India
Államforma: köztársaság
Terület: 3,2 millió km2
Lakosság: 1 milliárd fő
Főváros: Újdelhi
1.Földrajz
A Hindusztáni-félszigeten fekszik
3 része: -Dekkán-fennsík
– Himalája
– Indiai-alföld
Az alföld két része: -Indus-alföldje
– Hindusztáni-alföld
Himalája a Föld legmagasabb lánchegysége.
Folyói: -Indus
– Gangesz
-Krishna
Éghajlata: trópusi monszun →3 évszak (tavasz, tél, nyár)
2.Gazdaság
A) Mezőgazdaság
– a lakosság 60%-a itt dolgozik
– a termelés színvonala és a termésátlagok alacsonyak
– kevésbé gépesített
– csapadékosabb területeken termesztenek: →rizs
→tea
→cukornád
→juta (kötél lesz belőle)
– rizs →termelésben 2. a világon
– cukornád→termelésben 2. a világon (Brazília előzi meg)
– tea, a Himalája D-i lejtőin termesztik, az egyik legfontosabb export cikk
– a szárazabb területeken termesztenek: -búza
– köles (szegények eledele)
– földimogyoró (étolajat készítenek belőle)
– a D-i részen különböző fűszernövényeket termesztenek: • szegfűszeg
bors
szerecsendió
fahéj
gyümölcsök: • banán
ananász
B) Állattenyésztés: nem jelentős →ennek ellenére a legnagyobb szarvasmarha és bivaly állományával rendelkezik (az igavonásukért tartják), a húsukat nem eszik meg.
C) Ipar (fejlődő)
Vezető ágazata a textilipar /juta és gyapot/
Két nagy központja: Bombai és Calcutta
Ásványkincsei: •kőszén
vasérc
mangánérc (Dekkán-fennsík ÉK-i része)
– gyorsan fejlődik a gépgyártás →autógyártás
– vegyipar • műtrágya
növényvédő szerek
gyógyszerek
Közel-Kelet
(DNY-Ázsia)
Természetföldrajz
Arab-félsziget területe: 3 millió km2
Gazdag kőolajban és földgázban.
Mezopotámia: Tigris és Eufrátesz közötti síkság
Éghajlata
– a terület legnagyobb része sivatag
– trópusi sivatagi éghajlat (átszeli a Ráktérítőt)
– mediterrán éghajlat (Földközi- és a Fekete-tenger partvidéke)
– száraz kontinentális, a hegységekkel körülzárt medencék éghajlata
Gazdaság
A) Mezőgazdaság
A mediterrán területeken: • narancs
citrom
olajbogyó
zöldségfélék
A száraz területeken: • gabonafélék
juh
kecske
Az oázisokban: • gyapot
datolya
Szaúd-Arábiában és Irakban: •datolya
B) Ipar
– a terület hatalmas kőolajjal és földgázzal rendelkezik
– a leggazdagabb készletek a Perzsa-öböl partvidékén van
Kőolaj-kitermelés: Szaúd-Arábiában világelső, és Irán a 4.
3. Országai
– Szaúd-Arábia
– Jemen
– Omán
– Kuvait
– Egyesült Arab Emírségek gazdag országok, a kőolajból gazdagodtak meg.
– Irak és Irán kevésbé fejlett, fegyverkezés, 1980–1988 Iraki-Iráni háború (Irán vesztett)
4. Fővárosok
Szaúd-Arábia: Rijád →királyság
Iraki Köztársaság: Bagdad
Iráni Köztársaság: Teherán
Kuvaiti királyság: Kuvait város
Egyesült Arab Emirátusok: Abu-Dzabi
Jemen: Szanaa
Egyiptom
Területe: 1 millió km2
Lakosság: 68 millió fő
Fővárosa: Kairó (14 millió fő)
A legnépesebb arab ország. A Nílus-völgyében laknak 1800 fő/ km2
1. Természetföldrajz
– a Nílus a Föld leghosszabb folyója 6670 km hosszú
– az ország nagy része sivatag
– oázisok
2. Gazdaság
– minden földet megművelnek
– egész évben folyamatos a termelés
Nyáron termesztenek: • gyapot
rizs
cukornád
Télen: • búza
árpa
zöldségfélék
A világ legjobb minőségű gyapotja →Egyiptom, a pamut ipar dolgozza fel.
A Nílus mentén és az oázisokban datolyát termelnek.
Datolya: fontos a népélelmezés szempontjából, export cikk
Nílus szabályozása: a XIX. században kezdték meg a folyó szabályozását →duzzasztógátakat építettek, a felhalmozódott vízzel öntöznek
1960–71 Asszani-nagygát (a világ legnagyobb sziklagátja)
Gát haszna: • energiaforrás
1 millió hektár területet lehet öntözni (évente 2-szer betakarítanak)
egyenletessé tette a folyó vízjárását
megszüntette a pusztító árvizeket
Erőműveket is építettek →évente 10 milliárd KW elektromos áramot termel
Káros következményei: • A Nílus által szállított iszap nem kerül a földekre, hanem a Nasszer-tóban halmozódik fel
a földet így műtrágyázzák
Idegenforgalom
– jelentős bevétele van belőle
– Szuezi-csatorna forgalmából
– évente 3 millió turista keresi fel az országot
– Szuezi-csatorna a Föld leghosszabb mesterséges vízi útja (162 km hosszú), óceánjárók fogadására is alkalmas, évente 25 ezer hajó közlekedik rajta
Törökország
Területe: 780 ezer km2
Lakosság: 67 millió fő
Fővárosa: Ankara (3 millió fő)
Az ország Európa és Ázsia határán fekszik.
Területének 3%-a Európába nyúlik.
A Boszporusz és a Dardanellák Törökországhoz tartoznak. (Hellészpontosz az ókorban)
É és Délen hegységek húzódnak, a hegységek között Anatóliai-fennsík (magasföld) található.
Éghajlata: kontinentális
Egyiptom a Föld legnagyobb műtrágya felvásárlója, így veszélybe került a halászat.
A mezőgazdaság nem tudja ellátni az ország lakosságát →importálják az élelmiszert
A Szuezi-öböl partvidékén szénhidrogéneket (kőolaj, földgáz) bányásznak →vegyipar dolgozza fel
A szárazabb területeken juhokat és kecskéket tartanak.
Nemzeti eledel a birkahús.
Szőnyegipar: juhok gyapja→török szőnyeg
A fennsík csapadékosabb területein búzát és kölest termesztenek.
Az örmény magasföldön ered a Tigris és az Eufrátesz folyó.
Az ország mediterrán területein (Fekete-és Égei-tenger partja) • dohány
gyapot
gyümölcs
A Pontuszi-hegység lejtőin: • diófa
mogyorócserje
Az Égei-tenger partvidékén: • mazsolaszőlő
füge
narancs
olajfa
Izrael
1948-ban lett független, még az első világháború után brit igazgatás alá került.
Területe: 20 770 km2
Lakosság: 6 millió fő
Fővárosa: Jeruzsálem (700 ezer fő)
Az ország É-i része mediterrán, a D-i sivatag.
A Jordán-folyóból öntöznek, több mint 100-km-es vezetéken szivattyúzzák a vizet.
A Földközi-tenger partvidékén: • banán
grapefruit
jaffa narancs
É-n: • olajfa
búza
Magas színvonalú az állattenyésztés: • baromfi
szarvasmarha
Ipar
– a lakosság 90%-a itt dolgozik
– ásványkincsekben szegény (foszfátot bányásznak a Negev-sivatagban)
– Holt-tenger vizéből sót bányásznak
Feldolgozóipar: • gyémánt csiszolás
repülőgép gyártás
fegyverkezés
orvosi műszerek
elektronikus berendezések
A nehézipar központja: Haifa →legforgalmasabb kikötő
Telaviv→pénzügyi és kereskedelmi központ.
