2011. május 11., szerda

Mikszáth Kálmán (1847-1910)


Élete
A Nógrád-megyei Szklabonyán született, paraszt családból származik. Szülőfalujában élt 10 éves koráig, amelyet a Felvidéket, a Tótországot, palócokat több művében megjelenítette.
Rimaszombatra, majd Selmecbányára kerül, Pesten 4 évig jogot tanul, de diplomát nem szerez.
Balassagyarmatra kerül Mauks Mátyás főszolgabíró mellé, ügyvédsegédnek.
Mauks Ilona lett a felesége, majd Pestre költöztek, újságszerkesztő lesz. Anyag és megélhetési problémák miatt elválnak.
Szegedi Napló munkatársa lesz és írói pályája beindul.
1881 Pesti Hírlap, megjelenik elbeszélés kötete a Tót atyafiak címmel (4 hosszú elbeszélés).
1882 A jó palócok (15 rövid elbeszélés). Országosan ismertté vált.
Újra összeházasodtak Ilonával.
Több irodalmi társaság tagja lesz, Kisfaludy, Akadémia, sőt o.gy.-i képviselő is.
1910 tüdőgyulladásban meghal.

Több prózai műfajban alkotott: novellák, karcolatok (o.gy.-ről írt novellák, a korabeli közéletet mutatja be), kisregények, regények.

Pl: Beszterce ostroma
Szent Péter esernyője
Noszty-fiú esete Tóth Marival
Különös házasság
Fekete város
Beszélő köntös
Gavallérok

Kedvelt figurái a falusi emberek, dzsentrik, parasztok.


Határozza meg Mikszáth helyét a magyar irodalomban!

Mikszáth életműve kapocs a XIX. századi és a XX. századi elbeszélő irodalom között. Eötvös József által elkezdett ábrázolási módot, a realizmust folytatja. Jókai regényírói művészete, a romantika alapvetően meghatározza a század második felének prózaművészetét. Jókai árnyékában nehéz volt az elbeszélő íróknak észrevétetni tehetségüket. Mikszáth volt az a kivétel, akinek hosszú, nehéz írói küzdelemben sikerült kiemelkednie, s bizonyos fokig elszakadnia a romantikus ábrázolásmódtól. Így lett Jókai mellet az egyik legolvasottabb XIX. századi író.
Műveiben a romantikára oly jellemző retorika, pátosz, túlzott idealizálás háttérbe szorul, és átadja helyét az élőszóbeli kötetlenségnek, természetességnek. Történetmondására jellemző, hogy mindent közölni akar, az érdekességeknek, a különösnek nem tud ellenállni, így írásainak szerkezeti zártságát, a feszes felépítést hiába keressük. Írásaiban bírálat és részvét; romantika és realizmus, nosztalgia és kiábrándultság, költészet és józan megfigyelés egyszerre van jelen. Az ironikus-humoros hangnem szinte valamennyi írásának meghatározó eleme.


Mennyiben újszerű Mikszáth elbeszélésművészete? Mutassa be a két novelláskötet jellemző vonásait!

Az író rátalálva sajátos, egyéni hangjára másfajta témát választ, mint Jókai vagy kortársai. Tót történeteinek hőseiben ugyan még sok a romantikus vonás: különös-különc figurái a világtól elzárt magányos emberek, akik naphosszat nagyokat hallgatnak, akik távol élnek a zajló városi világtól; s jobban kötődnek a természethez vagy az állatokhoz, mint az emberi társadalomhoz. Mikszáth a falu világát, az egyszerű parasztemberek életét ábrázolja. Alapjaiban távolodik el tehát Jókai-féle romantikától.A novelláskötetek főhősei tót és palóc parasztok, akiket nem kívülről, hanem belülről lát az író. Felismerteti Mikszáth az olvasóval, hogy a látszólag együgyű és durva ember lelkében mély érzések és gondolatok rejlenek. A falusi egyszerű emberek is megvívják a maguk belső csatáját, lelkükben ellentétes érzések csapnak össze, de a marcangoló önvád hatására erkölcsileg tiszták tudnak maradni. Ezáltal gyakran válnak emberileg értékessé, így erkölcsileg a hatalmasnak vélt uraik fölé nőnek.
Mikszáth nemcsak másfajta témát választ, de másfajta hangon ír, másfajta ábrázolást követ. Petőfi és Arany népies hangvételétől bátorítást kap: "A néptől tanulja a nyelvet az író kétségkívül - írta később önmagáról Mikszáth -, mint ahogy a szamócát az erdőn szedi az ember. De megtisztítva, megmosva, ... Az aroma rajta legyen, de a rög,a penész és békanyál nem."
Mikszáth írásai a természetes beszéd, a köznyelv, élőszóbeli előadásmód fordulatait idézik. Novelláit olvasva úgy érezzük, mintha ott ülne mellettünk nekünk mesélné el a történteket. Egy-egy közbeszúrt anekdotával, humoros-ironikus megjegyzéssel, megszólításokkal igyekszik a hallgató figyelmét ébren tartani, s e kettős kötés - történet és előadásmód -teszi élvezetessé írásait.
Ezekben a novellákban még fellelhetők romantikus motívumok, pl. különös téma, váratlan fordulatok, túlzások, eszményített lányalakok, de már a realizmus jellemzőit is megfigyelhetjük írói ábrázolásmódjában. A részletes, a valósághű tájfestés, a környezetrajz, a szereplők lélekábrázolása, egyfajta arisztokrataellenesség, kritikai hajlam a realista vonásokra utal. Romantika sé realizmus sajátosan ötvöződik Mikszáth műveiben. A gyakran lassú kezdést pergő történések követik, a párbeszédek felgyorsítják az eseményeket. Szaggatottság, sűrítettség gyakori jellemzői e műveknek, s ettől lesznek gyakran sejtelmesek is.
Mikszáth elbeszéléseiben a természet időnként "főszereplővé" válik. A táj cselekszik, társalog az emberekkel, az állatok szinte értik az emberek lelkét, érzéseit. Mikszáth gyakran él a leírásokban a megszemélyesítésekkel, a köznyelvi-élőszóbeli fordulatokkal.