Kedveli a szigorú versformákat pl. A lírikus epilógia (szonett).
Témaválasztása is a művészetek világából történik, nem saját érzéseinek elmondása a fő célja, hanem az olvasóban akar érzelmeket kelteni, a művészien megformált gondolatok segítségével.
Távol tartja magát társadalmi- politikai témáktól, első pályaszakaszát témák, hangulatok, hangnemek, versformák gazdagsága jellemzi.
Első verseskötete Levelek Iris koszorújából, ami a kötet formai sokszínűségére utal. A kötet egyik ars poeticája az In Horatium c. ódája, amelyen erőteljesen érződik az antik műveltség hatása (filozófiai ismerete, antik szavak, műveltség, versforma).
A költő saját igazságához jut el a versben, a tömeggel szemben állva.
A versnek újra és újra meg kell újulnia, de a hagyományoktól sem szabad elszakadnia. A változást dicsőíti a versben, a megelégedéssel, az aranyközépúttal szemben a soha meg nem elégedést.
A Messze... messze... c. költeménye impresszionista stílusban íródott, képeslapszerű jellemzéseket olvashatunk az országokról.
A lírikus epilógia c. elégia filozófiai tartalmú,a szubjektív idealizmus hatása érződik rajta. E szerint a világ megismerhetetlen, mi látjuk olyannak amilyen. A műben a tehetetlenség panasza szólal meg, hiszen a költő a mindenséget akarja megverselni, de csak önmagáig jut el. Ki akar törni személyisége börtönéből, de vak dióként mégis bezárva kell élnie.
