1554-ben Zólyom várában született, főúri családban, nevelője Bornemissza Péter.
Külföldön is tanult, és élete során horvát, német, latin, olasz, román és szlovák nyelveken is tanult.
1569-ben apját összeesküvés vádjával letartóztatják, a család Lengyelországba menekült. Rudolf császár később megkegyelmez a családnak, és Balassi főajtónálló lesz udvarában.
Az Erdélyi Fejedelemség ellen hadba vonuló Balassi - miután foglyul ejtették ,de barátként fogadták - átállt Báthori Istvánhoz.
A vallás és a szerelem mellett a vitézi élet költészetének fő ihletője.
Hat évnyi reménytelen szerelem után (Losonczy Anna iránt, az Anna-versek ihletője ) feleségül veszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát. A hozománynak tekintett Sárospatakot elfoglalja, ám hamar el is veszíti. Újabb perek után házasságát érvénytelenítik, nagybátyja (Balassi András) teljesen kiforgatja vagyonából.
1586-ban katolikus hitre tér.
1587-88 a már özvegy Losonczy Anna ismét kikosarazta (Júlia-versek).
1594-ben Esztergom ostromában ágyúgolyó találja el a lábát, belehal sérülésébe.
