1. A válság jelei
- erősödő nemzetiségi probléma: a kormány párt erőteljes magyarosítási szándéka, miközben a Balkánon független államok jönnek létre
- a királyi udvarral való konfliktusok: a hadsereg irányítása, a miniszterek kinevezése, véderő vita
- Szerbia <-> monarchia külpolitikai ellentéte
- horvátok trialisztikus elképzelései
- politikai válság:
-egymást váltó miniszterelnökök
-obstukció intézménye (agyonbeszélés, a parlamenti munka akadályozása az ellenzék részéről)
-1903 Ferenc J. Tisza Istvánt nevezi ki miniszterelnöknek, hogy ezt a parlamenti válságot leküzdje (Tisza elkötelezett híve a monarchiának, és a véderő fejlesztésének)
-Tisza új házszabályt fogadtat el, méghozzá közfelkiáltással "zsebkendő szavazás" 1904
-az új választásokon (1905) az ellenzéki koalíció győz, akik tagadták a dualizmus jogosságát, ezért az uralkodó "darabont-kormány"t (szakértői) nevez ki helyettük, az ellenzék tudta csak úgy kerülhet kormányra , ha elismeri a dualista rendszert
-megijedve attól, hogy a szakértői kormány az MSZDP-vel tárgyal akik titkos és választójogot követeltek maguknak, inkább belementek abba, hogy elfogadták a dualista rendszert és így kormányra kerülhetett
/1905 "vörös péntek" MSZDP tüntetése/
-problémákat azonban az ellenzék sem tudta megoldani, ezért a kötelező választásokon vereséget szenvednek
/A korszakban egyre több az arató sztrájk, elszegényedések, tüntetések./
2. A világháború "előestéjén"
1910 Tisza István lesz újra kormányon -> a Szabadelvű pártból Nemzeti Munkapárt néven újjászervezi
célja: -katonai felkészülésnek a fokozása
- a monarchia védelme
- az ellenzék letörése
- a baloldali mozgalmak visszaszorítása
1912 Tisza lesz a házelnök, ez ellen tiltakoznak a szociáldemokraták és az MSZDP utcára viszik a tömeget május 23. "vérvörös csütörtök"
-Tisza erőszakkal elfogadtatta az új véderő javaslatot, a tiltakozó képviselőket karhatalommal távolította el
1919 Ferenc József újra kinevezi Tiszát miniszterelnöknek
