A Föld felépítése belülről kifelé haladva:
- belső mag (szilárd Ni, Fe)
- külső mag (folyékony)
- földköpeny
- földkéreg
A különböző rétegek között gömbhéjak találhatók. A kőzetburok a Föld sugarához mérten a legvékonyabb réteg, de a legnagyobb pontossággal feltárt és kutatott rész. Vastagsága 25-40 km (szárazföldeknél vastagabb, óceánoknál vékonyabb).
- Részei
- sziálréteg: felső része gránitos (szárazföldi), szilíciumban és alumíniumban gazdag kőzet, savanyú magmás, üledékes (medencéknél vékonyabb, hegységeknél vastagabb 45-80 km).
- szinnaréteg: gabro vagy bazaltréteg, szilíciumban szegény, de fémekben gazdag (bázisos), főleg óceánoknál található (óceánoknál vastagabb, hegységeknél vékonyabb).
A kéreg és a köpen www.antiskola.euy között egy vonal található: MOHOROVICIC, mely mind fizikai és kémiai tulajdonságában eltérő. A kőzetburok (litoszféra) szárazföldeknél vastagabb (70-100 km), óceánoknál vékonyabb (50 km). A kőzetburok kőzetlemezekből áll (8 nagyobb, több kisebb). Ezek a lemezek elmozdulnak (Wegetier elmozdulás), ez okozza a kontinensek vándorlását.
Lemezek
- csak szárazföldi (Arab, Kis-Ázsiai, iráni),
- csak óceáni (Fülöp, Nazca, Karib),
- kevert lemez (Afrikai).
Az asztenoszféra a kőzetburok alsó határától (100 km) a mezoszféráig (középső köpenyig) terjed. Olvadt, képlékeny anyagokból áll.
Jellemzője: lassan áramló, de hirtelen behatásokra szilárd anyagként viselkedik. A magmaáramlás vízszintes áramlásai mozgatják a kőzetlemezeket (sodró hatást gyakorolva), melyek ide merülnek, vagy feltolják, vagy süllyesztik.
Mozgások fajtái
- távolodók: hátságok mentén (óceáni),
- közeledők: mélytengeri árkoknál,
- elnyíródó vagy egymás mellett elcsúszó: Szent-András vonal.
