Uradalmak
A gazdasági változások, a hűbériség rendszere, a feudális társadalom kialakulása, az uradalmi rendszer vázlata. /Szárai Törikönyv 1. /
A világi papok és szerzetesek
– kolostorok vezetőjét apátnak nevezzük
– a világi papok is létrehoztak egy önkormányzatot
tagjai: a kanonok
vezetője: prépost (elöljáró)
– az egyházmegyék élén a püspökök állnak, a főegyházmegye élén az érsek áll
– a IX. századtól szilárdul meg a Ny-i egyház szervezete
– tizedet fizettek a jobbágyok (dézsma)
A keresztes háborúk
1. Kezdete
1095 II. Orbán pápa a Clermonti-zsinaton meghirdeti a keresztesháborút, felhívást intéz, hogy induljanak el 1096-ban.
Oka
török behatolás Palesztinába, a Szentföldre
Ny-Európa túlnépesedése
Cél
– Palesztina felszabadítása
– földszerzés (túlnépesedés levezetése)
– az itáliai városállamok a levantei kereskedelem irányítását akarják megszerezni (Európa, Közel-Kelet, a Földközi-tengeren keresztül) Bizánc kezén van
– Róma ki akarja terjeszteni befolyását a bizánci egyházra (keleten)
Fontosabb események
1096–99 Jeruzsálem elfoglalása => létrejön a jeruzsálemi királyság
XII. század végén, amikor az európai nagyhatalmak elindulnak
IV. hadjárat 1202–1204 velencei lovagok indulnak
Bizánc elfoglalása, latin császárság megteremtése
András is részt vett a szentföldi hadjáratban (I. Endre más néven)
1212 Gyerekek hadjárata
1290-ben esett el az utolsó erőd a keresztényeknél
Jelentősége
gazdasági okai: fellendül a kereskedelem Kelet és Európa között
új gazdasági ismeretekhez jutnak /citrom, dinnye, rizs, selyem/
fellendül a pénzgazdálkodás
Lovagrendek létrejötte
– johanniták (kórházakat építenek)
– templomosok (harc)
– német lovagrend (harc, betegápolás)
A népesség növekedése és a mezőgazdaság fellendülése
Európa népességének változása
ok: -a nagy népmozgások és a háborúk befejeződnek
– több és változatosabb élelem
– jobb egészségügyi körülmények, járványok vége
– keresztény egyház ösztönzése a házasságra és a gyerek vállalásra
Új eszközök, új eljárások
borona, szügyhám, 3 nyomásos gazdálkodás
kultúrnövények jelennek meg a gabona mellett
új gyümölcsök, fűszerek
Kereskedelem IX.-XIII században
Távolsági kereskedelem:
tengeri: levantei kereskedelem (Földközi-tengernél, Arab, Bizánc, É-Itália)
luxus cikkek: fűszerek, szőnyeg, selyem
É-i Balti-tengeren folytatott kereskedelem (norvég, dán, svéd, német, városok)
1241 Hanza szövetség /Hamburg-Bréma-Lübek/
lengyel gabona, orosz hering és prém, svéd épületfa, méz, gyapjú
szárazföldi: belföldi utakat elhanyagolták a középkorban
főútvonal: Flandriát kötötte össze az É-Itáliai városokkal
Híresek voltak a franciaországi Champagne grófságban tartott vásárok, ahol hozzá lehetett jutni mindenhez, ez 48 napon át zajlott.
Voltak Európa szerte heti vásárok is, de ezeknek szűk volt a piaca.
A középkori város
Gazdasági feltételei
– szétválik a mezőgazdaság és az ipar => forgalmas helyre igyekeznek
– népesség növekedése
– polgárok (lakók)
Város alapító tényezők
– az ókori maradványokra kevés épült
– püspöki székhely
– vár, kolostor mellett
– útkereszteződés
– folyók partjánál
– kikötésre alkalmas öblök
– sík és a hegyvidék találkozásánál
– nyersanyag jelenléte
Kommuna mozgalom /polgárok közössége/
A polgárok igyekeztek megszabadulni az egyházi vagy földesúri fennhatóság alól.
Ennek következtében: →városi önkormányzat kialakítása:
szabad bíró
polgármester
plébános választás szabadon
bíráskodás
adószedés (nem a földesúrnak, hanem maguknak)
kedvezőbb adóbefizetés
Városi kiváltságok
– vásártatás joga
– árumegállítás joga
– vámmentesség
– pallosjog →főbenjáró ügyben ítélkezhet
– senkinek sem adózott, csak a királynak
Társadalom (polgárság)
– gazdagabb kereskedők (patríciusok), a városi tanács irányítói
– kézművesek (iparosok), kevésbé tehetős kereskedők, városi tanács tagjai
– városi szegénység, iparos legények, inasok, napszámosok, számuk nő a faluból szökött jobbágyokkal
Céhek
Azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete.(Nyugat-Európában a XI-XII században, Közép-Kelet-Európában XIII-XIV században jelennek meg.)
jellemzői: -nem volt munkamegosztás
– korlátozzák az egymás közötti versenyt (szűk piac, egységes minőségi előírások, egységes árak)
– tiltják a reklámot, másik termékének ócsárlását
– megszabták a munkára fordítható időmennyiséget
– a legények és inasok számát
– tiltják a céhen kívüliek, kontárok működését
– város védelmében részt vettek, fegyveres őrséget adtak
– segélyező funkció: az elhunyt mester családját ellátták
– a mesterré válást hosszú és fáradságos tanulófolyamat előzte meg
Pápaság és a császárság küzdelme
1. Az egyház
756 megalakul a pápai állam
1054 egyházszakadás (Ny: katolikus, K: ortodox)
korszak jellemzői: -az egyház vezetői világi főurakként élnek, vagyont halmoznak fel
– adták, vették a tisztségeket (szimónia)
– szabadon házasodtak
– saját rokonukat jelölték a fő pozíciókra
– elvilágiasodott az egyház
910 Cluny kolostor reformmozgalma
szimónia: egyházi javak, tisztségek áruba bocsátása ellen
cölibátus (papi nőtlenség bevezetése)
2. Császárság
Frank birodalom →843 verduni szerződés értelmében felbomlik a Keleti- Frank birodalom →962 I. Ottó német-római császárságot hozza létre
III. Henrik alatt élte fénykorát, amikor a pápaság a császárság befolyása alatt állt.
Inveztitúra joga: a püspököket a császár iktatja be a hivatalukba (felékesítés).
A pápaválasztás császári beleegyezéshez volt kötve.
3. A küzdelem állomásai
Gergely pápa ↔IV. Henrik császár
1077. IV. Henrik a pápa bocsánatáért esdeklik (Canossa-járás)
VII. Gergely visszafogadja, de a küzdelem tovább folytatódik
II. Callixtus pápa ↔V. Henrik
1122 látszólagos megegyezés WORMS konkordátum
Az invesztitúra a pápát illeti meg, de az egyházi birtokok feletti hűbéri jog a császáré.
III. Sándor↔Barbarossa Frigyes
É-Itália lombard városok
1176 Legnanonál összecsapnak, pápai győzelem
1215–1250 német császár III. Frigyes idején újra harcot indít a pápaság ellen , halála után szétesik a birodalom (grófságokra), anarchia. Így lesz az invesztitúrának vége.
A pápaság győzelme azonban látszólagos, mert Franciaország befolyása alá kerülnek.
1309–1377 a pápák avignoni fogsága
4. Eretnek mozgalmak
Olyan vallásos mozgalmak, amelyek felléptek a római katolikus egyház tanításai és hatalmi viszonyai ellen. Bírálták a fennálló társadalmi rendet is. Ennek az üldözésnek az eszköze az inkvizíció az egyházi törvényszék.
Katharok, valdensek, bogumilok.
Az egyik szerzetes rend a domonkosok egy időben az irányítói az inkvizíciónak. Ebben a korszakban jön létre a ferences rend. (Assisi Szent Ferenc)
A francia és az angol királyság létrejötte
1. Kik szerzik meg Franciaország trónját a Karoling birodalom felbomlása után?
987-ben Róbert őrgróf család, Hugo, a Capeting-dinasztia szerzi meg Franciaország trónját.
2. Mért nem volt egysége a kialakuló Franciaország területén?
Az ország független hercegségekre és grófságokra oszlott. A hűbéresek letették a Capetingeknek esküjüket, de nem szolgálták urukat.
3. Mely hercegség és mért emelkedik ki a birodalomból?
911 É-Franciaország Normandia hercegsége. Minden földesurat fölesketett a saját hűségére. A hűbéri láncolat megszervezését szem előtt tartotta.
4. Milyen jog szerint lesz Normandia hercege Anglia királya?
Vilmos Normandia hercege rokoni kapcsolatra hivatkozva követeli a trónt. 1066 Anglia ellen indul és nyer Hastingsban. (Hitvalló Edward anyai ágon normann volt, francia nyelvet beszélt és angol király lett.)
5. Milyen népekből alakult ki a későbbi angol nép?
Angol, szász, jütük
6. Miben találod az angol II. Henrik jelentőségét?
Központosító politikája különösen a jogszolgáltatás terén mutatkozik. Az egyháziak feletti bíráskodás világi jogok szerint.
7. Ki Thomas Becket?
Ellenzi a világi bíráskodást az egyháziak felett Angliában. Canterbury-i érsek, elérte, hogy a pápa kiközösítse Angliát. II. Henrik lovagjai ezért megölik.
Európa szellemi és politikai körvonalainak kialakulása a X-XIII. Században
1. Keleti és Nyugati kereszténység
1054 az egyházszakadás
Ny: -római katolikus (egyetemes),
– pápa irányítja
– központja Róma
– latin nyelvű
K: -ortodox
– görögkeleti (igazhitű)
– pátriárka
– Konstantinápoly (Bizánc)
– görög nyelv
2. Görögkeleti egyház
– nem ismeri el a pápa egyetemes egyházfőiségét
– vallási különbségek
– a szentháromság kérdésében azt mondják, hogy a szentlélek az atyától származik és nem a fiútól
– nem hisznek a purgatóriumban
– a papjaik nősülhetnek, ha a házasságukat pappá szentelésük előtt kötötték meg
– más a templombelső
Különbségek Ny és K
politika: latin kereszteslovagok elfoglalják Bizáncot
1204 megalapítják a latin császárságot
gazdaság: a Ny-i kereskedők, illetve a Bizánci kereskedők
Az orosz és az ószláv paroszláv egyház
– összetartja a népet
1240 a svédek támadása az oroszok ellen
1242 Csúd-tavi csata német lovagrend
– mongolok támadása
A rendiség kialakulása a rendi monarchia XII.-XIII. század
1. Rend fogalma
A társadalom azonos érdekű, azonos jogú, gazdasági helyzetű és azonos kiváltságú csoportjai. (főpapok, főurak, középnemesek)
Cél: beleszólni a kormányzásba, törvényhozásba (adókivetés, hadsereg)
2. Rendi monarchia fogalma
A feudális állam fejlettebb formája, olyan államforma, amelyben a hatalom megoszlik, a király/ uralkodó és a rendek között.
Támaszai: -a hivatalszervezet
– hadsereg
– adók
Legfontosabb szerve: a rendi országgyűlés (központi intézménye)
3. Anglia
XII. század Platagenet II. Henrik erős királyi hatalom, Franciaország nagy részét kezében tartja
XII.század: -a Francia területek nagy részét elveszítik a II. Fülöp Ágosttal vívott harcokban
– központi hatalom meggyengül
– nincsen pénz, elvesztek a birtokok
– megadóztatott polgárság és parasztság elégedetlen
1215 a főurak a Magna Carta Libertatum (nagy szabadságlevél) kiadására kényszerítik a királyt. Ez korlátozza a király hatalmát→ha nem teljesíti fellázadhattak ellene
III. Henrik a nemesek elégedetlenek politikájával, ezért fellépnek ellene, a nemesek élére áll Simon De Monfort
1264-ben legyőzik a királyt és fogságba ejtik
1265 Angliában összehívják az első országgyűlést (köznemesek, városok képviselői)
1295 minta parlament (a parlament végleges formája)
Lordok háza: főnemesek és főpapok
Közösségek háza: köznemesek, polgárság képviselői
Franciaország
Capetingek uralma, kilábalás a feudális anarchiából
II. Fülöp Ágost legyőzi az angol királyt, elveszi franciaországi birtokait.
XIII. század: IX. Lajos megerősíti a király hatalmát
IV. Szép Fülöp meghódítja Campagnet és Flandriát
→ehhez lefoglalja az egyházi tizedet, a pápa ezért kiátkozza, Fülöp elfogatja a pápát és helyette a francia bíborost teszi meg pápává és székhelyét Avignonba teszi át. (A pápák avignoni fogsága 1309-1377)
1302 Az első rendi országgyűlés /a király hívja össze, mert szüksége van az egyházzal szembeni támogatásra/
– A három rend papság, nemesség, polgárság külön ülésezett.
– A főpapok és a főnemesek személyes meghívóval érkeztek.
– A papság és a nemesség alsóbb rétege képviselőket küldött.
