2012. február 1., szerda
Babits: Cigány a siralomházban
A második pályaszakaszhoz tartozik. A vers a '20-as évek Magyarországát idézi fel, az akkori helyzet tragikus voltát. A költő az első és második versszakban felidézi régebbi alkotói korszakait. A nagy formai műgonddal megírt verseket és a háborúellenes költészetét. Ezeket az utolsó két versszakban el is távolítja magától, hiszen a jelen helyzetben egyikkel sem tud hatni. A jelenben a költő tehetetlen, a költő könnyeivel küszködve vázolja a jelen helyzetet. Mérhetetlen fájdalommal veszi tudomásul az emberek nyomorát, akik még álmukból sem ismerik a jót és akiknek megváltás az öngyilkosság, a hálál nem riasztó végként van jelen, hanem megnyugtató végső pihenésként. Szomorú világ ez, jegyzi meg a költő, ahol nem önmaga áll a középpontban, hanem a többi "testvére" akik nyomorognak.
