Károly Róbert uralkodása
(1308-1342)
Uralkodása
V. István dédunokája az Anjou-házból származik.
Célja: -felszámolni a széttagoltságot
-legyőzni a kiskirályokat
1312 Rozgonyi csata (Albák legyőzése)
1321 Csák Máté halála „legyőzte” őt is
Támogatói
városok lakói
egyházi nagybirtokosok
köznemesek
Új nagybirtokosi réteg van kialakulóban. Birtokot kapnak, cserébe magán hadsereg „bandérium” (zászló) 50-500 fő kiállítása:
saját címere
zászlaja alatt vezeti a hadba seregét
Báthoryak, Lackfiak, Garaiak
Gazdasági reform
– bevezeti a regalékat (királyi jogon szedett jövedelem).
– a királyi földeket nagyrészt eladományozták.
-Bányaregalé: a király a bányabár 1/3 -át a földbirtokosnál hagyta, a többi az övé lett. Ezt a bányabért nevezzük urburának. A bányabér a kibányászott nemesfém 10 %-a
– nemesérc felvásárlási monopólium
-A kibányászott nemesfémet a királynak kellett leadni, a királyi pénzverő kamarák vert pénzzel fizettek érte, de kb. 35-40 %-os levonással adták vissza. (Pénzrontás eszköze.)
– értékálló forintot vezet be (velencei fiorino mására)
– váltópénz a garas és a dénár
– kapuadó: jobbágyokra nehezedő állami adó (egy telepakolt szénásszekér ha meg tudott teljesen fordulni a kapu alatt akkor kellett fizetni ezt, az egy kapu mögött lakók közösen fizették be).
– külkereskedelem vámja: harmincadvám a Ny-i és É-i határokon (az áru értékének a 30-adát kellett kifizetni), a D-i kereskedelemre a 20-adot rója ki.
-híres tanácsadója volt : Nekcsei Dömötör
Visegrádi királytalálkozó 1335
Luxemburg János (cseh), Nagy Kázmér (lengyel) és Károly Róbert (magyar) királyok megállapodtak egy Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal létrehozásában, de politikai szövetségesként is értelmezhető ez, amely a Habsburgok ellen irányult.
Külpolitikája
célja: Cseh- Lengyel- Magyar szövetség
I. Nagy Lajos uralkodása
(1342-1382)1. XIV. száza gazdasága
– fejlődik a gazdaság, elterjednek a korszerű technikák (3 nyomásos gazdálkodás, szügyhám, nehézeke)
– gabona termesztés mellett szőlőt, gyümölcsöt termesztenek
– nő a terméshozam, a felesleget az emberek a piacra viszik így a városok is fejlődésnek indulnak
-Prédium: a földesúr saját kezelésében lévő földje, a prédium felbomlásával az alávetett népek felemelkednek, ezekből kialakulnak a falvak.
Városok típusai:
jobbágyok lakják
földesúri fennhatóság alatt áll
vásártartás joggal rendelkezik
önkormányzat
adóikat egy összegben fizetik be
Gyöngyös, Jászberény
a) Mezőváros:
b) Szabad királyi városok:
tárnokmester => a bírát hívták így
királynak adóztak
Az Anjouk a kiemelkedő mezővárosokat kiemelték és kiváltságokkal ruházták fel, ők emelték szabad királyi rangra: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombatot.
fejlődik a kézművesség és a kereskedelem
céhek kialakulása 20-25 % ipar Mo. -n, 40-50 % Ny-on
Politikája
– hódító, lovagkirály
Külpolitikája: aktivitás jellemzi
Hódítás irányai:
Nápoly vs. Pápa és Velence összeütközése
dalmáciai városok vs. Velence
Szerbia, Bosznia, Bulgária (Balkán- félsziget)
Támadások helyett inkább összefogásra lett volna szükség a török ellen.
1370-től a magyarok és a lengyelek közt perszonálunió jön létre. Lajos a király és a saját anyját ülteti a lengyel trónra.
1351-es törvények az Aranybulla felújítása.
Előzmények: a bárók hatalma a hódítások következtében megnő, a harcok igen költségesek, a köznemesek kénytelenek a jobbágyokra hárítani a plusz terheket. Mivel nem minden főnemes szedett 9-edet, így vándormozgalom indul a nagybirtokos birtokára. A köznemesek, hogy megtartsák helyzetüket követelték a 9-ed egységes behajtását és a szabad költözködés megtiltását.
Egy és ugyanazon nemesi szabadság elve: minden nemest azonos jog és kiváltság illet meg.
1351 Ősiség törvénye: Kimondja a nemesi birtok sérthetetlenségét, a nemesi birtokot eladni nem lehet.
Luxemburgi Zsigmond uralkodása
(1387-1437)
I. Nagy Lajos halála után a trónt idősebbik lánya Mária örökli. Helyette azonban férje Luxemburgi Zsigmond uralkodik, akit kezdetben a bárók mozgatnak bábuként. A támogatásért cserébe birtokokat, főméltóságokat kapnak. Zsigmond szeretne a báróktól és a ligáktól ( bárók szövetsége) függetlenedni és saját embereire támaszkodni. Stiborci Stibon erdélyi vajda, Stájer országi Cillei Hermann.
1410- ben a bárók foglyul ejtik Zsigmondot Siklóson, Garai Miklós szabadítja ki, hogy így szövetséget kössön a Garai- Cillei ligával.
Támaszai
köznemesek
városok (pénz forrás) sok város szabad királyi városi rangot kap, árumegállító joggal és egyéb kiváltságokkal
1405 városi dekrétumok: város fejlesztő tényezők, amelyek gazdasági fejlődést segítették elő.
egyház, bár rá volt kényszerítve
1404 királyi tetszvény jog (templomokba csak akkor lehet a pápai bullát kihirdetni, ha a király megengedi.
1414 főkegyúri jog: a pápa a király jelöltjeit köteles beiktatni a főbb egyházi hivatalokba
2. Külpolitikája
1410 Német- Római király
1419 Cseh király
1433 Német- Római császár
Törökkel szembeni politikája
A XIV. század közepén a törökök Gallipolinál Európa földjére léptek (1352/54)
Szükségessé válik a védekezés, ezért megépül az első magyar végvárvonal.
1396-ban Zsigmond részt vesz a török elleni nikápolyi csatában, de vereséget szenved.
Belekeveredik a Csehországban zajló huszita háborúba, amely Husz János megégetését (1415) követően robban ki. Zsigmond a mérsékeltebb kelyheseket támogatta, a radikálisabb táboritákkal szemben.
A nikápolyi vereség után 1397-es országgyűlésen felállítja az un. Telekkatonaság rendszerét, ami azt jelenti, hogy minden nemes köteles 20 jobbágy után 1 könnyűlovas íjászt kiállítani.
Zsigmond reformjaival az ország megerősödött.
Parasztfelkelés Erélyben 1437
Zsigmond nagyravágyó politikája rengeteg pénzt emésztett fel.
1432-ben a pénz elértéktelenedett és a nemesek megtiltják a jobbágyoknak a tized további fizetését.
Törökök
Török hódítás folyamata
A XIV. század közepén átlépnek Gallipolinál Európa területére.
1361 elfoglalják Drinápolyt (a második legfontosabb város)
Az 1380-as években elfoglalják a bolgár területeket
1389 Rigómező, Szerbia vereséget szenved.
1396 Nikápoly, Luxemburgi Zsigmond és az európai lovagok veresége
1390'es években beolvasztják Bulgáriát és Havasalföldet vazallus állammá teszik (hadisarc fizetése)
Hunyadi János
Vajk és Morsinai Erzsébet fia. 1409-ben a család megkapta Luxemburgi Zs.-tól Hunyadvárát és a körülötte fekvő uradalmakat, innen ered a család Hunyadi neve. Katonai pályafutását apródként kezdte, majd a szerbi despota szolgálatába állt. 1427-től Újlaki báróhoz, később Csupor Demeter csapataiban szolgált. 1430 Zsigmond király szolgálatába lép. 1432-ben házasságot köt Szilágyi Erzsébettel. A Házasságból két fia születik, László (1433) és Mátyás (1443). Zsigmond haláláig kora legjobb zsoldosvezérénél tanult, megismerte az akkor legnépszerűbb itáliai és huszita harcmodort és később bőséges tapasztalatokat szerzett a törökök ilyen irányú szokásairól is. Erdélyi vajda és temesi bán. A törökök ellen több győzelmet aratott.
Zsigmond halála után
Habsburg Albert lesz a király (Zsigmond veje) 1437-1439, fia László(V.) trónigényéről édesanyja nem mond le.
Jagelló Ulászló 1440–1444 (lengyel)
Hunyadi harcai
Győzelmek: 1441–1443 a déli határvidéken legyőzi a szendrői béget (Szerbiát 1439 foglalják el a törökök), szendrő az egyik legfontosabb város volt.
1443–44 téli hadjárat
cél:
Európából kiűzni a törököt
második legnagyobb bizánci város Drinápoly elfoglalása
A különböző európai államok és a pápa is segítséget ígért. Hunyadi 35 ezres seregével sok várat elfoglalt, egyszer sem szenvedett vereséget, de a Balkán-hegységen nem tudott áttörni (jeges utak, torlaszok miatt).
1444 drinápolyi béke zárja le a hadjáratot (Szerbia kiürítése, hadisarc fizetése a töröknek)
1456 július nándorfehérvári diadal, ostrom
Vereség: 1444 várnai csata vesztés
A béke ellenére szeptemberben újabb hadjárat kezdődött, a törökök azonban győzelmet aratnak, mivel át tudnak kelni a tengerszorosokon.
Hunyaiék bíztak a pápa által megígért hajóhadban, de az nem érkezett meg. A várnai csatában Ulászló is meghal.
1448 rigómezei csata, ahol Hunyadi ismét vereséget szenved.
Belpolitika
1445 országgyűlés
A király halálával felmerült az anarchia lehetősége. V. László Bécsben él és még csak 4 éves.
Megoldás:
Hunyadit kormányzóvá választják 1446-1453
az országgyűlés elismeri V. László királyságát
bár szerette volna a bárók hatalmát megtörni, de nemsikerül
1453 V. László kerül a trónra 1458-ig uralkodik
Hunyadi az ország főkapitánya lesz és a királyi jövedelmek kezelője lesz
Hunyadi hadserege
vegyes képet mutat
cseh, huszita zsoldosok
bolgár
bosnyák
albán
szerb
saját familiárisai
hívei
rokonai
Támadó taktika
1456 Nándorfehérvár ostroma
Mátyás állama
(1458-1490)
1443 Kolozsváron született, anyja Szilágyi Erzsébet. Lovagi nevelést kapott, tanítója Vitéz János volt.
Hunyadi János halála után a családfő Mátyás bátyja Hunyadi László lett. Őt azonban 1457-ben kivégezték, mert Nándorfehérváron tőrbe csalta és megölte Cillei Ulrikot V. László bátyját. Mátyás fogolyként V. László prágai udvarába kerül. A király váratlanul 1457-ben meghal, ezután Garai nádor és a Szilágyi Mihály egyezményt köt Mátyás királyválasztásáról, pedig a Habsburgok és a Jagellók is igényt tartanak a trónra. 1458 januárjában a köznemesek királlyá választják Mátyást.
Célja:
saját hatalmának megszilárdítása
a veszélyesnek tűnő ellenfelek kiiktatása
a bárók megfékezése, visszaszorítása
Garai nádort leváltja
Szilágyit a török ellen küldi
1463 Bécsújhelyi szerződés III. Frigyessel (ennek következtében visszakapja a koronát Mátyás 80 ezer aranyforintért.)
Politikája
Gazdasága:
füstadó (jobbágyokra nehezedő állami adó, a kapuadó helyett, ez kéményenként)
rendkívüli hadiadó bevezetése, évi 1 aranyforint, de többször is beszedhette
koronavám (30-ad vám helyett) nincs alóla mentesség
királyi kincstár létrehozás: királyi jövedelmeket kezeli,
saját embereit vezető pozícióba, főleg polgári származásúak és köznemesek pl. Jannus Pannónius
Belpolitika
királyi kancellária átszervezése: királyi oklevelek kiadásával kiváltságok adásával, kiváltságok adásával, diplomáciával, államügyekkel foglalkozott. Vezetője: Vitéz János
átszervezi a bíróságokat, a király személyes jelenlétének bírósága, élén a személynök (a király nevezi ki)
Hadügyi reformok
Állandó jól képzett zsoldos sereg: Fekete sereg
tagjai:
cseh
lengyel
morva
huszita zsoldosok
6 ezer ember, állandóan kéznél voltak, jól tagolt hadsereg különböző fegyverekkel
Kinizsi Pál (1478 kenyérmezei csata) Magyar Balázs
Külpolitika
A török ellen az aktív védekezés politikáját alkalmazza.
Célja: a D-i határvidék megvédése
1463 Jajca várának ostroma
1476 Szabács várának elfoglalása
1479 Kenyérmező
csehek:
Podjebárd György
megválasztják ugyan cseh királynak, de a cseh területeket nem tudta megtartani
osztrákok: célja=> a német-római császári trón megszerzése
1485 Bécs elfoglalása
osztrákok azonban tartanak Mátyás hatalmától
terve: egy nagy erős Közép-Európai Birodalom kialakítása, de nem valósult meg
1471-es Mátyás elleni összeesküvés
ok: központosító politikája (magas adók, elhibázottnak gondolt külpolitika, a rendek háttérbeszorítása) /Jannus P. is részt vesz benne./
– A leleplezés után folytatta a központosított rendi monarchia kiépítését.
– Rendeletekkel kormányoz.
Utódlás: Corvin György a törvényen kívüli fia, a báróknak csak egy része támogatja őt.
II. Jagelló Ulászló táborába áll majd be.
Értékelése:
rendszere túlzottan a személyéhez fűződött, ezért halálával összeomlik
belső rendet teremt
elhárítja a külső veszélyt (5 évre szóló békét köt a török szultánnal 1483)
Kultúra és művelődés Mátyás korában
A reneszánsz kultúrát ő hozza be 1479-ben. A modern kultúra előhírnöke Jannus Pannoniust tekintjük.
Híres könyvgyűjteménye un. Corvinák 2000–2500 kötetből állt. A török hódítás következtében elkallódtak, ma kb. 1/3 -a van Magyarországon.
Támogatja a tudományokat, művészeteket.
Első nyomda Hess András által épül.
Átalakítja a budai várat reneszánsz stílusúvá.
Antonio Bonfini -történetíró, tőle tudjuk Mátyás halálának okát is, miszerint egy szolga meg akarta mérgezni Mátyást és ezen akadt ki, aminek a következménye, hogy gutaütést kapott (agyvérzés).
Galesto Marció: Mátyás első könyvtárosa
Thuróczy János. Történet és krónika író
Pozsonyban egyetemet alapít
Visegrádon nyári palotát épít
Az első feljegyzés a cigányokról ekkoriban kerül papírra. Jó mesteremberek voltak (híres a megmunkált eszközök, kardok, ékszerkészítés, fegyvermegmunkálás).
Aragóniai Beatrix (Mátyás második felesége, olasz származású) lenyűgözte a cigányok tánca és művészete.
A Jagellók kora Magyarországon
Mátyás halála után
II. Jagelló Ulászló lesz a király (1490-1516)
Az ország helyzete
A királyi hatalom gyenge, a bárók hatalma egyre nő.
Gazdaság:
üres a kincstár
Mátyás adóinka többsége megszűnik
a bárók a zsebükbe szedik az adót
Katonai helyzet:
nincs elég pénz a D-i végvárvonal megerősítésére
nincs erős királyi hadsereg
(A Fekete sereg szétszéledt, raboltak és fosztogattak, hogy megéljenek valahogy. Valószínűleg innen ered a fekete elnevezése a seregnek. )
Dózsa -féle parasztfelkelés 1514
Előzménye: a jobbágyok és a földesurak közötti feszült helyzet
növekvő robot
magas terményadók
a szabad költözködés megakadályozása
A kirobbanó parasztháború eredetileg más céllal indult.
A pápa ugyanis a török ellen keresztes sereget toborozott, ennek szervezésével Bakócz Tamás esztergomi érseket bízta meg.
A sereg vezetőjévé a volt nándorfehérvári lovastisztet Székely Dózsa Györgyöt nevezték ki.
Az urak nagy része a kezdődő munkák miatt visszatartotta jobbágyát. Emiatt májusban már összecsaptak a földesurak és a jobbágyok.
Hiába akarta Bakócz beszüntetni a toborzást, Dózsa nem engedelmeskedett neki.
A paraszti seregek két másik vezetője:
Dózsa testvére Dózsa Gergely É-i területeken
Lőrinc pap erdélyi csapatokat irányította
Apátfalvánál a nemesi seregek győznek (májusban) Báthory István temesi bán segítségével. Másnap Nagylaknál a parasztok.
Sorra foglalják el ezután a Maros menti várakat.
Erejük azonban szétforgácsolódott és július végén Temesvárnál Báthory és Szapolyai János erdélyi vajda legyőzik Dózsa seregét.
A felkelőkön kegyetlen bosszút álltak. Dózsát tüzes trónszékbe ültették, ezt a bosszút törvénybe is iktatták az urak 1514-ben. Volt akit karóba húztak, máglyahalállal bűntettek.
megtiltották a parasztoknak a szabad költözködést
súlyosbították a földesúri terheket
Az urak a törvények betartásával viszonylag engedékenyek voltak.
Werbőczy István országbíró Szokásjog gyűjteménye (Tripartitum):
3 könyvet tartalmazott
az államalapítástól az 1510'-es évekig hozott fontosabb törvényeket tartalmazza
ebben fogalmazódik meg a Szent korona-tan
jogerőre sose emelkedett, de 1848-ig alaptörvényként értelmezték
a Szent korona a királyi hatalmat később pedig a Magyar államiságot jelképezte
Szent korona-tan: a királyi hatalom a nemzettő ered vagyis a nemességtől, a jobbágyokat nem veszi figyelembe.
Mohács felé vezető út
Ulászló halála után fia, II. Lajos (10 éves) kerül a trónra 1516-1526
II. Lajos országa, helyzete
a királyi hatalom gyenge
a báró hatalom erős
a köznemesi és a bárói párt viszálykodik egymással
üres a kincstár
a D-i végvárrendszer omladozik
Külpolitikai helyzet
– török veszély (békét ajánl a török, de nem reagál a király)
1521 Szabács elfoglalása, majd Nándorfehérvár
1515 Habsburg- Jagelló szerződés megerősítése
Habsburg Ferdinánd és Jagelló Anna frigye
Habsburg Mária és II. Lajos
1526 Cognaki liga (konyaki): egy Habsburg ellenes szövetkezés (Franciaország, pápa, Velence, Milánó). A Habsburgok rájuk koncentrálnak.
3. Mohács 1526.augusztus 29.
Szulejmán átkel a Száván, evvel a természetes határvonalat átlépi, ettől tartott Tomori Pál.
(Tomori Pál ferences szerzetes, Alsó-Magyarország főkapitánya.)
Július második felében a király is a gyülekezőhelyre indul.
25 ezer magyar áll szemben 75-80 ezer törökkel.
Csata menete:
Tomori kiadja a parancsot a támadásra. Először a jobb oldali lovasság indul meg, ez kezdetben sikeres, aztán a baloldali lovasok indulnak a csatára, ők vereséget szenvednek. Mikor már teljesen reménytelennek érzik a helyzetet, a gyalogosokat küldik a halálba. A törökök a magyar sereget felmorzsolják. A magyar lovasság elmenekül, a gyalogságot ezzel vesztükre hagyják.
szeptemberben a török kifosztotta Budát (Corvinákat visznek Konstantinápolyba)
feldúlták az országot
októberben kivonulnak
4.Trónkérdés
Habsburg Ferdinánd (1527. november 3.)vs. Szapolyai János (1526. november 11. koronázzák meg)
A törökök Szapolyai mellett döntenek, mert szövetséget kötött a Szultánnal (1528. január 27.),
miszerint biztosította a török jelenlétét.
1529 Budát elfoglalja a szultán és átadja Szapolyainak, de Habsburg Ferdinándot nem sikerül kiűzni Ny-Magyarországról.
1532 Kőszeg Jurisics Miklós feltartóztatja a törököt, mert azok Bécsbe tartanak.
1538. február 24. váradi egyezmény Szapolyai és Habsburg közt, amennyiben, ha meghal Szapolyai akkor az ő része Magyarországnak is a Habsburgoké lesz.
Szapolyai és Izabella (lengyel) házasságot köt, fiúk János Zsigmond
1541 Fráter György János Zsigmondot teszi trónra, megszegve ezzel a váradi egyezményt és a Habsburgok ezt nem akarják hagyni, de I. Szulejmán kiűzi Habsburg Ferdinándot Budáról.
