összefoglaló

Ideális gázok

– pontszerű részecskék

– tökéletesen rugalmasan ütköznek egymással

Állapothatározók

• hőmérséklet jele: T m.e: celsius/kelvin fok

• térfogat jele: W m.e.: m³

• nyomás jele: P m.e: Pa(scal)

• anyagmennyiség jele: n m.e.: 1 mol

Állapotváltozások

– állandó anyagmennyiség

Állandó nyomáson történő állapotváltozás: IZOBÁR

V1/T1= V2/T2

1m³ térfogatú 300 Kelvin hőmérsékletű gázt 600 Kelvinfokra melegítünk. Mekkora lesz a térfogata?

V₁=1m³ = ? (2m³)

T₁= 300 K T= 300 K 600: 300= 2

IZOTERM állapotváltozás

– a hőmérséklet állandó

P₁×V₁= P₂×V₂

Hőtan első főtétele: Egy rendszer belső energiaváltozása egyenlő a vele közölt hő és a rajta végzett munka összegével.

∆U= Q+W (U az a belsőenergia, Q a hő, W a munka)

Adiabatikus folyamat: ∆U= 0

Olyan folyamat, melyben nincs belső energia változás.

0=Q+W /-W

W=Q →W=-Q hőcsere történik

A rendszerrel közölt hő térfogati munkává alakul. Pl. motor belsejében az égés

A gáz munkát végez, ezért hőcsere történik.

Hőtan második tétele: A hő mindig nagyobb hőmérsékletű tartályból áramlik át a kisebb hőmérsékletű tartályba.

Kalorimetria

rajz 2: T1=10 celsius, 1 liter víz

rajz 1: T2=30 celsius 1 liter víz

rajz 3: T3=20 celsius 2 liter

Azonos anyagok estén T₁*m₁+T₂*m₂ =T₃

m₁+m₂

Fajhő:anyagra jellemző mennyiség, mely megmutatja, hogy 1 kg anyag 1⁰C-okkal való melegítéséhez mennyi hő kell.

m.e.: J

kg*C

Optika

1.Fényforrás

• természetes (égések) és mesterséges (lámpa, lézer)

• pontszerű (egy irányba terjed)

• nem pontszerű (több irányba terjed)

• elsődleges (saját maga bocsát ki fényt) csillagok

• másodlagos fényforrás (valaminek a fényét visszaveri) Hold

Nem pontszerű fényforrás esetén a többi szempont az őt megvilágító fényforrástól függ.

2.Fény terjedése

A fény mindig egyenes vonalban terjed, addig amíg bele nem ütközik valamibe.

Kivétel: a fekete lyuk, mert elhajlítja a fényt.

Visszaverődés

sík tükör esetén

camera obscura