13. Politikai viszonyok a századfordulóig

1. Közjogi kérdések

A korszak elején a pártok vitáinak hátterében közjogi kérdés állott , amely a kiegyezésre vonatkozott.

A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.

A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.

A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést.

A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.

Kormányon csak a kiegyezést elfogadó párt lehetett.

A nyílt szavazás is az emberek befolyásolását szolgálta.

2. A kormány

Deák betegsége után a kormány párt helyzete megrendül, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.

Ellenzéke a Függetlenségi párt.

Szabadelvű párt miniszterelnöke Tisza Kálmán (1875-1890), híveit mamelukoknak (szolga) csúfolta az ellenzék.

célja: a polgári állam kiépítése

megreformálta a közigazgatást pl. a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok,
a megyei önkormányzatok jogát megnyirbálta

-csendőrség, rendőrség létrehozása

-fejlesztik az infrastruktúrát /gátak, hidak, csatorna, vasút/

-javul az egészségügyi szolgáltatás

-postaszolgálat továbbfejlődik

-oktatás, rohamosan nő az elemi iskolák és tanítók száma, gimnáziumok és egyetemek létesülnek

Wekerle Sándor az első polgári származású miniszterelnök

-bevezették az állami anyakönyvezést

-a polgári házasságkötést

-egyenjogúsították a zsidó vallást

3. Tisza bukása

• az ún. Véderő vitán bukott el, ugyanis M.o. o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
• a magyar o.gy. keveselte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
• Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
• Tisza tudta, hogy mennie kell
• Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben