Írott változata: irodalmi nyelv /legegységesebb, legigényesebb változat/
Beszélt: köznyelv
-> regionális köznyelv: a köznyelv helyi, területi változata (nyelvjárási színezet pl. Szeged ő-zés, Debrecen -ketős hangzó)
-> szleng: alacsonyabb rendű köznyelv, korábban a fiatalok nyelvhasználatára volt jellemző, ma minden korosztálynál megfigyelhető, média (rossz- ciki, lepra, túró, vacak, tré, béka feneke alatt van)
2. A nyelv vízszintes tagolódása: a nyelvjárás
- nyugati
- dunántúli
- déli
- palóc
- tiszai
- ÉK-i /ebből lesz az egységes nyelv/
- mezőségi
- székely
Különböznek:
- hangzókészletükben
- kis mértékben nyelvtani rendszerükben
- szókincs
3. Függőleges tagolódása: társadalmi (csoport nyelvek)
- szaknyelv: egy szakma sajátos szókincse
- hobby nyelvek: horgászat, szabadidős tevékenységek sajátos nyelvezete
- életkori nyelvváltozat/ rétegnyelvek:
-gyermeknyelv: tyúk-pipi, autó-tütü
-diáknyelv: karó, töri, suli, doga, tz
-ifjúsági nyelv
-katonai nyelv: kopasz, fókázik- felmos
-tolvajnyelv/ARGO: eredetileg az alvilág nyelve, célja volt, hogy titkos legyen: spurizik, cucc, bezsong, mackó-széf, kakaó-gáz, drótoz, szipuzik
