2011. szeptember 22., csütörtök

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (1828-1910)


Jasznaja Poljanában született, itt is temették el.
Nemesi származású, édesapja gróf, édesanyja hercegnő, korán elveszíti szüleit.
Az egyetemen keleti nyelveket , majd jogot tanul, de félbehagyja tanulmányait, majd katonai pályára lép.
Rendkívül művelt, érdeklődő ember, sokat olvas, kedvenc olvasmánya a Biblia.
A '70-es évektől kezdődik meg lelki válsága, amikor is saját élete értelmén, munkássága hasznosságán elmélkedik.
Élete hátralévő részét pásztorkunyhóban szerette volna tölteni, az emberektől távol, de még utazása közben a vonaton tüdőgyulladást kapott és meghalt.


Művei

Életrajzi trilógiája
Háború és béke
Anna Karenina
Ivan Iljics halála 1882-86 (kisregény)


Tolsztoj hősei keresik az élet értelmét, a boldogságot.
Műveivel tanítani akarja az embereket, hogy megtudják különböztetni a jót és a rosszat egymástól.
Sokat foglalkoztatja az a kérdés, hogy milyen tényezők hátráltatják az embert abban, hogy tökéletesebb legyen.
Foglalkoztatja a bűn és a büntetés fogalma. Szerinte a bűnnel szemben elnézőek vagyunk, a bűnössel szemben kegyetlenek. Szerinte a jóhoz kellene igazodni.

"Aki maga lát neki, hogy kiássa a rosszat, annak a rossz beleszáll a lelkébe. " /A gyertya/

Ahhoz, hogy elhibázott legyen valaki élete nem szükséges nagy bűnt elkövetnie, elég ahhoz a mindennapi apró hazugság, öncsalás, ön ámítás. Maga a bűn beépül az ember életébe és tönkreteszi azt. Így válhat a mindennapi élet iszonyúvá.