2012. január 31., kedd

A nácizmus Németországban

1. Németország a háború után

  • 1919-33. weimari köztársaság időszaka (demokrácia)
  • gazdaságilag válság
  • gyakoriak a merényletek, puccsok pl. 1923. müncheni sörpuccs (Hitler)
  • Hitler börtönbe kerül (Mein Kampf)
  • Dawes-terv segít az ország helyzetén
  • 1929. (fekete csütörtök) világválság nehezíti a helyzetet /csökkentik a termelést, munkanélküliség/
  • Hitler kihasználja a válsághangulatot, az emberek a szélsőséges mozgalmak felé fordulnak

2. Hitler és az NSDAP (Nemzeti Szocialista Német Munkáspárt)

  • minden társadalmi réteg számára ígért
  • Nagy Német Birodalomban gondolkodott
  • a Versailles-i béke megszüntetését akarta
  • eszköze: demagóg (népbutító) propaganda
  • tudatosan félrevezette az embereket
  • az előítéletek szítása

1928. NSDAP több tízezer szavazatot kapa párt (1932. 14 millió szavazat)


3. 1933. január 30. Hitler hatalomra jutása

  • Hindenburg nevezi ki (köztársasági elnök) kancellárnak
  • felszámolja a több párt rendszert
  • diktatúrát épít ki
  • párton belüli ellenzékével is leszámol az SA vezetőivel E.Röhm "hosszú kések éjszakája"
  • Hindenburg halála után: kancellár. államfő, Führer

4. A diktatúra pillérei

  • propaganda (népszerűsítés)

→ sajtó, plakát, rádió,újságok, népszerűsítő filmek, Hitler képek, szimbólumok, jelképek,

→ nyilvános könyvégetéseket tartottak (demokrácia ellenesség pl. Thomas Mann)

  • Erőszak:

→ gestapo (titkos államrendőrség)

→ SS (védőosztag-fekete ingesek)

→ koncentrációs táborok

→ pogrom 1938 „kristály éjszaka” zsidó üzletek elleni merénylet

  • gazdasági sikerek:

→ bővül az ipari termelés

→ megszűnik a munkanélküliség

→ infrastruktúra fejlesztése

→ fejlődik az autógyártás

→ vegyipar

→ repülőgép gyártás

  • Külpolitikai sikerek

1933. Németország kilép a Népszövetségből

1935. Saar-vidék birtokbavétele, általános hadkötelezettséget rendel el

1936. semleges Rajna-vidéket foglalja el


5. Ideológia

  • demokrácia és kommunizmus ellenesség
  • antiszemitizmus: zsidóellenesség 1935. nünbergi törvények
  • fajelmélet: a történelmet a fajok harcának fogja fel, különbséget tesz az emberi fajok között, kultúrateremtők (germánok), kultúrahordozók (magyar, szláv), kultúrarombolók (zsidó, néger, cigány, homokos, fogyatékos)
  • élettérelmélet: a Nagy Német Birodalom megteremtése, Kelet felé való terjeszkedés jogosan
  • Vezér (Führer) elv: mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik felé