A nemesi származás, a földbirtok még mindig tekintélyt adott a tulajdonosának!
2. Társadalmi mobilitás (mozgás): csekély
Az egyes társadalmi rétegek elhatárolták magukat egymástól, nagy volt a különbség jövedelemben, a vagyoni helyzetben, vallásban, életmódban.
3. Változások a dualizmushoz képest
- az arisztokrácia: a politikai vezetéstől kissé visszahúzódott, de az 500 leggazdagabb család az ország földterületének harmadával rendelkezett
- nagypolgárság: növekszik gazdasági súlyuk, politikai befolyásuk viszont csökkent (antiszemitizmus!)
- középosztály két részre oszlik: úri középosztály és polgári középosztály
- az úri középosztály tagjai: középbirtokosok, államapparátusban ill. a hadsereg tisztikarában tevékenykedők ->a korszak uralkodócsoportja (elvárás lett az érettségi, sőt a diploma )
- polgári középosztály: középpolgárság, hivatalnokok, tisztviselők, szellemi szabadfoglalkozásúak (újságíró, színész) - kispolgárság:
- alkalmazottak (altiszt, házmester, vasutas, rendőr, postás) -számuk nő
- kisiparosok, kiskereskedők- a gazdasági fejlődés megindulásával számuk nő - parasztság:
- politikai öntudata a korszakban jelentősen erősödik, az országos politizálásból azonban szinte teljesen kirekesztették őket
- az agrárproletárok rendkívüli szegénységben éltek " három millió koldus országa" - munkásság: számuk nő (több mint 2 millió)
-ezen belül folyamatosan emelkedik a szakképzetlen munkások és a nők aránya
-> a reálbérek nem növekednek
-> a TB kiterjesztése (80% részesült minimális ellátásban)
-> az ipari nagyüzemek munkásai politikailag aktívak és szervezettek voltak
4. A népesség alakulása 1920. 7,9 millió, 1941. 9,3 millió
- a lakosságszám nő -> halási ráta csökkenése
- a születéskor várható élettartam 40 évről 57 évre emelkedik
5. A lakosság etnikai és vallási összetétele
- több mint 90 % magyar
- több mint 5% német
- kb. 1 % szlovák
- kb. 1 % cigány
vallás
- katolikusok (66%)
- reformátusok (21%)
- evangélikus (6%)
- zsidó (5%)
6. Urbanizáció (városiasodás)
- városlakók aránya: 19% -> 30 %-ra nőtt a határváltozások következtében
- 1941. a lakosság 18,4 %-a a fővárosban él, a többi 56 városban 22,6%
- Bp. és a "vidék" között nagy különbség volt (gáz, villany, életszínvonal, vezetékes víz, fürdőszoba stb.)
7. Életkörülmény, életmód
- orvosi ellátottság javulása, nő az orvosok száma
- bővül a szociális ellátásban részesülők köre
- analfabétizmus csökken
- az érettségizettek száma a duplájára nőtt
- nő az autók száma
- elterjedt a rádió, népszerű volt a mozi
- aktív sportélet
- általánossá vált a nyaralás (Balaton, Mátra)
- nőtt a lakások komfortfoka (angol wc)
