2012. március 14., szerda

Franz Kafka (1883-1924)

1883 július 3. Osztrák-Magyar Monarchia cseh tartományának fővárosában, a cseh többségű Prágában született, mint német anyanyelvű zsidó.
Mivel író lett konfliktusba került apjával, aki szegény sorból küzdötte fel magát jómódú divatáru kereskedővé, nyomasztó hatással volt rá.
1901-1906 prágai német egyetemen jogot tanult, azután hivatalnok lett.
Felice Bauer egy berlini zsidó lány, kétszer jegyezte el, de felbontották a jegyességet, mert Kafka alkalmatlan volt a házasságra.
1917. gégetuberkolózist állapítanak meg nála.
Milena Jesenka művelt cseh írónő, levelezésben álltak és Dora Dímanttal is.
1924-ben Bécs melletti szanatóriumban halt meg.

1912. Szemlélődés - első kis kötete
1913. Az ítélet, A fűtő -> Amerika c. regényének volt első fejezete
1915. Az átváltozás
1919. A fegyencgyarmaton
1920. Egy falusi orvos
1924. Az éhező művész
A legtöbb műve befejezetlen.
Max Brod kiadta halála után: 1925 A per, 1926. A kastély, 1927 Amerika

Korának alapélményét szólaltatta meg: elidegenedés, magány érzet.




Átváltozás

Műfaj: novella, elbeszélés
Téma: Gregor Samsa egy nap arra ébred, hogy bogár lett

Már a novella elején megtörténik az átváltozás, abszurd /lehetetlen ez az eset. Az átváltozás következményeit vizsgálja a családra és a főszereplőre nézve.


Szerkezet

Expedíció: átváltozva ismerjük meg Gregort
Bonyodalom: problémát okoz, hogy hogy fog ezután dolgozni és mit fog szólni a családja
Kibontakozás: Gregor és a családja, kapcsolat alakulás
Tetőpont: a húga kimondja, hogy jobb lenne ha nem is élne, meg kell szabadulni tőle
Megoldás: Gregor halála


Az átváltozás: az egyetlen csodás dolog az életben, utazó ügynök, aki sokat van úton, nem jár el sehova, ő tartja el a családot, állandó olvasmánya a menetrend, a falát képeslapokból kivágott kép díszíti, állandó kellékei: ébresztőóra, táska, kabát.

Élet az átváltozás után: Gregor embernek érzi magát, emberi módon gondolkodik, de bogár léte fizikailag korlátozza, mérete nem egyértelmű hol nagy hol kicsi. Elcsodálkozik ő maga is az átváltozáson, majd a legnagyobb gondja, hogy hogyan megy dolgozni, a főnöke leszídja majd, hogyan fog kapcsolatot teremteni a családjával.

Család: legelfogadóbb a húga, mert ápolja, eteti, takarít utána anya nem akar tudomást venni róla, sokkolja az átalakulás, almával dobálja meg -elrohad benne -> lelki sérülés, nem tekinti gyermekének ezt a bogarat. Egy idő után minden családtag eltávolodik tőle, átrendezik a szobáját, megszabadítják emlékeitől, később kiürítik a szobát, majd lomtárnak használják, Gregor már magát is lomnak érzi.
A család minden tagja elkezd dolgozni. Fontos jelenet mikor a hegedűszóra elhagyja a szobáját, még mindig vannak benne emberi érzések. Észreveszi, hogy a családjának nincs rá szüksége, ezért nem eszi,, meghal, a család megkönnyebbülten veszi ezt tudomásul.

Nézőpont: a mű elején Gregor mesél, később a család

Értelmezése: kilép az eddigi életéből, vágyott egy új életre, monoton volt eddigi élete, tudat alatt tiltakozott az ellen , az előző élete tükörként állt szemben a bogárral, a belső torzulása kivetült a külsejére is, monoton élete így is monoton maradt, idegennek érzi magát a világban, megpróbál ebből kilépni, de ez sem jobb, általános érzés ez a korban , el akar menekülni ebből a világból


Műveinek további jellemzői:
  • parabolisztikus vonás (tanító jellegű példázat)
  • abszurd helyzet (lehetetlen)
  • az elidegenedés problémája
  • kerüli a közvetlen megnyilatkozást, mindent a főhős szemszögéből látunk

Stílusa:
  • metaforikus nyelv- átvitt értelme van a szövegnek, mögé kell látni
  • művei többértelműek, több jelentésűek
  • irónia
  • hűvös tárgyilagosság
  • groteszk (tragikomikum)