1.Wesselényi-féle összeesküvés (1666-1670)
oka: a Vasvári-béke miatti felháborodás
vezetője: Wesselényi Ferenc (korábban Habsburg hű nádor, főúr is volt)
résztvevő: Zrínyi Péter (Zrínyi Miklós öccse), az esztergomi érsek, korábbi országbíró is részt vesz I. Rákóczi Ferenc
– fegyveres harcra csak a felvidéken kerül sor– a felkelés nem bontakozik ki, önmagukat feladják, a vezetőket kivégzik
– a köznemesek egy része is csatlakozott
2. Reakció a felkelésre
I. Lipót felfüggeszti a rendi alkotmányt, nyílt abszolutizmust vezet be.
– nincs országgyűlés
– nincs nádor →német helytartó van helyette
– adót növelnek
– üldözik a protestánsokat
– a végvári katonákat elbocsájtják 2/3-át → idegen zsoldosok Habsburg kéz alatt →a sérelmek az egész magyar társadalmat érintik
3.Thököly Imre-féle felkelés (1678-1685)
Thököly főúr (nemes), felesége Zrínyi Ilona (Zrínyi Péter lánya)
oka: I. Lipót önkényuralma
a felkelés társadalmi bázisa: kuruc, vitézlő rend, bujdosók, (elbocsátott katonák, elmenekült papok, jobbágyok, lesüllyedő nemesek)
– elfoglalja a felvidéki bányavárosokat
1682–85 Felső Mo. Fejedelmének választották, a török elismerte a fejedelemséget. Thököly abban bízott, hogyha a török elfoglalja Bécset ő lesz egész Mo. ura.
Eredménye: I. Lipót elgondolkodik, lemond a nyílt abszolutizmusról
1681 Soproni országgyűlés
4. Török kiűzése
előzménye: 1683 Bécset a török megtámadja, de nem sikerül 2 hónapnyi ostrom után sem elfoglalni. A bécsiek segítségére siet Sobieski János lengyel király és Lotharingiai Károly császári főherceg.→ Habsburgok forduló politikája a védekezés helyett a támadás → török kiűzése
