Avantgard

Jelentése: "előörs" katonai kifejezés

Előzménye: naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus ->"izmusok" XIX. század

Baudlelaire az emberi lélek örvényének titkait nyitogatta, de a verselésében nem volt újító. Hagyományos műformákat használt Verlaine és Rimbaud is, a tradicionális formák továbbcsiszolása.

Mit akarnak?

Megújítani akartak valamit, mindent újrakezdeni.

Provokatív, polgárpukkasztó szándék, magamutogató feltűnősködés, virtuskodó akrobatika is jellemezte.

Nemcsak a régi világ művészetével fordulnak szembe, hanem magával a polgári társadalommal is. Új erkölcsöket, új életszemléletet, életstílust, új társadalmat akartak megteremteni.

Kubizmus "cubus= kocka"

Először a festészetben jelentkezett, Pablo Picasso-nál. A természeti látványt geometriai formákra (henger, kúp, gömb) igyekezett egyszerűsíteni.

Az irodalomban Apollinaire műveiben jelenik meg.

Futurizmus "jövő"

Olaszország (Filippo Tommaso) Marinetti tette közzé. A futuristák a jövő művészetét kívánták megteremteni. Rajongtak a modern, nagyvárosi életért és technikai civilizációért, a gépekért.

Szerették a veszélyt, a küzdelmet, a vakmerőséget, megmámorosodtak a sebességtől, látták a háború szépségét.

Az oroszokat is érintette pl. Majakovszkij-t, de Kosztolányinak is van pár futurista verse.

"Szabad szavakat" használtak (elhagyva a nyelvtani kapcsolóelemeket).

Festő: Boccioni.

Expresszionizmus "kinyomás, kisajtolás, kifejezés"

Az impresszionizmus ellen mozgalmaként jött létre. A természettől " függetlenül" a művész belső látomásait, érzéseit, lelki élményeit törekszik kivetíteni. Németországban fontos ez az irányzat.

Edvard Munch: A kiáltás

Tiltakoznak a háború ellen, részvétet éreznek a szenvedő emberekkel. Utópikus gondolatok, eszményi jövő, egy emberibb világ próféciája.

A lírában jellemző a mondatépítkezés lazasága, felkiáltások, nyomatékos szavak, szenvedély, belső látomások kivetítése.

A festők a lélekállapotokat érzékeltetik: félelem, fájdalom, szorongás.

Dadaizmus (1916-22)

A háború ellen lázadó korszak, Svájcban, Zürichben született meg. Látszólag értelmetlen, a szavakat önkényesen egymásra dobáló szövegek voltak alkotásaik.

Szürrealizmus "realizmusfölöttiség"

A két világháború közötti időszak mozgalma, franciák alapították e mozgalmat, de a leghatékonyabb nemzetközi irányzattá vált.

Hatással volt rájuk Freud tanítása, a tudatalatti lelkivilág fölfedezése. Legfőbb módszerük az "automatikus írás" (önműködő írás) a lélek mélyrétegeiből felmerülő gondolatok, képek, látomások, minden logikai-értelmi ellenőrzés nélkül való lejegyzése.

A lírában a költői kép önállósodott, elvont és konkrét fogalmak fonódtak össze, érzéseket sugall, hangulatokat éreztet, hasonlatokba és metaforákba helyezi el érzelmeit.

Az epikában nagyobb teret kap a "belső monológ", időfelbontás.

A dráma "epikus színház", megjelenik a narrátor.

Festészet: Salvador Dali