Két szerkezeti egységre tagolódik.
Az első hosszabb részben 28 sor van. Felsorolja azokat a dolgokat amiket élete során ért el. Leltárszerűen felsorolja az élete során birtokba vett tárgyakat. Polgári jólétben él, csalási biztonságban, meg van a mindennapi betevője. A költő már tiszteletnek és hírnévnek örvend munkája elismerése képen. Meghatározó ige a "van", amit többször is megismétel. Úgy tűnik, hogy a költő tökéletesen elégedett az életével. Hasonló gondolatok találhatók Berzsenyi Osztályrészemül c. művében.
A hangulati váltást a "de" ellentétes kötőszó mutatja. A "van"-t felváltja a "nincs", amit többször is nyomatékosít. Az előző szakaszban felsorolt anyagi jólét, lelki ürességgel, hiányérzettel párosul. Hiányzik az életéből valami, ami által boldognak érezhetné magát. Ez az a "kincs" amire mindig vágyott, de nem kapta meg. Az utolsó sorokban: az e világi élet számára az a világ, ahol elérte anyagi jólétet. Ezzel a földi léttel állítja szembe az égi létet, amivel a kincset hozza összefüggésbe. A tartalmilag meghatározó igéje a "keresgél".
A kenyér és bor vallási célzata:az élete tökéletes. "Krisztus teste és vére".
