2.
- Nyugat Európában elismerik a munkások jogait, választójogot kapnak, pártot alapítanak, betagozódhatnak a társadalomba.
- Németország, Ausztria és Magyarország, Oroszországban más a helyzet, romlanak az életkörülmények, legális szervezkedésre nincs mód.
- A munkások így vagy beletörődnek vagy a fennálló viszonyok erőszakos megváltoztatására törekszik.
- Ezért terjednek itt el a forradalmi ideológiák mint pl.: a marxizmus.
Marxizmus: elvei szerint a munkásságnak meg kell döntenie a fennálló rendszert, forradalommal, majd meg kell valósítaniuk a köztulajdonon alapuló szocializmust, majd a kommunizmust, ahol nem léteznek osztályellentétek, ahol a munka öröm és mindenki képességei szerint dolgozik és szükségletei szerint elégíti ki igényeit.
Marx és Engels programját kommunista kiáltványban fogalmazták meg 1848-ban .
3. A XIX. század második felétől nemzetközivé válik a munkásmozgalom.
1864 London magalakul az Első Internacionálé
1889 II. Internacionálé (Nemzetközi Munkásszövetség)
4. Párizsi kommün 1871: a munkások sikertelen hatalomátvételi kísérlete
