2011. november 25., péntek

13. Politikai viszonyok a századfordulóig

1. Közjogi kérdések

A korszak elején a pártok vitáinak hátterében közjogi kérdés állott , amely a kiegyezésre vonatkozott.
A kormány párt, a Deák-párt lett, amely a Felirati Párt utódja. Elfogadta a kiegyezést.
A Határozati Párt utódja a Balközép amely a kiegyezés módját kritizálta pl. túl sok jog az uralkodónak.
A másik utódpárt , a 48-as Párt amely elutasítja a kiegyezést.

A vitának nem erről kellett volna szólnia, hanem az ország sorsáról.
Kormányon csak a kiegyezést elfogadó párt lehetett.
A nyílt szavazás is az emberek befolyásolását szolgálta.



2. A kormány


Deák betegsége után a kormány párt helyzete megrendül, az új kormánypárt a Deák-pártból és a Balközépből álló Szabadelvű párt lesz.
Ellenzéke a Függetlenségi párt.
Szabadelvű párt miniszterelnöke Tisza Kálmán (1875-1890), híveit mamelukoknak (szolga) csúfolta az ellenzék.
célja: a polgári állam kiépítése
megreformálta a közigazgatást pl. a korábbi önálló területeket beolvasztotta ebbe a megyerendszerbe pl. jászok, hajdúk, szászok,
a megyei önkormányzatok jogát megnyirbálta
-csendőrség, rendőrség létrehozása
-fejlesztik az infrastruktúrát /gátak, hidak, csatorna, vasút/
-javul az egészségügyi szolgáltatás
-postaszolgálat továbbfejlődik
-oktatás, rohamosan nő az elemi iskolák és tanítók száma, gimnáziumok és egyetemek létesülnek

Wekerle Sándor az első polgári származású miniszterelnök

-bevezették az állami anyakönyvezést
-a polgári házasságkötést
-egyenjogúsították a zsidó vallást



3. Tisza bukása

  • az ún. Véderő vitán bukott el, ugyanis M.o. o.gy-nek a közös hadsereg ügyeire a költségvetésen és az újonc létszám megszavazásán keresztül volt befolyása
  • a magyar o.gy. keveselte a beleszólást a hadsereg ügyeibe, az uralkodó azonban még tovább akarta erősíteni jogait e tekintetben pl. a parlament beleegyezése nélkül emelték volna az újonclétszámot és a német nyelvnek is nagyobb teret akart adni Ferenc József
  • Tisza két tűz közé kerül, bár az újonc létszám emelését sikerül keresztül vinni a parlamentben, az ellenzéknek ez is túl sok volt, az uralkodónak pedig kevés
  • Tisza tudta, hogy mennie kell
  • Kossuth L. állampolgárságának az ügyét használta fel ürügyül, Ferenc J. elutasította ezért Tisza K. lemondott 1890-ben