július első népképviseleti o.gy.
- legfontosabb feladat: a honvédelmi megoldása ( intézkednek az első 10 honvéd zászlóalj felállásáról)
- július 11. Kossuth beszéde 200 ezer katona és 42 millió Ft kér, az uralkodó nem hagyja jóvá ezt.
- közben világossá válik a magyar kormány számára, hogy Bécs az ápr.-i törv. visszavonására törekszik. pl: követelik nyár végén a magyar pénz és hadügy minisztérium beolvasztását a bécsi intézményekbe
- Kossuthék elkezdik a szabad csapatok toborzását, toborzó körútra indul
- eltörlik a szőlő dézsmát
- Kossuth bankó kibocsátása
A kormány lemondása
- szept. 11 lemond a Batthyány-kormány épp akkor mikor Jellasics horvát bán serege D-n átlépi a Drávát
- új végrehajtó hatalom jön létre Országos Honvédelmi Bizottmány (6 tagú), elnöke : Kossuth
3. Jellasics támadása
35 ezer fővel támad
1848. szept. 29 pákozdi csata Móga János < - >; Jellasics (magyar győz)
okt. 7 Görgey A. és Perczel M. < - >Roth
Jellasics Győrön keresztül Bécs felé menekül,a magyar seregek pedig üldözőbe veszik (Móga).
4. A Bécs elleni magyar támadás kudarca
-október elején V.Ferdinánd feloszlatja az o.gy. és Jellasicsot nevezi ki katonai biztosnak
-a Habsburgok célja: Jellasics megsegítése a magyarok ellen
-okt.6 Bécsben kitör a forradalom
- az udvar elmenekül
- Windischgatz pedig ostrom alá veszi a császárvárost (Bécs) és leveri a forradalmat
- közben a magyar sereg megáll a Lajtánál, nem merték vállalni a támadó hadműveletet
- okt. 30 megindulnak, de a császáriak azonban Schwehatnal visszaverik a magyar hadat
Kossuth Görgeyt bízza meg az országba visszaözönlő magyar csapatok megszervezésével.
Az OHB előtt egyértelművé válik , hogy egy erős rendezett sereget kell megszerveznie.
5. 1848-49 telén a katonai helyzet
1848 dec.2 lemondatják V. Ferdinándot és Ferenc József kerül a helyére
1848 december közepén Windischgrátz serege átlépi a magyar határt 44 ezer fővel
célja: Pest és Buda elfoglalása
-az OHB és az o.gy. a decemberi nagy hidegben Debrecenbe költözött
6. Hadszínterek
- Erdély: a császári csapatok elfoglalják Kolozsvárt és támogatják a nemzeti felkelést
- Északon: Görgey ide vonul vissza, miután nem vállalta a Dunántúlon a harcokat
- Dél-vidék: jelentős várak parancsnokai a nemzetiségi felkelők mellé állnak
7. Belpolitikai feszültség: a vezetés megosztott
- republikánusok (köztársaságpártiak) tovább vinnék a forradalmat
- békepártiak (egyezkedni akarnak Windischgratz-el )
Winditschgratz viszont feltétlen megadást követel és elfogatja Batthyányit
Január 5-én Görgey kiadja a váci kiáltványt
célja: a tisztikar egységét megőrizni (Görgey a '48-as áprilisi törvényekhez ragaszkodik, de az OHB-től sem fogad el parancsokat)
8. Katonai helyzet 1849 elején
Erdélyben: Bem győz, visszaszerzi karácsonyra Kolozsvárt
Északon: februártól győzelmek, Görgey csapatai áttörik a jeges Branyiszkói-hágót
Klapkával egyesülnek (Felső-Tisza sereg) aki Tokajnál megállítja Schlicket
A hadművelet egyik fontos célja : Debrecen megvédése
