Polgári demokratikus forradalom Magyarországon 1918

1. Előzmények, okok

• parasztság földet, politikai képviseletet követel
• a munkásság jobb életkörülményekre vágyik + képviselőt a parlamentbe
• nemzetiségiek elégedetlenek
• háborús veszteségek, elszegényedés, rossz gazdasági helyzet, sztrájkok
• 1916-tól alábbhagy a háborús lelkesedés
• 1917. május Tisza István lemondása (IV. Károly király)

2. A háború elvesztésének bejelentése: 1918. október 17 (Tisza István)

az ellenzéki erők ellenkormányt hoznak létre (okt. 23-24):

Magyar Nemzeti Tanács, elnök: gr. Károlyi Mihály

(Függetlenségi és 48-as Párt vezetője gr. Károlyi Mihály
Országos Polgári Radikális P. -vezetője Jászi Oszkár

Magyarországi Szociáldemokrata P. vezetője Garami Ernő)

programjuk:

• háború befejezése
• demokrata szabadságjogok
• függetlenség
• kormány lemondatása

3. Az események röviden

előzmény: az uralkodó nem akarja kinevezni Károlyit, pedig a tömeg ezt követeli

1918. okt. 28. a tömeg a Várba indul, a Nemzeti Tanács kinevezését követelik -> a rendőrök a tömegbe lőnek ("lánchídi csata")

okt. 29. a rendőrség és a katonaság átállása

okt. 30-31. általános tüntetés , a főbb stratégiai pontok elfoglalása (pl. Keleti pu.) ; jelkép: a régi tiszti rangjelzések helyébe lépő őszirózsa (virágot tűznek a sapkájukra)

okt. 31. József főherceg a király nevében miniszterelnöknek nevezi ki Károlyi Mihályt, Tisza I.-t saját villájában gyilkolják meg

nov. 1. a magyarok minden fronton leteszik a fegyvert

nov.3. padovai fegyverszünet

nov. 12. az osztrák köztársaság kikiáltása

nov. 13. Belgrád - fegyverszünet a magyarokkal:

• hadsereg leszerelése
• jelentős területeket ígérnek a szomszédos országoknak
• demarkációs vonal BESZTERCE-MAROS-SZEGED-BAJA-PÉCS /D-DK-i rész/, ettől délre kiürítés

IV. Károly "felfüggeszti uralkodói jogait a magyar trónnal kapcsolatban"

nov. 16. kikiáltják a Magyar Népköztársaságot az Országházban polgári demokratikus állam alakul

Az I. néptörvény biztosítja a széles körű választójogot.

4. Felmerülő problémák

• folytatódik M.o. területi feldarabolódása a fegyverszünet kapcsán, M.o. képtelen a védekezésre (Felvidék-Csehszlovákiához, a dél-mo-i megyék Szerbiához, Erdély Romániához csatlakozik), az antant jóváhagyja ezeket
• nincs ütőképes hadsereg
• késik a földreform
• a gazdasági, pénzügyi problémák (megszűnő külkereskedelem, menekültek, élelmiszerhiány, munkanélküliség, jegyrendszer, infláció)
• szélsőséges erők megerősödése (szélsőjobb -MOVE=M.Országos Véderő Egyesület; szélsőbal - Kommunisták Magyarországi Pártja /KMP/vezetője : Kun Béla)
• csökken a kormány támogatottsága: 1918/19 fordulóján kormányválság, Károlyi lemond, jan. 11-én ideiglenes köztársasági elnök lett, új kormányfő: BERINKEY DÉNES

5. Az új kormány tevékenysége

• fellép a szélsőségek ellen (feloszlatja a MOVE-t, letartóztatja a KMP vezetőit)
• 1919. febr. elkésett földosztás (Károlyi kál-kápolnai birtokán kezdte, a földbirtokosok azonban nem követik a példáját)
• sikertelen próbálkozások a nemzetiségiekkel
• VIX-JEGYZÉK (1919. márc. 20) az antant újabb jegyzéke, melyben a magyar csapatok újabb, nagymértékű visszavonulását követelte Keleten (demarkációs vonalat 50 km-rel Nyugatra tolta, a Tisza vonaláig) ; a kormány lemondott (nem merte elfogadni, de visszautasítani sem); Károlyi átengedi a hatalmat a szociáldemokratáknak (SZDP), akik a kommunistákkal egyesülnek. Céljuk: PROLETÁRDIKTATÚRA

6. A pártok egyesülésük után közleményt adnak ki az ideiglenes köztársasági elnöklemondásáról. Károlyi 1919 nyarán elhagyta az országot.