Katona József: Bánk bán

A Bánk bán cselekménye

I. szakasz

II. Endre király udvarában járunk, 1213-ban. Ottó, Gertrudis királyné öccse szerelmes Melindába, Bánk bán feleségébe. Megkérdezi Biberach véleményét, viszonozni fogja-e a nő a szerelmét. Biberach válasza egyértelmű: nem. Ottó nem veszi figyelembe Biberach véleményét, indokait.

Simon, és Mikhál, Melinda bátyjai azon vitatkoznak, hogy jó-e Magyarországon élni, boldogok-e itt. Mikhál hazavágyik Spanyolországba, és attól fél, hogy kihalnak a Bojóthiak. Simonnak az a véleménye, hogy itt kell megtelepedniük. Petur bán bihari főispán a kocsmába érve becsmérelni kezdi a királynét közönyös viselkedése miatt. Mikhál, és Simon nagyon nehezen tudják megnyugtatni. Petúr már csak Melindában bízik. Elmondja Mikhálnak, és Simonnak, hogy titkon bár visszahívta a bánt, nem akarja elmondani, hogy miért tette ezt, csak annyit mond, hogy a jelszó: MELINDA. Biberach észreveszi Bánk bán visszatértét. Bánkot annyira letaglózza a jelszó, s a mögötte lévő titok, hogy a tőle segítséget kérő Tiborcra nem figyel, szinte észre sem veszi.

Ottó megtudja Biberachtól, hogy Melinda eljön, beszél vele. Tanácsot akar Biberachtól kérni, de az hol így, hol úgy válaszol. Ezen nagyon feldühödik, és elrohan. Melinda könyörtelenül el akarja küldeni Ottót, de a herceg nem enged. Melinda megmondja neki, hogy szereti Bánkot, Ottó letérdelve könyörög, de Melindát ez sem győzi meg. „Aki itt letérdel, az vagy imádkozik, vagy ámít.” És Bánk nem hazudik, s ezért megveti Melindát. El akar rohanni, de megjelenik Gertrudis, a királyné. Melinda átlátja a helyzetet, gúnyosan megköszöni a királynénak, hogy a várban lehet, majd elsiet. Gertrudis nagyon haragszik Ottóra, „bíborunk bemocskolójának” nevezi. Nagyon felháborodik, hogy ezek után Ottó tőle kér segítséget. Ottón Biberach segít, ő ad tanácsot, és kétféle port. Hevítőt Melindának, altatót a királynénak. Bánk bán minden dühe Gertrudis felé fordul, őt okolja mindenért.

II. szakasz

Petúr, Mikhál, Simon és a békétlenek becsmérlik a királynét, azon gondolkodnak, hogyan lehetne eltávolítani. A pártütést a következő éjszakára teszik. Mindenkinek tetszik a terv, kivétel Mikhál bán. Az ő véleménye merőben más. Megérkezik Bánk bán, s neki sem tetszik a terv. Petur bán kivételével mindenkit meggyőz. Mikor látja, hogy nem tudja meggyőzni, erőszakhoz folyamodik. Endre király nevében elfogja Petúrt. Endre király nevének hallására azonnal térdre borul Bánk előtt. Bánknak sikerül őt is meggyőzni a tett helytelenségéről. Megjelenik Biberach, akit a békétlenek rögtön meg akarnak öni. Simon, Mikhál és Bánk első kérdése az, honnan tudja a jelszót? Biberach elmondja Bánknak, hogy min ügyködik a királyné, és azzal gyanúsítja Melindát, hogy most Ottóval van. Bánk Biberachkal együtt elmegy Melindához, szíve szerint megölné a herceget. Kilátásba helyezi, hogy szüksége lesz Petúrékra.

III. szakasz

Bánk felelősségre vonja Melindát. Melinda megalázkodik férje előtt, térden csúszva könyörög férjének, hogy higgye el, ő semmit sem tett. Melinda a királynét okolja a történtekért. Bánk ingadozik, nem tudja eldönteni, hogy higgyen-e, vagy sem. Belép Izidóra, rendre akarja utasítani Bánkot, „királyné barátja a nevem”, de Bánknak ez a szó már csak gyűlöletet jelent. Tiborc, ahogy megérkezik, elkezdi szapulni a királynét, mindenben talál valami kivetni valót. Bánk bánnak jól jön az, hogy megoszthatja valakivel mérgét, mindenre helyesel.

A királyné öccsét keresteti, Ottó Biberachtól kér tanácsot, de most sem kap. Ottó feldühödik, és kilátásba helyezi, hogy lefejezteti Biberachot. Biberach megmondja, hogy eddig sem becsülte túlságosan, de most már megveti. Ottó megpróbálja megállítani, de Biberach megzsarolja a herceget. „Te megfoghatod! De jól tudod, hogy én egyedül tudom, ki volt Fülöp királynak gyilkolója.” Ottó nem tudja Biberachot visszatartani, utána rohan, és leszúrja a lovagot. Biberach megmondja Myska bánnak, hogy ki döfte le, felajánlja Myska bánnak, ha meggyógyítja, fontos dolgokat fog mondani a királyról, és a Magyar honról.

IV. szakasz

Gertrudishoz bemegy Izidóra, és mindent elmesél. Azt kéri, mehessen vissza hazájába. Elmondja a királynénak, hogy szereti Ottót, hogy Ottó gyilkos lett, és altatót tett a királyné poharába. Izidórától tudja meg a királyné, hogy Bánk hazatért. Gertrudis magához hivatja Melindát, Melinda mindenért Gertrudist okolja, visszaköveteli tőle gyermekét, testvéreit, férjét. A királyné közli vele, hogy csendben el kell hagynia az udvart. Nem csókolja meg a királyné kezét, mert az a véleménye, hogy az ő kezei nyithattak utat lelke kirablására. Gertrudis megrökönyödik, hatalmát felhasználva próbálja a csorbát kiköszörülni. Melinda a koronák bemocskolójának nevezi a királynét, a legkülönbözőbb szitkokat vágja a fejéhez. A szitok áradatnak az vet véget, hogy meghalja Mikhál hangját. Térdre borulva kéri Gertrudist, hogy ne engedje be Bánk bátyját. Mikhál beront a szobába, közli a királynéval, hogy ő a hazáért reszket, de a királyné az életéért reszkessen. Nem mondja meg, hogy ki küldte a királynéhoz, megkéri a királynét, hogy teljesítse kérésüket, adja vissza a híveknek azt, amit elvett tőlük, a nyugalmat, békességet. Mikhál elszólja magát, a királyné megtudja, hogy Simon is a lázadók közé tartozik. Kiadja a parancsot, hogy fogják el Simont, Mikhált pedig elviteti.

Gertrudis megpróbál beszélni Bánkkal Melindáról, de a bán nem hajlandó erre. A királyné elmegy Melindáért. Melinda a fiát keresi, mint kiderül, fia Mikhálnál van, akit most vetnek tömlöcbe. Gertrudis elküldi Tiborcot, és Melindát. Bánk bán megígéri Melindának, hogy még találkozni fognak. A királyné azzal vádolja Bánk bánt, hogy illetlenséget cselekedett, amikor titokban visszatért. Bánk szembeszáll vele, Gertrudis, hogy mentse a helyzetet, elküldi Bánkot, de ő él azzal a jogával, hogy a király távollétében ő a király. Célzásokat tesz arra, hogy a királyné börtönbe fog kerülni. Bánk megsérti a királyné büszkeségét. A királyné elátkozza Bánk bánt, Melindát, és fiukat, Somát. Gertrudis segítségért kiált, aki jön, az Ottó, de amikor meglátja Bánk bánt, kirohan. Bánk minden dühe Ottó felé fordul, de nem éri el a herceget. Gertrudis dühében megpróbálja tőrét Bánkba döfni, de az kicsavarja kezéből, és ő az, aki megöli a királynét. Myska bán a királyné segítségére siet, de későn érkezik, és Gertrudis meghal. Ottó el akar szaladni, amikor meglátja Petúrt, Simont, és a békétleneket, akik elfogják. Magába akarja döfni az elejtett tőrt, de elveszik tőle. Közben viaskodás tör ki Petúrék, és a katonák között.

V. szakasz

Megérkezik a király, a királyné már felravatalozva fekszik. Bejön Solom mester, és Ottót gyanúsítja a királyné megölésével. Elmondja azt is, hogy megölte Petúr bánt. A király is belátja, hogy a felesége hibás volt. A király kihallgatja Simont, és Mikhált, mert azt akarja megtudni, hogy ki ölte meg a királynét. Petúrra gyanakszanak. Mikhál Bánk fiát, Somát a királyra bízza, ő pedig Simonnal el akar menni. Ekkor belép Bánk bán, elveszi fiát a király mellől, s bevallja, hogy ő ölte meg Gertrudist.

A király párbajozni akar Bánkal, de ő nem hajlandó vívni a királyával. Solom mester Bánkot megpróbálja meggyőzni, de nem sok sikerrel. Megjön Myska bán, aki azt

mondja, hogy Gertrudis ártatlan, orvul szúrták le. Ezt Biberach mondta halálos ágyán. Bánkot el akarják vinni fiával együtt, de Mikhál nem engedi. Belép Tiborc, szomorú hírt hoz: meghalt Melinda, halálát közvetetten Ottó okozta. A király felmenti Bánk bánt, újra Gertrudist hibáztatja, és így búcsúzik el tőle: „Ily nemes szívekkel egybe férkezni nem tudták, Gertrudisom…”

A mű szereplőinek jellemzése

Bánk bán

Modern, kifinomult lelkületű, túlzottan is érzékeny lélek, indulati szélsőségekre hajlamos. Erkölcse kifogástalan. A Melinda körül támadt bizonytalanság olyan sokkhatást vált ki Bánkból, hogy képtelen a döntésre, magatehetetlenül gyötrődik. Először tehetetlen zavarodottság lesz rajta úrrá, majd összeszedi magát, és gyökeresen megváltozott emberként áll előttünk. Nem nagyúr többé, tetteit a haza, és a becsület parancsa fogja irányítani. Éjjel elmegy Petúr házába az összeesküvőkhöz.

Átérzi sérelmeiket, de leszereli az összeesküvést, inkább a hazát védi a testvérháborútól. A hazát megmentette, de ezen az éjszakán veszti el Melindát. Bánk úgy viselkedik, mint aki széttépte a családjához fűződő láncait, elátkozza fiát, feleségét hazugnak nevezi. Melinda zavarodott beszédjére nem is figyel. Csak utólag átgondolva fészkeli be magát a gondolat a fejébe, hogy a királyné a kerítőnő szerepét játszotta. Itt merül fel benne először a királynő megölésének gondolata. Beszél Tiborccal, inkább önmagával vitatkozik, kételyek gyötrik, feltámadnak korábbi beidegzettségei. A végső tetthez, a királyné megöléséhez Tiborc és a parasztság szenvedései adják meg a végső lökést.

A királynénál van, Melinda rögeszméjéhez ragaszkodva felségsértő szavakkal illeti a királynét. Nem tagadja előtte feleségét, de amikor meglátja a beteg Melindát, rádöbben, hogy szerelmének idői lánca erősebb, minthogy ő azt széttéphetné. Képtelen tovább hadakozni szerelme ellen, a keserűség, a boldogság elvesztése miatti fájdalom az, ami miatt Gertrudisba döfi a tőrt. Bánk ítéletét a haza, és a becsület együttes parancsa kényszeríttette ki, tette jogos büntetés volt. A gyilkosság után nem diadalt érez, újra feltámadnak régi kényének kétségei. A gyászszertartás helyett azonban újra magabiztos, büszkén, és öntudatosan vállalja a gyilkosságot. A hazát mentette meg, s ezzel erkölcsileg felmagasodik. Mindent, a Biberach esküjére alapozva ártatlannak hiszi a királynét, de Bánk számára ez nem bizonyíték, az ő szemében a királyné egyértelműen kerítőnő. Bánk célja az, hogy bebizonyítsa tettének jogosságát. Az érvek, és bizonyítékok súlya alatt a királynak is meg kell hajolnia, igazat ad Bánk bánnak. Bánk diadalmas nemzet mentő hős lehetne, de összeomlik, amikor meghalja Melinda halotti énekét. Nem erkölcsileg bukott el. Újra önkívületi állapotba esik, a legszörnyűbb csapás a halott Melinda látványa. Élete egyedüli, és legfőbb értéke veszett el, további élete értelmetlenné válik.

Melinda

Gyermekien naiv, se ő, se Bánk nem sejti, miért kellett feljönnie a királynéhoz. Mindketten teljesen gyanútlanok. Ottó el akarja csábítani, de Melinda szereti Bánk bánt, hűséges férjéhez. Megjelenik a királyné, és ekkor döbben rá az igazságra. Amikor Bánk bán meggyanúsítja, megalázkodik férje előtt, térden állva kéri, higgye el, ő ártatlan. A tébolyodás jelei mutatkoznak nála, amikor Bánk megátkozza fiukat. Mindenért a királynét okolja, tőle akarja visszakövetelni gyermekét, férjét, testvéreit.

Gertrudis

A királyné tudja, hogy mi öccse szándéka, segíti is azzal, hogy Melindát az udvarba hozatja. Ottó azonban olyan lassan boldogul, hogy nénje már unja, büszke, hiú lényét már sérti az öccsében tapasztalt férfiatlanság, ezért akar még egy alkalmat nyújtani a gyávának. A terembe lépve rögtön látja, hogy Ottónak ez nem sikerült. Hogy öccse álbecsületét megmentse, úgy állítja be a helyzetet, mintha egy édes találkozást zavart volna meg, amelyet botrányosnak tart. Négyszemközt kérdőre vonja öccsét. Fél a következményektől, és nem Melindától, mert az tudja. Szánja Melindát, de jobban fél Bánk haragjától. A megérkező Bánkkal szemben félelme egyre nő, de amikor Bánk szidni kezdi Ottót, Gertrudis ráront Bánkra, de az kicsavarja kezéből a tőrt. A királyné elmenekülhetne, de nem teszi, ez nem fér össze jellemével. Bánk leszúrja, a királyné meghal. Gertrudis szerepének nincs vége a halállal, az egész V. felvonásban játszó néma személy.

Ottó

A leghitványabb jellem az egész darabban. Gyáva, kéjelgő, ostoba, bűnei a lelki és testi erő hiányából erednek, már egy orgyilkosság is terheli. Részt vesz Fülöp, Német király meggyilkoltatásában, ezért menekült nénje szárnyai alá. A királynéra támaszkodik, gyámságát mindig, mindenhol igénybe veszi. Emiatt elbízza magát, biztonságérzetében gond nélkül adja át magát hajlamainak. Azonban még a szerelemben is gyáva, személyes tulajdonságaival nem tudja meghódítani Melindát. Még bűnt is csak úgy tud elkövetni, ha előtte kikéri Biberach tanácsát, s Gertrudis segít neki.

Biberach

Ottó mindenese, szellemi gyámja a vétek útján, a herceggel jött az udvarhoz. Teljesen uralkodik a gyönge Ottó felett, amihez hozzájárul az is, hogy Ottó legnagyobb titkát, Fülöp megölését tudja. A herceghez nem hűség vagy szeretet köti, hanem haszonvágy, és az az öröm, amikor láthatja, hogy a herceg bajban van. A lézengő ritter, Ottó kiegészítője, közönyös, mikor Ottó Melindáról kérdezgeti, mert azt hiszi, hogy Ottó elragadtatását ezzel még jobban feltüzelheti. Intései őszinték. Nem erkölcsileg van kifogása a csábítás ellen, Bánkot tartja veszélyesnek.

Örülne, ha Ottó kelepcébe jutna, de retteg a következményektől. Nem akarja Ottót visszatartani, mert nem akarja magát megfosztani attól az örömtől, hogy Ottót bajban lássa. Ezért kurta ellenvetései vannak, és csak akkor, amikor a herceg elmegy, inti meg, hogy vigyázzon Bánkra. Teljesen véletlenül tudja meg, hogy visszajött Bánk. Mivel eddig is veszélyesnek tartotta Ottó tervét, azt tervezi, hogy elárulja Ottót, ez által a Magyar párt bizalmát megnyerve anyagi jutalomban részesüljön.

Izidóra

Szelíd Thüringiai lány. Cserébe maradt a királynénál, Gertrudis leányává fogadta, azóta él az udvarnál. Hála, és tisztelet köti a királynéhoz, de nem szereti. A Német leány titokban Ottót szereti. Titkát egyedül Biberach tudja, aki kicsalta a titkot a lányból azzal az ígérettel, hogy Ottót viszont szerelemre bírja.

Petúr bán

Szilaj, heves, nyugtalan, már a testvérháború idején is Endre pártján ált. El kellett szöknie Imre haragja elől. Bánkhoz menekült, megbánva tetteit, de csak Endre trónra kerülésével nyerte vissza hírét. De a hűség nem gátolja meg abban, hogy a királyné megbuktatásában pártütést szervezzen.

Tiborc

Becsületben megőszült őszinte paraszt, hosszú évek emléke fűzi a Bánk családhoz. Oderánál megmentette Bánk és apja, Konrád gróf életét, és mert becsületes, megnyerte szabadságát, de csak vesztére, mert a királyné a Magyar népet nyomorba döntötte. Ebben az ínséges időben maga, és családja táplálékát Bánk időnkénti segélye nélkül nem tudná megszerezni. Társadalmi osztályának nyomorának enyhítését Bánk erejétől, és hazafiasságától várja.