1825 február 18-án született Komáromban.
Ásvay Jókay József ügyvéd (1781-1837) és banai Pulay Mária gyermekeként, kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban született. Apja elszegényedett nemes volt; miután a földjeit kénytelen volt eladni, ügyvéddé lett. A családnak ő volt az ötödik gyermeke (de két bátyja még csecsemőként meghalt). Eredetileg Ásvai Jókay Móricnak hívták, mivel Móric néven anyakönyvezték.
Iskoláit Komáromban és a pozsonyi evangélikus líceumban végezte, ahová a német nyelv elsajátítására szülei küldték. majd a pápai református kollégiumba került, ahol végül az érettségit letette. Az önképző körben barátságot kötött Petőfi Sándorral. Ekkoriban jelentek meg első elbeszélései.
Bár Kecskeméten jogot végzett, majd Pesten ügyvédi gyakorlatot szerzett.
1846 első regényének a Hétköznapoknak a sikere után hátat fordított a jogászi pályának és az írásnak szentelte életét.
1846 a Tízek Társaságának tagja lett, kezdetben a társulat saját újságját, a Pesti Füzeteket, majd annak betiltása után a társaság új lapját, az Életképeket szerkesztette.
Az 1848-49 forradalom és szabadságharcban tevékeny részt vállalt: segített a 12 pont megfogalmazásában, nemzetőrnek állt, a Pesti Hírlap és az Esti Lapok hasábjain Habsburg-ellenes írásokat publikált, küldöttségben járt a bécsi felkelőknél és a hivatalos lap társszerkesztőjeként Debrecenbe is elkísérte a menekülő kormányt.
1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban megtekintette a Bánk Bán című előadást. Itt lépett fel Gertrúd királyné szerepében Laborfalvi Róza, aki Jókai mellére kokárdát tűzött. A találkozásból szerelem lett és augusztus 29-én házasságot kötöttek. A házasság komoly felzúdulást váltott ki mind családja, mind barátai körében (ekkor szakította meg barátságát Petőfivel), mivel az akkor már ismert és sikeres színésznő idősebb volt Jókainál és volt egy házasságon kívüli gyermeke is. A szabadságharc után bujkálnia kellett. Ezt az időszakot meséli el az Egy bujdosó naplója című műve. Felesége közbenjárására kegyelmet kapott.
Az MTA tagja lett, valamint a Kisfaludy Társaságé is.
1861 Siklós városának a képviselője lett (politikai pálya)
Közben különböző hírlapokat indított: 1856ban a Nagy Tükör, 1858-ban az Üstökös című élclapot, 1863-ban A Hon című folyóiratot alapította meg. A lap egyik vezércikkét a kormányzat sértőnek találta, így Jókait, mint felelős szerkesztőt, sajtóvétségért egy év börtönbüntetésre ítélték. A börtönből egy hónap múlva szabadult. A Hon és az Ellenőr egyesüléséből keletkezett Nemzetnek, majd megszűnése után utódjának, a Magyar Nemzetnek maradt haláláig a névleges főszerkesztője.
1886. novermber 20-án meghalt felesége, Laborfalvi Róza. Jókai ettől kezdve fogadott unokája, Jókai Róza (Benke Róza leánya) házában élt, aki Feszty Árpád festőművész felesége volt.
Viszonyuk megromlott, mert az idős író 1899.szeptember 16-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette az akkor 20 esztendős Nagy Bellát. Ezt a házasságot sok támadás érte, de nem érdekelte őket, ekkor írt sok regényt Az én életem regénye, A mi lengyelünk, Ahol a pénz nem isten, A börtön virága, bár ezek színvonala már nem érte el a korábbi remekművekét.
Jókai Mór 1904 tavaszán Nizzából hazatérve megfázott.1904. május 5-én este 9-kor annyit mondott: ,,Aludni akarok,,. Életének 80. évében hunyt el tüdőgyulladásban.
Főbb művei:
Szegény gazdagok
A kőszívű ember fiai
Szeretve mind a vérpadig
Török világ Magyarországon
Erdély aranykora
Az arany ember
