Cím: A két apródot állítja a középpontba, ebben a történelmi helyzetben ugyanis az ő magatartásuk a vállalható (hűség a hazához), a fegyveres harcnak nincs itt az ideje.
Téma: történelmi ballada, Nagykőrös
1552 Drégely várának ostroma
Arany előtt már Tinódi L. Sebestyén feldolgozta ezt a témát.
A balladához kutató munkákat végzett, történeti krónikák.
Szerkezet szerint: többszólamú, előre haladó, 5. vsz-től páratlan apródok és Ali követének páros
1-2 vsz.:Történet helyszíne, pillanatnyi tájleírás, apródok megjelölése,
idő, hely, szereplők megjelölése, lenn a győztes törökök ->erkölcsi magasságok,
fenn a vár két apródja
Fenn a 2 magyar személy<----->lennt török sokaság
Csendesség<----->Zsibongás
Imádság<----->ünnep-győzelem
3-4 vsz.: Ali és követének beszélgetése a két apródot Ali szeretné, hogy csatlakozzon a győztes sereghez és őt ünnepelné, jellemző török szavak:
"Bülbül-szavu"
"huri"
"gyaur-basa"
"mennyei bokra"
"gyöngypár." -modorosságra utalnak.
6.vsz.: nyájasan viselkedik, Ali követe próbál hízelegni,olyan akár egy kígyó, ajánlkozik vigalommal, mézízű sörbettel.
8.vsz.: felsorolja mi jókat kaphatnának,továbbra is csábít,felsorolás
10.vsz.: Szállást ígér, az éj bekövetkezte előtt, felszólít Ali dicséretére, kéri meg az apródokat, türelmetlen, hiányos mondatok jellemzik.
14.vsz.: Ali óvásáról, jóságáról beszél
16.vsz.: Szondit dicsőíti, megváltozik a követ hangja, de aztán észbe kap, hogy ezt neki nem kéne.
18.vsz.: elfutja a méreg, börtönt ígér a Szondit dícsérő apródoknak
fenyeget ---->börtön miatt akarja őket elvinni
Az apródok időrendben mondják el a vár ostromának történetét, Ali követére ügyet sem vetnek. A versszakokban érezhető az a hatalmas szeretet és tisztelet, amit az apródok Szondi iránt éreznek. Az utolsó versszakban megátkozzák Szondi gyilkosait.
A várostrom és a harc leírásakor dinamikus képeket használ, hanghatások jellemzőek, felkiáltó mondatok, ismétlések, hangutánzó szavak.
A hűség és a hősiesség balladájának nevezik.
