A) Nemzeti-hatalmi elrendeződés Európában és Észak-Amerikában
I. Franciaország 
- A forradalmak után Napóleon unokaöccse, Bonaparte Napóleon Lajos először köztársasági elnök, majd III. Napóleon néven császár lesz. 
- Hatalma kettős: diktatórikus (személyi hatalomra épül) és az alkotmányosság elemei is meg vannak benne (általános választójog,
döntéseket népszavazással legalizálják,
cenzúra,
viszont ha akarják képviselőket tartóztatnak le,
hatalmat állandó külpolitikai, katonai, diplomáciai győzelmekkel akarta fenntartani.)
- az oroszokat ellenségeknek tekintette
-Párizs nagyvárossá válik
-kiteljesedik az ipari forradalom
II. Oroszország 
1849 után megnő a tekintélye.
Célja:
- folyamatos terjeszkedés
- megszerezze a kereskedelmileg fontos tengerszorosokat
- szerinte Törökország a beteg, fel kellene osztani, javaslatot is tesz Angliának erre nézve
- követeli a Török Birodalomban élő keresztények feletti fennhatóságot
Először az oroszok és a törökök közt tör ki a háború, majd a török vereség után Anglia és Franciaország is hadat üzen. (Krími háború 1853-56 között)
Az olasz Piemont is küldött csapatokat az oroszok ellen, Ausztria nem lépett be katonailag a háborúba.
1856 párizsi béke, amely az oroszok vereségét könyveli el (II. Sándor cár),
- a béke garantálja Törökország függetlenségét és területi épségét
- a Fekete-tenger semlegességét garantálják, a tengerszorosokat elzárják a hadi hajók elől
1861 Oroszországban jobbágyfelszabadítási rendeletet adnak ki, viszont Lengyelországban 1863-ban a felkeléseket leverik a cári túlerők.
