A Nyugat első nemzedékének egyik jelentős tagja.
- Szeged: szülővárosa, ahol gimnáziumi tanulmányait is végezte. Pályája vissza-visszakanyarodott Szegedre.
- Budapest (1902-1906): A pesti egyetem magyar-latin szakos hallgatója. A fővárosi egyetemi ifjúság lelkes vezetője. Itt barátkozott össze Kosztolányival és Babitscsal.
- Máramarossziget (Románia)(1906), Szakolca (1911), Léva (Szlovákia), Makó : Vidéki tartózkodásának színhelyei. 1916-1921-ig pedagógusként dolgozott.
- Nagyvárad (1908): ide is tanárként került, A Holnap antológiának és a Holnap Társaság-nak a fő szervezője, itt ismeri meg Sárvári Annát, élete nagy szerelmét.
- 1918-20: az egyetemi évek után második, egyben utolsó aktív, termékeny korszaka. Egymás után 4 verseskötete is megjelenik.
Kötetei:
- Juhász Gyula versei 1907
- Új versek 1915
- Késő szüret 1918
- Ez az én vérem 1919
- Nefelejcs 1920-21
- Testamentom 1925
- Hárfa 1929
- Fiatalok még itt vagytok 1935
Lírájának jellemzője: impresszionista hangulatlíra
Milyen hatások érték eszmevilágát? A legkülönbözőbb gondolat rendszerek hatottak rá. Legjobban Nietzsche és a keresztény vallásosság, de hatott a marxizmus is.
Mi jellemzi költészetét? Az impresszionista líra egyik legjobb hazai képviselője. Legfőbb témája az emberi részvét, melyet változatos versformákban fejezett ki. A nosztalgia költészetének döntő fontosságú meghatározója. Minden élményt azonnal múlttá, elérhetetlenné távolít. A pillanatnyi benyomások, hangulatok visszaadására törekszik.
Tájversei:
- Magyar nyár 1918
- Tiszai csönd 1910
- Tápai lagzi 1923
Anna-versek:
- Milyen volt 1912
- Anna örök 1926
Impresszionizmus /impresszió= benyomás/
Elsősorban festészeti irányzat. Az irányzat első képviselői:
Manet (mané)
Monet (moné)
Renoir (rönoár)
Degas (dögá)
újításuk a festészetben: természethű ábrázolás elve, a pillanatnyi látvány kifejezése
Szokás beszélni irodalmi impresszionizmusról is.
Sajátosságai:
- pillanatnyi benyomásokat rögzítő hangulatképek
- erős hangulati hatásra törekvő leírások
- nyelvi jellemzői: névszókat, főleg színes jelzős szerkezeteket alkalmaz, főnevek, szinesztézia
Tiszai csönd: impresszinoista, tájleíró vers, amelyben a költő saját érzelmeit vetíti ki a tájra. 1-4. versszak az első egység, 5-6 versszak a második. A tájleírás hatásos költői eszközökkel idézi meg a táj elemeit, mozgás helyett hangok és színek teszik élővé a tájat és elmélyítik a csöndet és a sötétséget. Égi róna, égi tanya- metafora. Ballag már, tüzeket raknak- megszemélyesítés, hallgatják halkan- alliteráció. 5-6. vsz. a költő kerül a középpontba, a hajóhoz hasonlítja magát, a magányos tiszai hajók társává válik, de reménykedik, hogy a magány, a veszteglés időleges (a mát 2-szer i s megismétli. Mélabú jellemzi.
Milyen volt... : Témája egy nosztalgikus visszaemlékezés szerelmére. Megidézi Annát a haja szőkeségével, szeme kékjével és hangja selymével és ezeket természeti képekkel kapcsolja össze, a különböző évszakokból vett képekkel. (szőke-sárguló búza, szeme kékje-ég, hangja-sóhajtó rét) A vers bővelkedik szóképekben (hangja selyme -szinesztézia).
Anna örök: (múlt idő) látszólag nyugalomban számba veszi az emlékek elmosódását, viszont a mondatok áthajlása nyugtalanságról árulkodik. Jelen, bizonyítani akarja, hogy Annát elfelejtette, közönyt áraszt, a mondatok fegyelmezettebbé válnak, de aztán a szakasz végén tiltakozásba kezd. Jövő, az emlékek feledhetetlenségét hirdeti, feloldódik az erőltetett nyugalom (és-felsorolás), Anna véglegesen kiszabadul, a költő lelkén szinte szentként jelenik meg, imaként zárul a vers.
Tápai lagzi: a cím és a tartalom közözz ellentét van, a lagzira 2 sor utal csak. A vers alaphangulatát a "brummog a bőgő" sor ismétlődése adja meg. 1. vsz. negatív hanghatások teremtik meg a vers hangulatát, sötét színek a meghatározóak. 2. vsz. a komor paraszti élet bemutatása, nyári munka. 3. vsz. tél, nem csinálnak semmit az emberek. 4.vsz. a lagzi vége az élet vége, vízióvá válik, látja a halált, halotti tor válik a lagziból.
