Magyarok őstörténete

Kor, tartózkodási hely	Földrajzi elhelyezkedés	időpont	Társadalmi jellemzők	életmód	Elvándorlás oka, irányai
1.Urali kor	Ural-hg. Nyugat-Szibéria	Kr. e. 5000-3000	Késő paleolit	Erdős, mocsaras területeken: halászó, vadászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a szamojédok elvonultak a Jenyiszejhez
2. Finnugor kor	Ural-hg. Két oldala	Kr. e.3000-2000	Neolit, anyajogú társadalom	Erdős, mocsaras területeken: halászó, madarászó életmód	Relatív túlnépesedés, a finn-permiek nyugatra húzódnak
3.Ugor kor	Ural keleti oldala, Irtis-Ob-Tobol középső folyása mentén	Kr. e.2000-1000/500	Bronzkor, apajogú társadalom	Kr. e. 1300 körül felmelegedett az éghajlat, továbbá kapcsolat iráni eredetű népekkel: megkezdődött a földművelés, az állattenyésztés.	Újabb éghajlati változások: Kr. e 800 körül lehülés: ellehetetlenült a mg.-i termelés, az állattartás, ezért a magyarok délre, a füves pusztákra indulnak, és ezzel kiváltak az ugor közösségből
4.Sztyeppei vándorlás	Eurázsiai sztyeppövezet	Kr. e. 500- Kr. u. 500	vaskor	Nagyállattartó nomadizálás	----------------------------
5.Magna Hungaria	Baskiria: Dél-Ural és a Volga között	500-750/800	vaskor	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Külső támadás, a magyarok egy csoportja a Kaukázushoz vonult (szvárd magyarok)
6.Levédia	Don-Donyec, Azovi-tenger	750/800-850	A Kazár Birodalomba betagozódott a magyarság: kettős fejedelemség kialakulása; 7 törzs szövetsége+8. Törzsként csatlakoztak a kabarok.	Fő tevékenység az állattenyésztés, de foglalkoztak földműveléssel is.	Háborúk, besenyők támadása
7.Etelköz	Szeret-Prut-Dnyeszter-Bug-Dnyeper	850-honfoglalásig	7 törzs újbóli szövetsége (vérszerződés)	Elsősorban állattenyésztés	Népvándorlás, besenyő támadás

Megyer, Tarján, Jenő, Nyék, Kér, Keszi, Kürt-gyarmat = 7 törzs

A Kárpát-medence a honfoglalás előtt

1. A hun birodalom bukása után különböző germán népek lakják, majd a keletről érkező lovas nomád nép az avarok települnek be.

2. Az avar uralomnak a frankok és a bolgárok vetnek véget. A IX. a Kárpát-medence 3 birodalom végvidékének számított. Bolgár, morva, frank, jelentős számú szláv lakosság van itt. A IX. század végén gyakran tűntek fel itt magyarok, valamelyik birodalom szövetségeseként harcoltak. Hamar észrevették a terület előnyeit (talaj, fű, víz), jól védhető, legelő, szántóföld. A terület birtokbavétele a frank-morva háború kínált lehetőséget. Szvatopluk morva fejedelem a magyarokat hívja segítségül a frankok elleni háborúban. A magyar sereg vereséget mér a frankokra, Szvatopluk azonban váratlan meghal.

   →kedvező politikai helyzet
   Az Etelközben maradt magyarokat Árpád vezér vezeti be. Bejövetelüket a besenyők támadása gyorsítja.

3. Magyarok bejövetele

   Az ÉK-i és az erdélyi hágókon keresztül érkeznek, két hullámban foglalják el a területet, először Erdélyt, a Tiszántúlt és a Duna–Tisza közét.

   A második hullámban a Dunántúlt. 907-re veszik birtokba teljesen

   895 Honfoglalás

   kb. 500 ezer magyar jött, itt pedig 200 ezer tartózkodott.

4. Letelepedés

   – törzsenként telepedtek le

   – a fejedelmi központ: Buda, Székesfehérvár, Esztergom, a többi pedig gyűrűszerűen veszi körbe a fejedelmi központot

   Gyepű: természetes vagy mesterséges védőhatárvonal

5. Társadalom

   Rétegei:

   a) előkelők: „bők” (bőség) fejedelem, törzsfők

   b) középréteg „jobbágyok” katonák→ fegyveres kíséret az előkelőknek, állandó jelenlét

   c) szolgáló népek: „ínek” (ínség) parasztok, kézművesek

   −100 és 200 fős falvakban éltek

   – munka és terményszolgálattal tartoztak az előkelőknek

   – voltak különböző szolgáltatásra kötelezett falvak pl. kovácsok, szabók, szűcsök, vargák stb.

6. Életmód

   Mezőgazdaság

   – elsődleges az állattenyésztés: juh →gyapjú →→nemez, ruha

• szarvasmarha→szinte mindenét felhasználják →bőr, kürt, tej stb.

• ló

• kutya→puli, kuvasz, komondor, agár őse

– növénytermesztés, földművelés, az itt lakó szlávoktól és iráni népektől tanulták

Ipar→kézművesség

– számos mester élt és dolgozott

• fazekasok

• nyeregkészítők→ kengyel

• ötvözők (ötvös)

• kovácsok

tarsoly: gyönyörűen díszített, ebben vágó és tűzcsiholó szerszámokat tartottak

tegez: íjat és nyilat tartottak

8. Európa az újkor hajnalán

Európa az újkor hajnalán

Nagy földrajzi felfedezések előzményei

1. Előzmények

A korszak emberei új kereskedelmi útvonalakat keresnek a mesés Kelet felé (India), mert a hagyományos útvonalakat (pl. levantei) az arab, török, Velence ellenőrzi.

Keletről főképp luxuscikkeket és a tartósításra használt borsot szerezték be.

A felfedezésekben résztvevő embereket hajtja a tapasztalatszerzés, vállalkozókedv, segíti őket az új tudományos ismeretek ( Toscanelli térképe, a Föld gömb alakú) és a technikai eszközök, újítások (iránytű, a portugálok által fejlesztett caravella típusú hajó).

Anyagi támogatás is kellett a genovai hajóst Kolumbuszt a spanyol királynő támogatja.

A felfedezésekben a spanyolok és a portugálok jártak az élen.

2. Menete

1487 B.Diaz eléri Afrika D-i részét a Jóreménység fokot

1492 Kolumbusz felfedezése →Újkor kezdete, Amerika felfedezése

1498 Vasco da Gama → Afrika megkerülésével eléri Indiát

1519–1522 Magellán útja körbehajózta a Földet, ezzel bizonyította, hogy a Föld gömb alakú

3. Kolumbusz útja

   1446 vagy 1447 Genovaban született, hajósmondák keltik fel felfedezési vágyát.

   Célja: Afrika körülhajózása nélkül eljutni K-re Indiába, Nyugat felé indulva

   – a portugál király túl kockázatosnak találta az utazást, így nem támogatta, ezért Kolumbusz felesége halála után Spanyolországba ment.

   – Izabella királynétól (spanyol) 3 hajót kap felszerelve /Nina, Pinta. Santa Maria/

   −3 útja volt összesen

   −1492. augusztus 1. Közép-Amerikába érkezik (San Salvador, Kuba, Haiti)

   – azt hitte, hogy Indiába érkezett (indio→indián név)

   – 2. Antillák

   −3. Jamaica, Puerto Rico

   A spanyol királyné Izabella halála után érdektelenség veszi körül, magányosan 1506-ban meghal, hamvait a Sevillában lévő székesegyházba szállítják.

   Amerigo Vespucciról kapta nevét Amerika.

4. Az újvilág

   Az újvilágban talált híres kultúrák Közép-Amerika őslakosai, a maják.

   – városállamokban éltek, egységes birodalom nem alakult ki.

   – égetéses földműveléssel művelték a földet, azok kimerülése után új földet kerestek.

   →ez az oka az elhagyott maja városoknak.

   – ismerték a 20-as számrendszert, de

   – kőszerszámokat használtak

   – vallásosak

– íjászatban kiválóak

Az aztékok a mai Mexikó területén éltek.

A Birodalom fénykorában 5-6 millió volt a lakossága.

– harcászati képességeikről híresek

étel: kukorica

ital: csokoládé

1494 tordesillasi szerződés

Spanyolország és Portugália felosztja egymás között az Újvilágot.

spanyoloké: Közép- és Dél-Amerika

portugáloké: Brazília és a távol kelet (India)

– kereskedelmi telepeket hoztak létre

– a spanyolok és a portugálok után jöttek a franciák, hollandok és az angolok → ők elsősorban É-Amerikát kutatták

A Föld második körülhajózása az angol Sir Francis Drake nevéhez fűződik.

– kialakul a világkereskedelem:

• Atlanti-óceánra helyeződik át a kereskedelem

• a Földközi-és Balti-tenger veszít jelentőségéből (Róma és az Oszmán Birodalom befolyása csökken)

• Franciaország, Anglia, Németalföld szerepe megnő

• Antwerpen a legfontosabb kikötő

5. A felfedezések következményei

   – felfedezők után érkeztek a meggazdagodást remélő hódítók, Amerika egyre inkább gyarmattá válik ( az anyaország számára nyersanyag forrás és kész termékek piaca)

   – rengeteg nemesfém, drágakő áramlik be Európába

   – az indiánokat és a nagy kultúrájú népeket leigázzák és munkára kényszerítik

   – Afrikból néger rabszolgákat hurcolnak be az ültetvények művelésére (gyapot, kávé, cukornád), bányában való munkára

   – Európa új növényeket ismer meg:

• paradicsom

• kukorica

• burgonya

• kakaó

• vanília

• ananász

• bab

– Európában árforradalom ki (az árak robbanásszerű növekedése már a felfedezések előtt nőttek a mezőgazdasági termékek árai →Európa növekvő népessége miatt)

– a felfedezések után a beáramló nemesfém tömegesen érkezik, értéke kisebb lesz, a termékek ára viszont így megemelkedik

– a mezőgazdasági termékek 4×, 5× emelkedés, az iparcikkek 2×, 3× emelkedése (A növekvő népesség miatt nagy a kereslet az élelmiszerek iránt.)

– Kialakul a kontinentális munkamegosztás.

– Ny-Európa, Közép-K-Európa pedig mezőgazdasági termékekkel, iparcikkel látja el Európát

– Közép-K-Európában megerősödik a feudalizmus, kialakul a második jobbágyság intézménye, a növekvő kereslet →ugyanis a földesurak növelik a robotot, akadályozzák a szabad költözködést

– kisajátítják a közös használatú

5. A manufaktúrák kialakulása

   – tömegtermelésben történnek

   – a céheket váltja fel

   Olyan termelési forma, amely egyetlen műhelyben egyesíti a fizetett munkásokat, akik kézi szerszámmal dolgoztak, munkamegosztásban. (manyfacere- kézzel csinálni)

   cél:

• tömegtermelés

• olcsó

• mennyiségi termelés

9. A reformáció

Jelentése (tágabb értelemben): megújítás

Jelenése (szűkebb értelemben): vallási mozgalom, amely a katolikus vallás és megújítását célozza meg (16. század)

oka: az egyház elvilágiasodása, a hitélet bizonytalansága (az egyházi tisztségek adásvétele, halmozása, fényűző élet, költséges építkezések, ágyasok, műveletlen papok, hatalmas egyházi birtokok)

közvetlen előzmény: búcsúcédulák árusítása (a befizetett összeggel elérhető a bűnbocsánat)

Luther Márton az elindítója ennek, Ágoston-rendi szerzetes

1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kitűzi 95 pontból álló téziseit (tétel) /egyesek szerint ez az Újkor kezdete/

Előzménye: Husz János fellépése

Legfontosabb tanai:

• egyedül csak Isten bocsátja meg a bűnöket

• a hit üdvözít egyedül (sola fide)

• olcsóbb egyház

• ellene van a költséges szertartásoknak

• a gyónás és a szerzetesség eltörlését kívánta

• a nagy egyházi birtokok visszavételét

Luther lefordítja német nyelvűre a Bibliát.

– a pápa kiközösítette az egyházból, eretnekséggel vádolták

1529 kimondták, hogy Luther és követői megmaradhatnak hitükben, de nem terjeszthetik /protestáltak (tiltakoztak)→protestáns/

1555 a harcot az augsburgi vallásbéke zárja le, amely kimondja a protestáns vallás létjogosultságát.

Megfogalmazták: „akié a föld azé a vallás” elvét. (Az igen széttagolt Németországban a fejedelemségekben, hercegségekben az ott uralkodó vallását kellett követnie az ott lakóknak.)

A reformáció irányai:

1. evangélikus /lutheri tanok/

2. református /kálvinista egyház/

3. anabaptista /újrakeresztelők/

4. antitrinitáriusok /szentháromság tagadók/

5. anglikán egyház

B) Kálvinizmus

központja: Svájc

szellemi elődje: Ulrich Zwingli →eredeti vezetője

szellemi irányítója: Kálvin János (Franciaországból érkezik)

Legfontosabb tanai:

• predestináció (eleve elrendelés) →Isten születésünkkor előre eldöntötte a sorsunkat azt, hogy üdvösségre vagy kárhozatra születtünk e és ez független a jó és a rossztól

• ezért felesleges a böjt, az önsanyargatás (aszkéta élet)

• a siker a kiválasztottság jele

• az erkölcsös dolgos élet fontossága

• tiltja a fényűzést

• olcsó egyházat akar, templomaik dísztelenek

• a zsarnok ölés tana (Az uralkodó hatalma Istentől való, ha nem végzi jól a dolgát ellehet távolítani.)

Genf a központ (genfi pápának is nevezték)

• szinte diktátorként irányítja a várost

• máglyán égette el a más vallásúakat

• az egyházszervezet élén nem csak papok irányítanak, hanem a kiválasztott (presbiterek) polgárok

• a polgárság szegődik híveivé

100. Anabaptizmus →baptizmus

– szegényebb rétegekre támaszkodott

– újrakeresztelő irányzat: elvetik a csecsemőkeresztséget, felnőtt korukban kell megkeresztelni felvenni a keresztséget

– a Krisztusi szegénységhez való visszatérést akarják, vagyonközösséget hirdetnek (társadalmi program is ez egyben)

Irányítója: Münzer Tamás

– szegények állnak be e vallás mögé

– világnézete hat a kirobbanó német parasztháborúra

500. Antitrinitárius (unitárius egyház)

– szentháromság tagadók

– elvetik Jézus isteni voltát

Servét Mihály spanyol orvos és teológus

– Magyarországon, Erdélyben, Lengyelországban terjed

E) Anglikán egyház

– az egyház szervezet katolikus jellegű, de protestáns (református) elvei vannak

– az anglikán egyház feje nem a pápa, hanem az angol uralkodó (ekkor VIII. Henrik)

Hatása

– a Biblia lefordítása a nemzeti nyelvekre

– rájönnek az anyanyelv művelésének fontosságára

– szaporodnak az iskolák, egyetemek

– könyvnyomtatás fejlődése (Budán Hess András)

Az ellenreformáció (katolikus egyház)

• a katolikus egyház válasza a reformációra

célja: a reformáció visszaszorítása, a katolikus egyház megújítása

eszközei: 1540 Loyolai (Szent) Ignác megalapítja a Jézus társaságot a jezsuita rendet

céljuk: a térítés anyanyelven

– magasan képzett hittudósok

– a pápaság legjobb diplomatái voltak

1542 felújítják az inkvizíciót

• Index (tiltott könyvek jegyzéke, katolikusok számára tiltottak)

  1545–1563 tridenti zsinat

  célja: a katolikus egyház megújítása

• betiltották a búcsúcédulák árusítását

• a tisztségek halmozását eltörlik

• kötelezik a püspököket, hogy állandóan egyházmegyéjükben tartózkodjanak és ügyeljenek papjaik erkölcseire

• papneveldék felállítása → művelt papok

• a papok feladata a szolgálat és a hívek lelki gondozása

• ünnepélyes katolikus liturgiák (ceremóniák)

összefoglaló

Ideális gázok

– pontszerű részecskék

– tökéletesen rugalmasan ütköznek egymással

Állapothatározók

• hőmérséklet jele: T m.e: celsius/kelvin fok

• térfogat jele: W m.e.: m³

• nyomás jele: P m.e: Pa(scal)

• anyagmennyiség jele: n m.e.: 1 mol

Állapotváltozások

– állandó anyagmennyiség

Állandó nyomáson történő állapotváltozás: IZOBÁR

V1/T1= V2/T2

1m³ térfogatú 300 Kelvin hőmérsékletű gázt 600 Kelvinfokra melegítünk. Mekkora lesz a térfogata?

V₁=1m³ = ? (2m³)

T₁= 300 K T= 300 K 600: 300= 2

IZOTERM állapotváltozás

– a hőmérséklet állandó

P₁×V₁= P₂×V₂

Hőtan első főtétele: Egy rendszer belső energiaváltozása egyenlő a vele közölt hő és a rajta végzett munka összegével.

∆U= Q+W (U az a belsőenergia, Q a hő, W a munka)

Adiabatikus folyamat: ∆U= 0

Olyan folyamat, melyben nincs belső energia változás.

0=Q+W /-W

W=Q →W=-Q hőcsere történik

A rendszerrel közölt hő térfogati munkává alakul. Pl. motor belsejében az égés

A gáz munkát végez, ezért hőcsere történik.

Hőtan második tétele: A hő mindig nagyobb hőmérsékletű tartályból áramlik át a kisebb hőmérsékletű tartályba.

Kalorimetria

rajz 2: T1=10 celsius, 1 liter víz

rajz 1: T2=30 celsius 1 liter víz

rajz 3: T3=20 celsius 2 liter

Azonos anyagok estén T₁*m₁+T₂*m₂ =T₃

m₁+m₂

Fajhő:anyagra jellemző mennyiség, mely megmutatja, hogy 1 kg anyag 1⁰C-okkal való melegítéséhez mennyi hő kell.

m.e.: J

kg*C

Optika

1.Fényforrás

• természetes (égések) és mesterséges (lámpa, lézer)

• pontszerű (egy irányba terjed)

• nem pontszerű (több irányba terjed)

• elsődleges (saját maga bocsát ki fényt) csillagok

• másodlagos fényforrás (valaminek a fényét visszaveri) Hold

Nem pontszerű fényforrás esetén a többi szempont az őt megvilágító fényforrástól függ.

2.Fény terjedése

A fény mindig egyenes vonalban terjed, addig amíg bele nem ütközik valamibe.

Kivétel: a fekete lyuk, mert elhajlítja a fényt.

Visszaverődés

sík tükör esetén

camera obscura