Keletkezés, rendezés
A film egy önálló műalkotás, nem pedig az irodalmi mű szolgai átültetése.
A film "írója " a rendező.
Az Édes Anna Kosztolányi 1926-os regényének az adaptációja.
A filmet Fábri Zoltán rendezte 1958-ban. Fábri Zoltán képzőművészként indult, majd színházi szakemberből lett filmes; háromszoros Kossuth-díjas rendező.
1955. Körhinta
1956. Hannibál tanár úr (Móra Ferenc); Pál utcai fiúk
1969. Isten hozta őrnagyúr (Örkény Tóték c. művéből)
Bacsó Péter és Fábri írta a forgatókönyvet. A film 84 perces.
Ránki György - zeneszerző
Törőcsik Mari - Édes Anna
Mezey Mária - Vizyné
Gobbi Hilda - Etel
Sokáig kellett várni az első adaptációra, ugyanis Kosztolányi nyitott polgári értékrendje nehezen volt beilleszthető a kommunizmus eszmekörébe. Az '50-es évek végén azonban nőtt az alkotók mozgástere.
Fábri többször foglalkozik a kiszolgáltatottság témájával.
A regény és film
A rendező a regény lélektani motivációja mellett nagy hangsúlyt helyez a társadalmi-politikai közeg brutalitásának a bemutatására pl.: Anna robotolását montázzsal oldja meg , közben a budapesti utcán masírozó katonák lépkednek.
Szereplők
Vizyné, a filmben nem derül ki lányának elvesztése, férjével való rossz házassága, ami itt menthetné magatartását. A filmben ridegebb, érzéketlenebb és többször halljuk érdes, kellemetlen parancsolgatását.
Moviszternek kevesebb a szerepe a filmben, míg a regényben ő a szócső. Egy egyszerű kedves emberként van jelen. A végén sem kap kiemelt szerepet, a bíróság helyett egy félreeső folyosón mondja el véleményét, rokonszenvét Anna iránt.
János (Jancsi), a regényben a negatív jellevonásai sokkal jobban előjönnek, mint a filmben, ott nem annyira ellenszenves, mintha Annával való kapcsolatának csak a társadalmi különbség szabna határt.
A filmben Annát nem sokat beszélteti, gondolatait, lelkivilágát, szituációkkal, tárgyakkal érzékelteti pl. trombita, bagoly, csirke.
A filmben hiányzik Vizyné Anna iránti lelkesedése. Alig van szó Anna-legendáról. A végén letartóztatják, kimarad belőle a bírósági tárgyalás.
Mintha a rendező nem akarná, hogy csökkenjen az ellentét a kiszolgáltatott lány és a körülötte lévő társadalmi- politikai környezet brutalitása között. Kimarad a gyilkosság ábrázolása. A nézőre bízza , hogy mit képzel bele a gyilkosságba. Sokkal kiemeltebb a lázálma Annának, mert sok kép utal (montázs) a megölt magzatra pl. üres hinta, égő szalmaszekér, kő lavina.
A filmben több előjele van a készülő gyilkosságnak (kés motívuma, fel veszi, leteszi), csirke evés az estélyen, bagoly, többszöri szerepeltetése, Bandika nem ismeri fel.
A filmben Anna akkor szembesül Jancsi céljával, mikor a magzat elhajtás után bőröndjeit cipelve elmegy a fiúhoz, Jancsi azonban szenvtelen marad vele szemben Anna jutalma egy kis pénz, gesztenye.Jancsi becsapja az orra előtt az ajtót innentől kezdve felgyorsul Anna kirekesztődésének folyamata pl.a mulatozókat a csukott konyhaajtó résén figyelheti. A regényben viszont az estélyen omlik össze, de nem írja túl ezt sem Kosztolányi: " a lámpák valami kancsal fénnyel föllobogtak" .
A kéményseprő és Jancsi úrfi is előbb jeleneik meg ,mint a regényben, talán így a kéményseprő képében hamarabb megadja az esélyt a lánynak a szabadulásra. A regényben Vizyné érzelmileg zsarolja a lányt, hogy ne engedje el a lányt.
Anna is csak később jelenik meg a regényben, a filmben sokkal hamarabb.
A film jellegzetessége, eszközei
- montázs: képek sorozatos gyors egymásutánisága
- a film expresszionista felfogásban készült (feszültség, érzelem kifejezés), átélhetővé, személyessé teszi a történetet, az erőteljes zenei- és hanghatások, a zajok, zörejek drámaisága, a csöpögő csap monotonitása,az egymás után pörgő képek, feszültséget teremtenek
- tárgyak szimbolikája, motívumok: többször megjelenített (ajtó, bagoly, csirke, galamb, kés)
- kamera beállítások: közeli, premier plan, kis totál, nagy totál, /Ficsor lakását felülről veszi, a gyilkosság előtt éjszakán Anna agyában feltolódott emlékeket rézsutosan mutatja, a mű elején Vizy még elvtársnak szólítja Ficsort, de már felső kamera állásból veszi, amely Ficsor alacsonyabb rendűségűt jellemzi
- Fekete fehér film, a célja a történetre összpontosítás és ad a filmnek bizonyos dokumentum jelleget, amitől hitelesebbnek érezhető.
A film és a regény közötti különbség, a nyelv megnevez,fogalmakkal dolgozik, a film pedig megmutat, konkrét valóságot ábrázol.
Szempontok
látvány elemek
helyszín
díszlet
ruha, jelmez
kellékek
operatőri munka (világítás, fény-árnyék hatások, képi beállítások, kamera mozgás)
hangok, zene
színészi játék, mimika, beszéd
