I. ének: A Toldi-ház kertjében az öreg vitéz-régi, hű szolgája segítségével- sírt ás magának. Bence zokogását egy hírnök érkezése szakítja félbe: Pósafalvi János érkezik Budáról, hogy Toldi segítségét kérje: ismét a magyarság becsülete forog kockán. Miklós ígéretet tesz, hogy kiáll az olasz bajnok ellen, aki hadijátékban már a magyar címert is elnyerte.
II. ének: Miklós és Bence három nap alatt ér Budára, ahol éppen újabb viadalra készülnek az olasz bajnokot halálos párbajra hívják a Gyulafi testvérek. Ám hiába bátor a két levente, ha az idegen erősebbnek bizonyul náluk: mindkettejüket legyőzi.
III.ének: A porondon egyedül maradó olasz bajnokot ekkor egy "iszonyú barát" hívja párviadalra. A király felismerni véli Toldit, de úgy tudja, hogy vitéze már rég halott. A hosszú küzdelem a barát- azaz Toldi -győzelmével ér véget, aki megöli ellenfelét. A bajnok ahogy jött, el is tűnik, s a király Pósafalvi János szavaiból tudja meg, hogy valóban Toldit látta vívni.
Toldi jutalma
IV. ének: A Nagyfalu felé poroszkáló Miklóst nagyon bántja, hogy nem ismerték fel. Ám hamarosan utoléri őket az ujjongó tömeg, köztük a király követe is, aki a király kegyelméről biztosítja Miklóst. Toldi visszatér budai szállására.
V.ének: A megvénült házban Miklós megifjodik: tiszta ruhát vesz, s elindul a királyhoz. Az előszobában az apródok nótákkal múlatják az időt, egyikük éppen Toldit gúnyoló verset énekel. A betoppanó Miklós vad haragra gyullad, s buzogányát az apródok közé hajítva hármat megöl közülük. Sértődötten rohan el, a király pedig halált kiált fejére.
VI. ének: A hazatérő Toldit elhagyja utolsó ereje is, s hiábavaló Bence gondos ápolása. Miklós tudja, hogy elérkezett utolsó órája. A király lelkifurdalástól gyötörve siet haldokló barátjához, hogy kibéküljön vele. De utolsó beszélgetésük is csak azt bizonyítja: éles szakadék áll kettejük felfogása között. Toldit fáklyás menet kíséri utolsó útjára Rákos mezejéig. Harmadnapra már új sír emelkedik a Toldi-ház udvarán.
