1.Előzményei
Habsburgok politikája a török kiűzése után.
1687 országgyűlés:
- örökös királyságuk elfogadtatása
- szabad királyválasztás nincs
- eltörlik az aranybulla ellenállási záradékát
- Erdélyt külön kormányozzák
- létrehozzák az új szerzeményi bizottságot (feladata: a visszafoglalt terültek rendezése, igazolni kellett + 10% kifizetése a birtoknak)
- Caraffa tábornok vésztörvényszéke (koholt vádak alapján nemeseket és polgárokat végeznek ki a vagyonuk miatt)
- a nemesség alsóbb rétegein is behajtják az adókat
- idegen embereknek területeket osztogatnak
- a jobbágyokat hatalmas adózás súlyt
- a végvári katonákat elbocsátják
- Hajdúk kiváltságait visszaveszik
- a parasztokat zaklatták a császári katonák ->Rákóczi szabadságharc
oka: a Habsburgok elnyomása, albszolutisztikus törekvések
2.Külpolitikai háttér
- kedvező spanyol örökösödési háború (1701-1713 Francia vs. Habsburgok)
- XIV. Lajos támogatást ígér (II. Rákóczi Ferenc levelezik vele)
3.Harc előzményei
1697 Hegyaljai felkelés, a kurucok elfoglalják Tokaj és Sárospatak várát.
II. Rákóczi Ferenc ekkor még Bécsbe menekül, hogy ne kerüljön gyanúba. De később felismeri a hazai siralmas állapotokat.
Harc kezdete: 1703 Tiszaháti felkelés
Esze Tamás tarpai jobbágy több társával megkeresik II. Rákóczit, hogy álljon a felkelés élére
II. Rákóczi Brezán (1703) kiáltványát adja ki, melyben hadba hívja a nemeseket és a nemteleneket -> M.o.-ra jön II. Rákóczi.
4. II. Rákóczi Ferenc
I. Rákóczi Ferenc és Zrínyi Ilona fia, mostoha apja Thököly Imre.
Apja korán meghal, Munkács ostromát anyjával éli át, akitől korán elszakították.
Császárhű nevelést kapott, de főképp Bercsényi Miklós hatására átalakul szemlélete.
5. Harc menete
-gyors győzelmek
-főleg a paraszti had elfoglalja:
- Tiszántúlt
- Duna-Tisza közét
- Felvidéket
- Erdély egy része, ahol Rákóczit fejedelemmé választják
- 1703-04 a Dunántúlt is elfoglalják időlegesen
- 1705 felszabadítják a Dunántúlt (Bottyán János)
6. A vetési pátens (parancs) 1704
II. Rákóczi a hadba vonulóknak és közvetlen családtagjaiknak adó mentességet ígért
7. A szabadságharc társadalmi bázisa
- köznemesség
- vitézlő rend (kurucok, Hajdúk, jobbágyok, végvári katonák)
- nemzetiségek nagy része
8. Kuruc hadsereg
- 70-100 ezer fő
- könnyű lovasokból állt (rajtaütések, portyázások)
- tüzérség és gyalogság gyenge
- kiképzett hadsereg (nemesek)
- mezei hadsereg (parasztok)
- tisztekből állott a vezetés (főurak)
9. Gazdaságpolitika
- adó
- rézpénz -> gyors elértéktelenedés
- vámok
- bányák
- kincstári birtokok bevétele
- ->később általános adórendszert vezetnek be
- tárházakat létesítenek (gabona, élelmezés)
irányítója: gazdasági tanács
fejlesztik: a hadiipart és a textilipart
10. Fontosabb országgyűlések
1705 Széchenyi o.gy. : -meghatározzák az államformát (rendi szövetség)
-vezérlő fejedelem -> II. Rákóczi lesz
+24 tagú szenátus is működik (belpolitika)
/II. Rákóczi kezében: hadügy, külügy, pénzügy/
Sokan tartottak a megerősödő hatalmaktól.
-szabad királyválasztás
1707 Onodi o.gy. :-Habsburg ház trónfosztását (I. József nem lesz)
"Eb ura fakó, József császár nem királyunk."
-2 millió hadiadó megszavazása
-általános adófizetés (közteherviselés)
11. A szabadságharc hanyatlása
okok: gazdasági problémák, pénzhiány
-külpolitikai elszigeteltség / a török-Karlócai béke köti, a Franciákat a Habsburgok örökösödési háborúja, Európa pedig tiszteli a Habsburgokat a török kiűzése miatt/
(1707 szövetség Oroszország, de annak az (1700-1721) Északi háború köti le erejét)
1708 a porosz trónörököst hívjuk meg a trónra Trencsén környékén, hogy utat nyissunk a trónörökösnek megütközünk a labancok főerőivel, sok tiszt átáll az ellenséghez, a parasztság kiábrándul.
1710 Romhánynál súlyos vereséget szenvedünk, a kuruc állam a Felső-Tisza vidékére szorul vissza. Kiút a Béccsel való megegyezés
12. Szatmári -béke 1711
- Minden felkelő közkegyelmet kapott
- A Rákóczi adta kiváltságokat megőrizhették
- Az udvar garantálta a vallásszabadságot
- Magyarország és Erdély alkotmánya
- Rákóczi minden birtokát visszakapja (kivéve a várakat), ha hűségesküt tesz
A szatmári béke kompromisszumos béke, de Magyarország szempontjából előnyöket jelent. Nem volt hiábavaló a szabadságharc, mert ezeket az eredményeket e nélkül nem lehetett volna elérni. Magyarországot nem olvasztották be a birodalomba. Ez a béke az 1711-ben trónra kerülő III. Károlynak köszönhető.
II. Rákóczi Ferenc nem tett esküt, így semmit sem kapott vissza. Haláláig száműzetésben élt Lengyelországban, majd Franciaországban és végül Rodostóban. 1735-ben halt meg, a testét Kassán temették el, a szívét pedig Franciaországban.
