Bonyodalom: a Sarudy gazda meghívja a lakodalomba az embereit. Végre "célt" kap Kis János élete, ezt a kisszerű célt ő hatalmas feladatként éli még.
Kibontakozás: készülés a nagy "vállalkozásra" ,hogy kiegye a Sarudy gazdát a vagyonából. Fantáziálgat az ételről, koplal, hogy tudja majd teljesíteni a tervét. Közben még inkább megismerjük Kis Jánost, akinek életének minden mozzanata az evés körül forog. Feleségét veri, apja halálakor jót nevet, a fiának nem hagy egy falat ennivalót sem. Egy állati szintre süllyedt primitív ember, akinek a családtagjaihoz sincsen kötődése.
Tetőpont: főhősünk rájön arra, hogy nem tudja küldetését teljesíteni. Szinte erőszakot okoz magának, s eközben egy rágatlan húsdarab megakad a torkán.
Megoldás: megfullad, Kis János meghal.
Halála ugyan olyan értelmetlen, mint amilyen az élete volt. Senki sem vette észre, nem kelt igazán részvétet az író az olvasóban. Kis János halálának leírása a naturalizmus jegyeit mutatja, a fuldoklásának, vergődésének leírása már túlhajt a realizmuson. Ugyanakkor maga Kis János alakja, fuldoklása groteszk, amely a tragikum és a komikum keveredése.
Cím értelmezése:
- ironikus, hiszen éppenhogy nem történt tragédia, egy felesleges ember meghalt
- tragédia az, hogy ilyen körülmények között élnek emberek, Móricz felhívja a figyelmet arra is, hogy figyelni kell ezekre az ösztönlényekre, mert erejük, agressziójuk bármikor előtörhet és mások ellen fordulhat
Az elbeszélő nem ítélkezik,csak leírja az eseményeket. Talán egyetlen dolog, ami mentheti Kis Jánost, hogy rossz körülmények közt nőtt föl és most is abban él.
Kis János nem egyedi ember, hanem egy a sok közül, többen vannak akik még ilyenre vetemednének.
