2011. május 16., hétfő

23. A gazdasági élet föllendülése és a nemzeti kultúra virágkora

1. A tőkés termelés előfeltételeinek kibontakozása

  • 1830-as évektől mezőgazdasági árutermelés tömegessé válik, megnő a távolsági kereskedelem jelentősége, nincs egyoldalú gabonakivitel
  • a mezőgazdasági árutermelés haszna: infrastruktúra kiépítése
-vasút
-bank
-híd
-folyamszabályozás
-ipari beruházás
  • Textil iparban megjelennek a gőzzel hajtott gépek
  • papírgyárak alakulnak
  • cukorüzemek jönnek létre
  • vasipar fellendül
  • gyors városiasodás
  • közlekedés javulása
  • egységes piac-> Pest a központ

2. A nemzeti kultúra virágkora és a tudományok fellendülése

  • Buda és Pest irodalmi központ lett: folyóiratok, írói társaságok, könyvnyomtatás, Magyar Színház
  • Vörösmarty, Petőfi, Jókai, Arany
  • klasszicista épületek
  • Erkel Ferenc és Liszt Ferenc
  • Nemzeti Múzeum, Magyar Tudományos Akadémia
  • népi művészet felfedezése-> Kőrösi Csoma Sándor
  • magyar lett az államnyelv

3. Nemzetiségi kérdés

  • a magyar nemesi nemzet tagja volt minden kiváltságos, tekintet nélkül arra, hogy milyen nyelven beszélt, a jobbágyok ebbe nem tartoztak bele
  • a jogok fokozatos kiterjesztése, az érdekegyesítés nem csak a magyarokat, hanem a nemzetiségi tömegeket is bevonta egy nagyobb közösségbe
  • azonos szabadságjogok, nemzetiségre való tekintet nélkül liberális nemzet