1. Előzmények
- A szabadságharc idején a nemzetiségiek vezető rétege szembefordult a magyar kormánnyal.
- A Haynau és a Bach-rendszerben mind a magyarokat és a nemzetiségieket elnyomták, hiába bíztak a nemzetiségiek a Habsburgokban.
- Viszont pozitív hozadéka a nemzetiségiek részére: megszabadultak a számukra veszélyes magyar nemzetállami törekvésektől, a magyarok által be nem töltött hivatali közigazgatási helyeket foglalták el. Ez azonban erősítette a nemzetiségiek nemzeti öntudatát.
- A Bach-rendszer bukása után tovább erősödött a magyar nemzet állam koncepció, a nemzetiségiek viszont egyre inkább területi autonómiában (önállóság) gondolkodtak.
- A politikai és a kulturális önkormányzat lehetősége nem elégítette ki őket.
- Kossuth Duna -terve (Dunai konföderációs terv) jelentős engedményeket tett nekik a magyaroknak nem tetszett, a nemzetiségieknek kevés volt.
2. 1868. Nemzetiségi törvény
- A horvátokon kívül egyetlen nemzetséget sem ismert el önálló politikai nemzetnek.
- A korszakban korszerű törvénynek számított, mégis kevés volt a nemzetiségieknek.
- A korszak kormányai azonban sokszor nem vették figyelembe ezt a törvényt.
- viszont a törvény a széleskörűen biztosította az anyanyelv használatot (bíróságok, hivatalok), de csak ha meghaladta a területen a 20 %-ot
- kiterjesztették a nemzetiségi iskolahálózatot alsó és középfokon, sőt kötelezővé is tették
- engedélyezték a nemzetiségi egyesületek alapítását
3. Népességnövekedés
A gazdasági fejlődés eredménye képen demográfiai robbanás bontakozik ki az 1880-as években.
-> 1914-ig az ország népessége 1/ 3 -al nőtt
- a magyarok aránya a népességen belül gyorsuló ütemben nőtt és a századfordulóra megfordult a helyzet 54,5 % -ra nőtt
- ennek forrásai: népszaporulat (fejlettebb területeken), ki és be vándorlás (ki- nemzetiségiek), asszimiláció (beolvasztás)
Kevesebb magyar vándorolt ki, mint nemzetiségi (30 %).
A nemzetiségiek közül a szegényebb peremterületen élők és a hegyvidéki lakosság (szlovák, ruszin) nem tudtak miből élni, ezért kivándoroltak.
Erős nemzetiségi mozgalmuk volt, különösen a szerbeknek, románoknak, akik élvezték az anyaország Szerbia és Románia támogatását is. Ők a századfordulón már az elszakadási törekvésekig eljutottak.
A szlovákok az önálló iskolákért folytattak küzdelmet.
Az asszimiláció felgyorsítására az oktatás terén nyílt leginkább mód pl. fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákban. visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat.
A nemzetiségiek emellett egyre többet akartak pl: a Monarchia átszervezését.
Zsidóság
- vallásfelekezetnek számított, bevett vallás
- alkalmazkodtak az adott viszonyokhoz
- sikeresen helyezkedtek el a gazdasági és értelmiségi pályákon (kereskedtek, bankárok, tanárok)
- az antiszemitizmus ilyenkor még kisméretű volt
Cigányság
- körükben még nem indult meg a népességrobbanás
- főként Romániából jöttek, Románia körül éltek
- a falvak peremén telepedtek le
- nincs földjük
- a korszakban erősödik a letelepedés, de még sokan vándorolnak
- legtöbbjük iparos volt, de többen éltek lókereskedelemből
- alkalmi munkákat vállalnak
- kb. 300 ezer a számuk
- igyekezett a kormány bevonni őket a népoktatásba
