Témája: A világszabadságért folyatott harc a halál.
Műfaja: Rapszódia
Keletkezése: 1846.December
A vers kulcsszavai: A világszabadság,a halál. A világszabadság szó a vers közepén, kiemelkedő helyen foglal helyet.
Szerkezete: 3 nagy egységre osztható
1.egység:
Elutasítja magától a békés halál lehetőségét egy felkiáltásban. Kétféle halál lehetőségét villantja fel. Az első a lassú, hétköznapi halál, hasonlat fejezi ki ,elfogyó gyertyaszál”, hervadó virág”. Negatív töltetű szavakkal tartja távol magától ezt a lehetőséget, a féreg, rág, elhagyott, üres, lassan szavakkal fejezi ki. A lassan szó megismétlésével fokozza a statikusságát. Egy hatásos felszólításban utasítja el magától ezt a fajta halált. Következik a dinamikus,gyors halál bemutatása egy igenlő felszólítással, legyek fa” ige és a mondat elején áll. A fa és a kőszirt képben az a közös hogy mind kettő gyors erőteljes hatás által semmisülnek meg(villám,szél, mennydörgés).A sorok dinamizmusát az erőteljes igék biztosítják. (fut, csavar, dönt).
2.egység:
A nyomorgó rabszolganép harcba indul a világszabadságért. Ebben a harcban a költő hősi halált hal majd. A jövőre, a ,,Ha majd...”feltételes időhatározói közmondat. A harc látomását színekkel (piros) és erőteljes hangulatokkal festi le (zörej,zendül,elharsogják).
Zaklatottabb,gyorsan változó képsorok követik egymást. Feltűnő az ott határozószó többszöri ismétlése amely a hangszínre utal. A verssorok is váltakozó hosszúságúak.
3.egység:
Temetés látomása. A piros szint a fekete váltja fel,az erőteljes hangokat pedig a lassú gyász zene. A költőt lelkesíti az hogy az utókor kegyelettel ápolja a hősök emléket. A 2. egység szenvedélyes,lüktető képei után,szentimentálissá válik a vers vége.
