. kriolit (ásványai)

Előállítás: ásványai elektrolízisével

Felhasználás: műanyagok előállítása

KLÓR

Nevét sárgászöld színéről kapta.

Szúrós szagú, a levegőnél nagyobb sűrűségű, mérgező gáz.

Vizes oldatának neve klóros víz. Vízzel sósavat és hipoklórossavat képez. A fejlődő oxigén oxidálószer, ezért színtelenítő és fertőtlenítő hatású.

1 Hidrogénnel 1 arányban klórdurranógázt képez.

Előfordulás: kősó (halit) és szilvin (ásványai)

Előállítás: sósav oxidációja során, kősó elektrolízisével

Felhasználás: sósav, PVC, hypogyártás, ivóvíz-fertőtlenítés

BRÓM

Vörösesbarna színű, fojtó szagú anyag.

Szobahőmérsékleten cseppfolyós. Vizes oldata a brómos víz. Gőzei mérgezőek.

Előfordulás: tengervízben, kősótelepek fedősó rétegében, egyes ásvány- és gyógyvizekben

Felhasználás gyógyászatban ill. fényképészeti eszközök előállításában van szerepe

JÓD

Kékesibolya színű, lemezes kristályokatwww.antiskola.eu alkotó, szilárd halmazállapotú elem, mely szublimál.

Vízben alig, alkoholban jól oldódik. Ez a jódtinktúra (sebek fertőtlenítése).

Keményítővel élénk kék színeződést mutat. Egyetlen természetes izotópja van, ezért ez is tiszta elem.

Előfordulás: ásvány- és gyógyvizekben, tengervízben, ivóvízben, emlősök pajzsmirigyében

Felhasználás: laboratóriumokban térfogatos elemzésnél, fertőtlenítésre és gyógyszerként

Alkének, diének, poliének

Alkének

olefinek; olyan telítetlen szénhidrogének, melyek molekuláiban egy darab kettős kötés található

-én végződést kapnak

homológ soruk az eténnel kezdődik

általános képletük: CnH2n

buténtől konstitúciós izoméria

elnevezés: a szénatomok számozását arról a láncvégről kezdjük, ahová a kettős kötés közelebb esik

Etén

levegőnél kisebb sűrűségű; csak apoláris oldószerekben oldódik

- telítetlensége miatt szobahőmérsékleten is reakcióképes

csomósík: olyan sík, amely egy atom vagy molekulapályát két térrészre oszt, s amelynek mentén az elektronok tartózkodási valószínűsége nulla

addíció: telítetlen molekula más molekulával való telítése

Markovnyikov-szabály: a hidrogén ahhoz a szénatomhoz kapcsolódik, amelyen eredetileg több volt

polimerizáció: sok azonos molekula egymást telíti

monomer: kiindulási anyag

polimer: termék

etén: C2H4 www.antiskola.euH2C=CH2

propén: C3H6 H2C=CH–CH3

1butén: C4H8 H2C=CH–CH2–CH3

2butén: C4H8 H3C–CH=CH–CH3

Diének, poliének

azok a szénhidrogének, melyek molekuláiban két kettős kötés van a diének, amelyek molekuláiban több kettős kötés van a poliének

a kettős kötés helyzete lehet:

kumulált: C=C=C=C=C=C

konjugált: C=C-C=C-C=C

izolált: C=C-C-C-C=C

1,3 butadién

H2C=CH-CH=CH2

a számok a kettős kötések helyét jelölik

a molekulában minden atom egy síkban helyezkedik el

4π elektron delokalizált

szobahőmérsékleten gáz

A kőzetburok felépítése, a kőzetlemezek mozgása

A Föld felépítése belülről kifelé haladva:

• belső mag (szilárd Ni, Fe)
• külső mag (folyékony)
• földköpeny
• földkéreg

A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).

• Részei
• sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb, hegységeknél vastagabb 45-80 km).
• szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található (óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).

A kéreg és a köpen www.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő. A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km). A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.

Lemezek

• csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
• csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
• kevert lemez (Afrikai).

Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.

Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket (sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.

Mozgások fajtái

• távolodók: hátságok mentén (óceáni),
• közeledők: mélytengeri árkoknál,
• elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal.

A Föld belső szerkezete, a földi szférák kialakulása

1, A föld belső szerkezetének megismerését segítő kutatások:

• nehézségi erő, föld mágnesesség, rezgéshullámok
• A nehézségi erőmagassága Föld különböző pontjain más, azonos földrajzi szélességein is különböző gravitációs automálija.
• A Föld mágnesessége a mágneses É-i, D-i irányban eltér a földrajzi É-i D-i iránytól mágneses elhajlás
• a rezgéshullámok a különböző sűrűségű, nyomású, halmazállapotú anyagokban más irányba és sebességgel haladnak.

2, Geoszférák jellemzői:

• A Föld koncentrikusan elhelyezkedő gömbhéjait geoszférának nevezzük.
• A földkéreg: a kéreg legkülső szilárd része, 1%-a felül kisebb, alul nagyobb sűrűségű 5-8 km vastag.
• földköpeny: a Föld tömegének 68%-a, kőzetlemezek magas hőmérsékletű, képlékeny áramlásai mozgatják.
• a földmag: a Föld tömeg 31%-a,
• A kéreg és a köpeny felső része együtt alkotja a kőzetburkot, bioszférát.
• A kőzetburok a talajok (pedoszféra) a felszínmélyedéseit kitöltő hidroszféra, a bolygót körülvevő levegőburok (atmoszféra).

3,A Föld belseje felé nő a nyomás és a hőmérséklet 100 n 30C Geotermikus grodeius