Iskolai anyagok: Magyarok őstörténete

2010. május 22., szombat

Magyarok őstörténete

Kor, tartózkodási hely	Földrajzi elhelyezkedés	időpont	Társadalmi jellemzők	életmód	Elvándorlás oka, irányai
1.Urali kor	Ural-hg. Nyugat-Szibéria	Kr. e. 5000-3000	Késő paleolit	Erdős, mocsaras területeken: halászó, vadászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a szamojédok elvonultak a Jenyiszejhez
2. Finnugor kor	Ural-hg. Két oldala	Kr. e.3000-2000	Neolit, anyajogú társadalom	Erdős, mocsaras területeken: halászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a finn-permiek nyugatra húzódnak
3.Ugor kor	Ural keleti oldala, Irtis-Ob-Tobol középső folyása mentén	Kr. e.2000-1000/500	Bronzkor, apajogú társadalom	Kr. e. 1300 körül felmelegedett az éghajlat, továbbá kapcsolat iráni eredetű népekkel: megkezdődött a földművelés, az állattenyésztés.	Újabb éghajlati változások: Kr. e 800 körül lehülés: ellehetetlenült a mg.-i termelés, az állattartás, ezért a magyarok délre, a füves pusztákra indulnak, és ezzel kiváltak az ugor közösségből
4.Sztyeppei vándorlás	Eurázsiai sztyeppövezet	Kr. e. 500- Kr. u. 500	vaskor	Nagyállattartó nomadizálás	----------------------------
5.Magna Hungaria	Baskiria: Dél-Ural és a Volga között	500-750/800	vaskor	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Külső támadás, a magyarok egy csoportja a Kaukázushoz vonult (szvárd magyarok)
6.Levédia	Don-Donyec, Azovi-tenger	750/800-850	A Kazár Birodalomba betagozódott a magyarság: kettős fejedelemség kialakulása; 7 törzs szövetsége+8. Törzsként csatlakoztak a kabarok.	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Háborúk, besenyők támadása
7.Etelköz	Szeret-Prut-Dnyeszter-Bug-Dnyeper	850-honfoglalásig	7 törzs újbóli szövetsége (vérszerződés)	Elsősorban állattenyésztés	Népvándorlás, besenyő támadás

Megyer, Tarján, Jenő, Nyék, Kér, Keszi, Kürt-gyarmat = 7 törzs

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

A hun birodalom bukása után különböző germán népek lakják, majd a keletről érkező lovas nomád nép az avarok települnek be.
Az avar uralomnak a frankok és a bolgárok vetnek véget. A IX. a Kárpát-medence 3 birodalom végvidékének számított. Bolgár, morva, frank, jelentős számú szláv lakosság van itt. A IX. század végén gyakran tűntek fel itt magyarok, valamelyik birodalom szövetségeseként harcoltak. Hamar észrevették a terület előnyeit (talaj, fű, víz), jól védhető, legelő, szántóföld. A terület birtokbavétele a frank-morva háború kínált lehetőséget. Szvatopluk morva fejedelem a magyarokat hívja segítségül a frankok elleni háborúban. A magyar sereg vereséget mér a frankokra, Szvatopluk azonban váratlan meghal.

→kedvező politikai helyzet
Az Etelközben maradt magyarokat Árpád vezér vezeti be. Bejövetelüket a besenyők támadása gyorsítja.
Magyarok bejövetele

Az ÉK-i és az erdélyi hágókon keresztül érkeznek, két hullámban foglalják el a területet, először Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna–Tisza közét.

A második hullámban a Dunántúlt. 907-re veszik birtokba teljesen

895 Honfoglalás

kb. 500 ezer magyar jött, itt pedig 200 ezer tartózkodott.
Letelepedés

– törzsenként telepedtek le

– a fejedelmi központ: Buda, Székesfehérvár, Esztergom, a többi pedig gyűrűszerűen veszi körbe a fejedelmi központot

Gyepű: természetes vagy mesterséges védőhatárvonal
Társadalom

Rétegei:

a) előkelők: „bők” (bőség) fejedelem, törzsfők

b) középréteg „jobbágyok” katonák→ fegyveres kíséret az előkelőknek, állandó jelenlét

c) szolgáló népek: „ínek” (ínség) parasztok, kézművesek

−100 és 200 fős falvakban éltek

– munka és terményszolgálattal tartoztak az előkelőknek

– voltak különböző szolgáltatásra kötelezett falvak pl. kovácsok, szabók, szűcsök, vargák stb.
Életmód