2. Ős magyar korszak i.e. 1000- a honfoglalásig: nincs nyelvi emlék, első idegennyelvi hatások érték a nyelvet
3. Ómagyar korszak 896- 1526 (honfoglalástól mohácsig):
- az első írásos nyelvi emlékek ebből a korszakból származnak
- nincs egységes köz- és irodalmi nyelv
- a nyelvemlékek szerzőjük nyelvjárását tükrözik
- kéziratos, kódex-> vallásos, kézzel írt
- latin, szláv hatás
- sok jövevényszó
4. Közép magyar korszak (1526-1772)
- a latin mellett erősödik a magyar nyelvűség
- megjelennek a nyomtatott könyvek
- bibliafordítás, könyvnyomtatás, reformáció
- első magyar bibliafordítás Károly Gáspár vizsolyi biblia(1590)
- nyelvtankönyvek, nyelvhelyességi, helyesírási könyvek születnek (Gelei Katona István, Szentci Molnár Albert)
- fellendül a szótárírás
- terjed a világi szépirodalom is (históriás énekek)
- a magyar nyelvű egyházi irodalom is fejlődik (zsoltárok)
- a XVII. századra két fő nyelvjárási típus alakul ki: ÉK-i és a Dunántúli
5. Új magyar korszak (1772- napjainkig)
- nyelvújítás időszaka
- XIX. század közepére kialakult az írott irodalmi nyelv szabályrendszere
- MTT 1825 (Magyar Tudós Társaság)
- helyesírási normarendszer
- 1844. a magyar az államnyelv hivatalosan is
- megindul a nyelvművelés, nyelvtudomány, a magyar nyelv tudományos kutatása
6. Újabb magyar kor (1920-napjainkig)
- a trianoni béke szétszakította a magyar nyelvet, ezért a külön fejlődés lehetőségei figyelhetők meg
- csökken a nyelvjárások szerepe
- nagyobb teret nyernek a csoportnyelvek (ifjúsági, ARGO)
