2011. május 11., szerda

Vajda János (1827-1897)


Élete

Pesten született, majd a Fejér megyei Vaálra költöztek. Az apja uradalmi főerdész volt.
Tanult Székesfehérváron, majd Pesten egy ideig gimnáziumban, majd vándorszínésznek áll, de csalódottan tér vissza. Tisztviselő lesz Pesten, ahol befogadták a Pilvax asztaltársaságának nagytehetségű fiatal írói, költői közé.
Részt vett a 1848-as forradalomban és szabadságharcban, amelynek leverése után bujdosnia kellett.
Élete végéig újságokból és lapszerkesztésből él.
Az '50-es években szeret bele Kratochwill Georginába (Gina versek) reménytelen, plátói szerelem.
Vajda és Gina között rövid ideig tartott a valódi kapcsolat, mégis a költő egész életére, műveire kihatott. Ginát feleségül is kéri, de a nő inkább gróf Eszterházyhoz megy , aki gazdag arisztokrata.
Később feleségül ment egy cirkusz igazgatójához és Oroszi Véghelyi Georgina néven mint műlovarnő lépett fel, járta a világot, sikert aratott.
1880-ban megnősül Bartos Rózát veszi feleségül, de 4 év múlva elválnak.
Elszigetelve, magányosan, szegényen hal meg.

www.enciklopedia.fazekas.hu/palyakep/magyar/Vajda.htm





Jelleme

Különc, magának való, magányosságra hajló ember. Nem tudott igazodni környezetéhez. Olyan erős egyéniség aki semmiféle szabálynak, elvárásnak nem tudott és nem is akart eleget tenni.


Pályája

Ígéretesen indul Arany nyomdokain haladva, epikát ír. Rövidesen azonban elfordult a nép-nemzeti irányzattól. Idegennek érezte magától az útmutató népvezér költő szerepét. Elszigeteltsége, nem nyugvó szerelmi szenvedélye, sorsa iránt elkeseredettsége a líra felé viszi tovább.
Költészetével a modern magyar lírát készíti elő, ami Nyugat nagy korszaka. Ady nagy tisztelettel beszél róla. Költészete a romantikus és realista hagyományoktól, a modern szimbolista és impresszionista líra irányába mutat.


Tájversei

Míg Petőfi tájverseiben a táj bemutatására teszi a hangsúlyt, Vajda költészetében a táj csak közvetítő elem arra, hogy kivetítse gondolatait, érzéseit. Tehát a belső lelki táj sokkal fontosabb nála, a tájelemek túlmutatnak önmagukon.

A Nádas a tavon c. versben összekapcsolódik a valóság, látomás és filozófia, hiszen a konkrét tájelemektől az élet nagy kérdéseit érintő problémakörig jutunk el.
Van-e értelme az életnek? Létezik-e az embertől független külvilág?

Üstökös c. verse allegorikus hangnemben telik. A költ saját sorsát azonosítja az üstökössel, az utolsó versszakban megfejti a metaforát.


Ginaversek


A szerelmi költészetében is újdonságot hozott. Míg Vörösmarty és Petőfi a hitvesről írt, addig a század második felében újfajta nőtípus jelenik meg : a gyönyörű szerető, a szabadabb erkölcsű nő, a kitartott asszony.
A szerelem már nem lelki harmóniát jelent, hanem pusztító, gyötrő testi szenvedélyt. A nő már nem hitves, hanem partner, olykor ellenfél is.
Gina emléke egész költészetén végigmegy. Évtizedeken át írja hozzá szerelmes verseit. Idővel a szerelem jelképévé válik, az eltűnt boldogságot, fiatalságot jelenti a költő számára.
Az 1860 után írt verseiben elcsitul eme szenvedély, helyére tűnődő emlékezés lép.